Gasztro

Kedvenc tehénalapú zsiradékunknak már több mint egy évszázada méltó konkurense akad - fogyasztásuk azóta fej fej mellett alakul.

Ha a XIX. század végén járnánk, a Boráros tér és a Művészetek Palotája közti új építésű szakaszt (Lechner Ödön fasor) minden bizonnyal Demján-telepnek (és nem "Millennium Városközpontnak") nevezték volna el annak ellenére, hogy az efféle területjelzésnek ("telep") a legritkább esetben velejárója a luxus.

A Közel-Kelet kulináris művészetében előkelő helyet foglal el a libanoni konyha, talán nem túlzás azt állítani, hogy az egyik legnépszerűbb és legkifinomultabb. Libanon évszázadokon át az Oszmán Birodalom része volt, az első világháború után pedig francia fennhatóság alá került. Mindkettő jelentős hatást gyakorolt az egyébként is erős arab gyökerekkel bíró libanoni gasztronómiára.

Hét végén rendezték a Vajdahunyadvárban a III. Belga Sörnapokat; a 37 különféle márka mellett Szabó Győző volt a húzónév. Az esemény oázis lehetett a pálinkafesztiválok sivatagában, de még a különlegesnek ígérkező élményanyag ellenére sem merült fel, hogy tiszteletünket tegyük - kevés ijesztőbb terület van a kora nyári, hét végi Városligetnél.

Az évente megrendezett World of Coffee barista-világbajnokság dobogójára idén másodjára lépett magyar versenyző dzsezva/ibrik kategóriában. Kis Zoltán a tavalyi második helyezést követően ezúttal a világbajnoki címet hozta el.

Az Eton mess elnevezésű édesség hagyományos angol desszert, amely három fő alkotóelemből áll: lágy tejszínhabból, eperből és durvára tört, ropogós habcsókból. Az 1440-ben, VI. Henrik király által alapított, Windsor mellett fekvő Eton College nevét viseli. Állítólag itt készítették ugyanis először, méghozzá a Winchester College diákjai ellen vívott, évente megrendezett krikettmeccs alkalmából.

Ha a Kálvin tér felől támadjuk a Kecskeméti utcát, jobbra a Hotel Borzalom, balra meg az ún. Magyar étterem nyitja az "ételsort". Nem valami derűs kezdet, és bár tudjuk jól, hogy később javul a helyzet, inkább a Képíró utca nevű sikátor felé vesszük az irányt, amit ugyanolyan szépen (rondán) ledíszköveztek, mint az egész környéket.

Számos neves séf fedezte fel az utóbbi években a perui konyha ősi alapanyagait, természetességét és változatosságát. Peru konyhaművészetét nemcsak rendkívül változatos klímája, hanem a különböző - japán, kínai, spanyol, indián - hatások keveredése is meghatározza.

Úgy tűnik, a Szabadság híd tövében álló, teraszos, kikötőnek látszó épület dekoratőre egyúttal a zavarkeltés nagymestere is. Az objektum homlokzatán egymás mellett sorakozik a "Szegedi halászcsárda" és a "Sinatra piano bar" felirat, a magyarosch betűtípus és Frankie boy arcképe mindenféle vinillemezek társaságában.

Noha a közeli kisváros a nagy zeneszerzőre építi idegenforgalmát évtizedek (évszázadok?) óta, nemcsak az ősfák vetnek árnyékot a településre. Martonvásárt úgy szeli ketté a 7-es út, mint hentesbárd a csontos lapockát, az itteni kamionforgalom olyan sűrű, akár a Combinóé a Nagykörúton.

Az isztambuli utcai árusoknál nemcsak az ételeket szeretem mustrálni, hanem a pult vagy kocsi mögött álló személyt is. Mindegyik arc mögött egy-egy történet, falu, feleség, sok gyerek és népes rokonság. Szakmájukat megbecsülik és komolyan veszik, mindegy, hogy különleges desszertet, isteni, fűszeres rizzsel töltött kagylót vagy éppen a legolcsóbb csicseriborsós rizst kínálják.