Rádió

A legvadabb állat

Arab–zsidó párbeszéd a Klubrádióban

Interaktív

A Hamász terroristáinak október 7-i izraeli mészárlása óta a műsorokra és a vitákra nemzetközi szinten is érvényes, hogy az esztelen tömeggyilkosságokat mindenki elítéli ugyan, de az okokat és a lehetséges következményeket igencsak ellentétes módokon értelmezik a különféle fórumokon.

E vélemények ütközése hazánkban is késhegyig menő vitákhoz vezet. Innen nézve meglepő volt tehát a Klubrádió kísérlete, hogy valamiképp egy beszélgetésen belül, egyensúlyban jelenjen meg egy zsidó és egy arab nézőpont.

Azt nem állítjuk, hogy minden elemében hibátlan volt ez az eszmecsere, mint ahogy azt sem, hogy ne lettek volna kiszámítható momentumai vagy álnaivitásba burkolt víziói, de a rosszízű „megszakértések” cunamijában még ezekkel együtt is üdítően hatott.

Ugyan az Eurozóna című műsor – ahogy a címe is utal rá – elsősorban a kontinensen belüli kérdések megvitatását tűzte ki célul, azért emlékeink szerint korábban is ki-kikacsingatott már más világtájak felé, ami amúgy a műsorleírásban benne áll: „Állandó témáink az Európai Unió, benne Magyarország jelene és jövője, valamint a nagyvilág politikai, gazdasági és társadalmi folyamatai.” Zentai Péter műsorvezetői (és vélhetően szerkesztői) alkatához egyébként is hozzátartozik egyfajta állandó, nyugtalan figyelem, mintha egyszerre húsz monitoron nézné a különféle világhíradókat, és mindegyikre azonnal szeretne reflektálni. Ezúttal a téma súlya talán erősebb sorvezetőként működött, és a hol dinamikus, hol inkább csak zavaró kapkodás helyét egy viszonylag követhetően haladó, lineáris dialógus vette át.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.