Egy hét kultúra 2023/25.

  • Narancs
  • 2023. június 21.

Interaktív

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt 

ÁLLANDÓ CAPA Robert Capa, a tudósító címmel nyílt meg a Magyarországról elmenekült, majd külföldön világhírűvé vált fotográfus munkásságát bemutató első állandó életmű-kiállítás a budapesti Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központban. A magyar állam 2008-ban vásárolta meg a 937 kópiát tartalmazó Master’s Set III (Mestergyűjtemény) sorozatot, amelyet a fotográfus monográfusa, Richard Whelan, illetve öccse, Cornell Capa állítottak össze. Ezzel New York és Tokió mellett Budapest vált a Capa-hagyaték legfontosabb őrzőjévé, hiszen a magyar származású fotográfus teljes pályafutását felölelő sorozatból mindössze három készült. A mintegy 500 négyzetméteren megvalósuló tárlaton a látogatók 137 Capa-fotóval találkozhatnak, amelyek műtárgyvédelmi okokból időről időre cserélődnek majd, vetített formában pedig további 400 felvétel tekinthető meg. A kiállításnak a Nagymező utcai épület 1912-ben kialakított, szecessziós moziterme ad otthont, ahol korábban a Tinódi mozi, később pedig a Budapesti Kamaraszínház működött. A tárlat Robert Capa születésének 110. évfordulója előtt is tiszteleg.

UTOLSÓ PORTRÉ Gustav Klimt „az abszolút szépség szívből jövő ódájaként” emlegetett festménye a várakozások szerint akár 65 millió fontért – nagyjából 28 milliárd forintért – is elkelhet június végén egy londoni aukción. A Nő legyezővel Klimt utolsó befejezett portréja, amelyet műtermében, a festőállványon találtak meg, amikor az osztrák festő 1918-ban váratlanul meghalt. A meg nem nevezett nőt ábrázoló kép Klimt kínai és japán művészet iránti rajongását tükrözi. A bécsi szecesszió vezéralakjának utolsó befejezett festményét két éve a bécsi Belvedere kastélyban megrendezett nagyszabású Klimt-kiállításon láthatta a közönség. A festő halála után Erwin Böhler, egy Klimttel szoros barátságot ápoló bécsi iparos szerezte meg az alkotást. A Nő legyezővel azon kevés Klimt-portrék egyike, amelyek magánkézben maradtak – a jelenlegi tulajdonosok harminc évvel ezelőtt vásárolták meg a festményt. A Sotheby’s árverezőház szerint jelenleg ez az egyik legértékesebb eladó műalkotás az európai piacon.

FÉNY Július 6. és 9. között immár hetedik alkalommal rendezik meg a Zsolnay Fényfesztivált Pécsett. Az eseménysorozat legnagyobb érdeklődéssel várt programja a Zsolnay Light Art nemzetközi fényfestőverseny, amelynek keretében a világ legjobb fényművészei mérik össze tudásukat. Az idei pályázatra 31 országból érkezett nevezés, ezek közül a legjobb 5 háromdimenziós, épületspecifikus fényalkotás elevenedik majd meg a székesegyház homlokzatán. Évről évre ugyancsak népszerű része a fesztiválnak a Pécs belvárosát behálózó fénykörút, a Fény Útja is. Az esemény fókuszában álló alkotások korunk olyan környezeti és társadalmi problémáira is tudatosan reagálnak, mint a klímaváltozás, az energiaválság vagy a fenntarthatóság. Ennek megfelelően a dzsámi homlokzatán például egy adatvizualizáción alapuló vetítés jelenik majd meg, ez a NASA húsz éven át gyűjtött adatait felhasználva hívja fel a figyelmet a Föld ökoszisztémáját fenyegető veszélyekre.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Aki úton van

Amikor 2021 nyarán megjelent Holi, azaz Hegyi Olivér első lemeze, sokan egy újabb izgalmas hazai rapkarrier kezdetét látták az anyagban.

A franciák megértették

Ritkán halljuk az isteneket énekelni. Néhanapján azonban zongoráznak, szájharmonikáznak és még gitároznak is. Legutóbb Párizs elővárosában, Boulogne-Billancourt-ban, a Szajna partján álló La Seine Musicale kulturális központban történt ilyen csoda.

Hitler fürdőkádjában

Lee Miller a múlt század húszas–harmincas éveinek bevállalós top divatmodellje volt, igazi címlaplány, de festette Picasso, fotózta és filmezte Man Ray, utóbbi élt is vele, és mentorálta mint fotóművészt.

Csaló napfény

Igaz, hamis, tény, vélemény, valóság és fikció. Ilyen és ehhez hasonló címkéket sietünk felnyalni a ránk zúduló információhalom darabjaira, hogy a kontroll, a rend illúziójával nyugtassuk magunkat és ne kelljen szembesülnünk vele, hogy nem létezik bizonyosság, csak kellően szűkre húzott nézőpont.

 

Gyilkosok szemlélője

A két évtizede elhunyt Roberto Bolaño minden egyes műve a költészet, a politika és a vadállati kegyetlenség együtthatásairól szól, az író regényeiben és elbeszéléseiben vissza-visszatérő karakterekkel, a költészet és a világ allegorikus megfeleltetésével olyan erős atmoszférát teremt, amelyből akkor sem akarunk kilépni, ha az hideg és szenvtelen.

Hús, kék vér, intrika

A folyamatosan az anyagi ellehetetlenülés rémével küszködő Stúdió K Színház jobbnál jobb előadásokkal áll elő. Az előző évadban a Prudencia Hart különös kivetkezése hódította meg a nézőket és a kritikusokat (el is nyerte a darab a legjobb független előadás díját), most pedig itt van ez a remek Stuart Mária. (A konklúzió persze nem az, hogy lám, minek a pénz, ha a függetlenek így is egész jól elműködnek, hiszen látható a társulatok fogyatkozásán, hogy mindez erőn túli áldozatokkal jár, és csak ideig-óráig lehetséges ilyen keretek között működni.)

Ide? Hová?

Magyarországon úgy megy, hogy négy­évente kijön a felcsúti jóember a sikoltozó övéi elé, és bemondja, hogy ő a Holdról is látszik.

Semmi jóra

„Újabb Mi Hazánk-siker: a Zeneakadémia lemondta Varnus Xavér koncertjét!” – írta büszkén Facebook-oldalára november 15-én Dúró Dóra. A bejelentést megelőzően a politikus nyílt levélben, az Országgyűlés alelnökeként követelte a Zeneakadémia vezetőjétől a koncert lefújását – minden különösebb vizsgálat, vizsgálódás nélkül, egyetlen ún. tényfeltáró cikkre alapozva.