A Tilos rádió Építési terület című, április 4-én sugárzott műsorának témája a FUGA – Budapesti Építészeti Központ jövője volt. A műsor két vendége, Csapó Balázs, a Budapesti Építész Kamara (BÉK) akkori elnöke és Koszorú Lajos, a FUGA ügyvezetője is arról beszélt, hogy július 1-jétől bizonytalanná válik a létesítmény sorsa, és a továbbiakat illetően sem túl biztatóak a kilátások, mivel az ügyvezető szerződése június 30-ig érvényes.
Szobrot érdemel
A BÉK a szakma legnagyobb, több ezer tagot számláló testülete, amely „törvényben előírt közfeladatokat lát el az építészeti és kapcsolódó tevékenységek jogszerűségének és magas színvonalának biztosítása érdekében”, illetve az építészet, építészek érdekvédelmével is foglalkozik. A szervezeten belül a 2000-es évek elején fogalmazódott meg egy olyan kiállítóhely koncepciója, amely az építészet művészi oldalát emelné ki, illetve különféle rendezvényekkel a társművészetekhez is kapcsolódna, röviden: egy kulturális központ gondolata. Az elképzelés kezdett testet ölteni, és a kamara jutányos áron bérbe vehette a Petőfi Sándor u. 5. sz. alatti ház földszintjének 1992 óta üresen álló utcai helyiségeit, amelyeket Dévényi Tamás tervei alapján alakítottak át. Ugyanekkor név- és arculat-, továbbá logópályázatot is kiírtak, létrehoztak egy nonprofit kft.-t, amelynek 100 százalékos tulajdonosa lett a BÉK, majd pályázatot hirdettek a művészeti és ügyvezetői posztjára. Így került az intézmény élére Nagy Bálint, aki néhány elkötelezett munkatársával a 2009. október 1-jei megnyitót követően rövid idő alatt Budapest egyik legizgalmasabb kulturális terévé alakította a FUGA-t, teljesítve az alapítás előtt megfogalmazott elvárásokat. A Petőfi Sándor utcai építészeti központ tíz éven át működött lényegében akadálytalanul Nagy Bálint összművészeti koncepciója szerint, s a BÉK szinte fenntartások nélkül támogatta is a FUGA-t, amelynek költségvetése a tulajdonosi támogatás mellett pályázati pénzekből, jegybevételekből, illetve az itt működő könyvesbolt nyereségéből, valamint kisebb adományokból tevődött össze. 2019-ig nem is volt ezzel probléma, sőt a FUGA tizedik évfordulóját még nagy sikerrel és reményekkel ünnepelhették a munkatársak éppúgy, mint a szakma és a közönség. „Elképzeltem, milyen lesz a FUGA ötvenedik születésnapja negyven év múlva. Emberi számítások szerint a mostani köszöntők közül már csak én leszek jelen, úgyhogy nyugodtan beszélhetek majd a múltról, alig valaki mondhatja meg, hogy nem úgy volt. A beszédhez viszont lesz egy biztos kiindulópontom: a bejáratnál ott áll majd Nagy Bálint szobra” – mondta Mélyi József művészettörténész a tizedik évfordulós ünnepségen, hozzátéve azt is, hogy „a közeljövő történései csaknem olyan kiszámíthatatlanok, mintha évezredekkel előre gondolkodnánk”.
