Egy hét kultúra 2023/25.

  • Narancs
  • 2023. június 21.

Interaktív

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt 

ÁLLANDÓ CAPA Robert Capa, a tudósító címmel nyílt meg a Magyarországról elmenekült, majd külföldön világhírűvé vált fotográfus munkásságát bemutató első állandó életmű-kiállítás a budapesti Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központban. A magyar állam 2008-ban vásárolta meg a 937 kópiát tartalmazó Master’s Set III (Mestergyűjtemény) sorozatot, amelyet a fotográfus monográfusa, Richard Whelan, illetve öccse, Cornell Capa állítottak össze. Ezzel New York és Tokió mellett Budapest vált a Capa-hagyaték legfontosabb őrzőjévé, hiszen a magyar származású fotográfus teljes pályafutását felölelő sorozatból mindössze három készült. A mintegy 500 négyzetméteren megvalósuló tárlaton a látogatók 137 Capa-fotóval találkozhatnak, amelyek műtárgyvédelmi okokból időről időre cserélődnek majd, vetített formában pedig további 400 felvétel tekinthető meg. A kiállításnak a Nagymező utcai épület 1912-ben kialakított, szecessziós moziterme ad otthont, ahol korábban a Tinódi mozi, később pedig a Budapesti Kamaraszínház működött. A tárlat Robert Capa születésének 110. évfordulója előtt is tiszteleg.

UTOLSÓ PORTRÉ Gustav Klimt „az abszolút szépség szívből jövő ódájaként” emlegetett festménye a várakozások szerint akár 65 millió fontért – nagyjából 28 milliárd forintért – is elkelhet június végén egy londoni aukción. A Nő legyezővel Klimt utolsó befejezett portréja, amelyet műtermében, a festőállványon találtak meg, amikor az osztrák festő 1918-ban váratlanul meghalt. A meg nem nevezett nőt ábrázoló kép Klimt kínai és japán művészet iránti rajongását tükrözi. A bécsi szecesszió vezéralakjának utolsó befejezett festményét két éve a bécsi Belvedere kastélyban megrendezett nagyszabású Klimt-kiállításon láthatta a közönség. A festő halála után Erwin Böhler, egy Klimttel szoros barátságot ápoló bécsi iparos szerezte meg az alkotást. A Nő legyezővel azon kevés Klimt-portrék egyike, amelyek magánkézben maradtak – a jelenlegi tulajdonosok harminc évvel ezelőtt vásárolták meg a festményt. A Sotheby’s árverezőház szerint jelenleg ez az egyik legértékesebb eladó műalkotás az európai piacon.

FÉNY Július 6. és 9. között immár hetedik alkalommal rendezik meg a Zsolnay Fényfesztivált Pécsett. Az eseménysorozat legnagyobb érdeklődéssel várt programja a Zsolnay Light Art nemzetközi fényfestőverseny, amelynek keretében a világ legjobb fényművészei mérik össze tudásukat. Az idei pályázatra 31 országból érkezett nevezés, ezek közül a legjobb 5 háromdimenziós, épületspecifikus fényalkotás elevenedik majd meg a székesegyház homlokzatán. Évről évre ugyancsak népszerű része a fesztiválnak a Pécs belvárosát behálózó fénykörút, a Fény Útja is. Az esemény fókuszában álló alkotások korunk olyan környezeti és társadalmi problémáira is tudatosan reagálnak, mint a klímaváltozás, az energiaválság vagy a fenntarthatóság. Ennek megfelelően a dzsámi homlokzatán például egy adatvizualizáción alapuló vetítés jelenik majd meg, ez a NASA húsz éven át gyűjtött adatait felhasználva hívja fel a figyelmet a Föld ökoszisztémáját fenyegető veszélyekre.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.