Tíz év múltán
A közeljövővel kapcsolatban Mélyinek tökéletesen igaza volt, de bizonyosan nem azt a forgatókönyvet képzelte el, amely a beszéde óta eltelt időszakban valósult meg. 2020 szeptemberében a járványhelyzetre és „a FUGA gazdálkodása körüli folytonos feszültségek okán” a BÉK elnöksége addig példátlan módon azzal állt elő, hogy az építészeti központ vezetőségének „mandátuma lejár” az év végén. „Azt mondta, nagyon elégedettek, nagyon köszönik a munkánkat, de más típusú FUGA-t szeretnének, szolgáltató intézményt, mely a kamara életét közvetíti a nagyközönség felé” – idézte akkor lapunknak Nagy Bálint a kamarai elnök indoklását. Mindezt akkor Csapó Balázs is megerősítette, azzal kiegészítve, hogy a vezetőséget nem az érdekli, „hogy ki fog beülni és ki kit vált le”, de az egyértelműnek tűnt, hogy a folytatást nem a régi vezetéssel képzelik el, ezért afféle nyilvános – kifárasztásos-időhúzó – brainstromingot hirdettek „a FUGA jövőben betöltendő szerepével, funkciójával, lehetséges fejlődési irányaival kapcsolatban”. Az elnökség szerint „ezen gondolatok legjobbjai beépülhetnek a »FUGA művészeti vezetője« cím betöltésére irányuló pályázati kiírás szövegébe”, ami azt sejtette, hogy a FUGA-ban zajló addigi tevékenység megakasztásának vagy politikai okai, vagy egy (esetleg több) rivális fel bukkanása lehet az oka.
„Meglátjuk, hogy mennyire lesz sikeres az egyeztetés: kapunk-e annyi ötletet, amennyit már be lehet építeni egy pályázati briefbe, vagy csináljunk inkább egy olyan briefet, ami be tud fogadni különböző ötleteket” – mondta 2020 októberében lapunknak Csapó Balázs, bár ezt megelőzően, szeptember 25-én 65 építész írta alá a FUGA vezetősége mellett kiálló nyílt levelet.
Noha Csapóék elsődleges terve az volt, hogy még abban az évben új művészeti vezetője legyen a FUGA-nak, a járvány miatt nemcsak a pályázatot nem írták ki, de az intézmény jövőjével kapcsolatos kommunikáció is elakadt. Igaz, hogy a lezárások után, más kulturális helyekhez hasonlóan a programokat itt is többnyire az online térbe „költöztették át”, de ezzel együtt is a 2020/2021-es évad a lehetőségekhez és az új formához mérten sikeresnek volt mondható, köszönhetően annak, hogy a FUGA vezetése a programszervezést, az ezzel kapcsolatos pályázatokat és az egyéb anyagi források felkutatását már jóval 2020 szeptembere előtt elkezdte.
A múlt év júliusáig úgy tűnt, hogy a BÉK elnöksége már nem igazán erőlteti a vezetőváltást. Akkor ugyan meghirdettek egy pályázatot, de már nem az új művészeti vezető, hanem az új ügyvezető személyére azzal, hogy ő hozza majd az embereit. Az mindenképpen nagy bátorságra vallott a kiírók részéről, hogy úgy gondolták, a pályázat nyertese már október elsejétől elfoglalhatja helyét, ráadásul úgy, hogy Nagy Bálint, Koszorú Lajos és a művészeti vezetők, Őry Júlia és Rajk Judit addigra már felépítették a 2021/2022-es évadot, és nyertes pályázataiknak köszönhetően az évad finanszírozása is biztosítva volt.
Lemondások
Az ügyvezetői helyre hivatalosan egyetlen pályázat érkezett, még valaki készült erre, de visszalépett, így a pályáztatás érvénytelen lett. Ezt követően maradhatott volna minden a régiben is, de a BÉK akkori vezetése továbbra is a változásokat sürgette, fiatalítást, illetve a kamara szerepének hangsúlyozását emlegette, bár jelöltek híján azt senki nem tudta – vagy legalábbis nem közölték –, hogy kik lennének az erre alkalmas személyek, így a tervezett átmeneti év nem jött létre. 2021 őszén a FUGA-ban is változások történtek: Nagy Bálint helyett Őry Júlia lett a művészeti vezető, az ügyvezető Koszorú Lajos, a komolyzenei kurátor Rajk Judit maradt, Nagy pedig „szenior tanácsadóként” vállalt részt a munkában. A helycserének elsősorban „diplomáciai oka” volt, Őry Júlia és Rajk Judit úgy gondolták, hogy ha ők ajánlják fel az együttműködést Csapó Balázséknak, azzal szavatolhatják a FUGA további működését. De miután a BÉK vezetője elutasította ezt, az építészeti központ stábja úgy döntött, hogy az évad végén, 2022 júliusától mindannyian felállnak.
E döntést már 2022 februárjában véglegesítette, hogy váratlanul elhunyt Nagy Bálint. „Mindenkit ismert és mindenkivel egyformán bánt: méltósággal. Sokan ezt rátartiságnak látták, különösen azok, akikkel összeveszett, és tény, hogy ritkán mutatott hajlandóságot a kibékülésre” – írtuk nekrológunkban, de az is tény, hogy halálával a „régi” FUGA megmaradására irányuló összes törekvés – ha ekkor volt még ilyen – okafogyottá vált.
Csakhogy a korábbi megújulási szándék is megszűnni látszott. Koszorú Lajos 2022. február 22-én 12 pontból álló levelet írt a Budapesti Építész Kamara vezetőségének, amelyben a jól működő intézmény fenntartásának feladatait, a folytatással kapcsolatos aggályait fogalmazta meg. „A jövő évad tervezését, a pályázatok előkészítését az új ügyvezetésnek és művészeti vezetőknek haladéktalanul meg kell kezdeni, hogy a következő évad finanszírozása, programjai, naptára biztosítható legyen. Mivel a további működés előkészítése kötelezettségvállalásokat jelent, költségvetés és szakmai program elkészítését vonja maga után, ezek hiánya pedig súlyos felelősség, mindezekért az Elnökségnek – vagy az újonnan kinevezett vezetésnek kell vállalnia a felelősséget 2022. június 30. után” – írta az ügyvezető, hozzátéve, hogy gördülékeny átadás-átvétel érdekében minél előbb derüljön ki, hogy kik lesznek a FUGA új vezetői.
Koszorú Lajos azonban csak a cikk elején idézett, 2022 áprilisában sugárzott rádióműsorban kapott tájékoztatást a BÉK elnökétől. „Ma egy gyászidőszakban vagyunk, és nehéz most a FUGA kapcsán jövőképpel kapcsolatos beszélgetéseket lefolytatni mindazokkal, akik Bálinttal együtt dolgoztak. Nem tartom kizártnak, hogy lesznek olyan időszakok, amikor be kell zárni az intézményt, de azon dolgozunk, hogy ez ne legyen túl hosszú” – mondta akkor Csapó Balázs. Mindez három héttel a BÉK küldöttgyűlése előtt hangzott el, majd a Huszonkettes Építészcsoport adott ki egy közleményt azzal, hogy a küldöttgyűlés „hangsúlyos napirendi témája legyen a FUGA folyamatos működtetésének biztosítása”. De az elnökség nem kívánta napirendre venni ezt a témát, aminek az lett végül a következménye, hogy április 26-án a tagság nem fogadta el az aktuális elnöki beszámolót, ezért Csapó Balázsnak le kellett mondania, „tekintettel arra, hogy küldöttgyűlési támogatás hiányában az elnöki teendők nem végezhetők”.
A BÉK így rendkívüli tisztújító közgyűlést tartott június 22-én, ahol Eltér Istvánt választották elnöknek, Herczeg Lászlót alelnöknek, az elnökség tagjai pedig Lente András, Kiss Gyula és Wéber József lettek. Az elnökség már első nyilatkozatában leszögezte, hogy a FUGA-nak „a folyamatos működéshez és újratervezéshez minden szükséges eszközt biztosít”, célja pedig az, hogy „olyan folytatást, utódokat, olyan működési modellt és programstruktúrát alkosson, ami méltó a ház múltjához, szellemiségéhez”. A FUGA közleménye szerint a július 1-jétől szeptemberig tartó nyári szünet alatt a távozó stáb részt vesz a következő évad előkészítésében, és sor kerül a régóta esedékes korszerűsítési, karbantartási munkákra is.
Az írás a Kortárs Építészeti Központ (KÉK) és a Magyar Narancs közötti együttműködésben, az NKA támogatásával jött létre.
