Nina F. Grünfeld: Frida
A norvég író és rendező, Nina Grünfeld sosem találkozott apai nagyanyjával.
A norvég író és rendező, Nina Grünfeld sosem találkozott apai nagyanyjával.
Vörös István, a Pannon Tükör versrovatának korábbi vezetője 2016 nyarán kért fel először szerzőket, hogy jegyezzenek le egy-egy mondatot az adott hónap minden napján.
Valóság és szürrealitás, véres mesék és költészet ölelkeznek többszólamú munkáiban. Debütáló regénye, A bánat egy tollas állat eddig több mint harminc nyelven jelent meg. A brit szerző ősszel a PesText vendége lesz. Munkamódszeréről és a készülő új könyvéről is beszélgettünk vele.
Felkavaró, ámulatba ejtő, szélsőségesen naturalista és végtelenül költői.
Ha volna időgépem, biztos visszamennék, hogy halljam Bach orgonajátékát, Beethovent és Lisztet a zongoránál, na meg Bartók Bélát. Utóbbi – ha nem is élőben való – meghallgatásához elég egy egyszerűbb masina is: a nevezetes „barna lemezeken” ugyanis bárki megismerkedhet azzal, hogyan billentett a mester: az 1982-ben megjelent tizenhárom korongon Scarlattitól Beethovenen át Kodályig és persze a saját műveiig végigzongorázza a zenetörténet tetemes részét.
Szőcs Petra csaknem tíz éve megjelent első verseskötetét annak szürreális, groteszk, fantasztikumba hajló stílusa tette emlékezetessé. A Kétvízközben bármi megtörténhetett, különösebbnél különösebb családtagok bukkantak föl, és a beszélő, ha úgy tartotta kedve, kiugrott a harmadik emeletről a szemeteszsákkal.
Hogyan egyeztethető össze a szépség- és divatipar túlszexualizált világa a feminista, kapitalizmuskritikus megnyilvánulásokkal? Mennyiben mutathat fel hiteles elbeszélői pozíciókat annak a szerzőnek az első kötete, akinek írói tevékenysége eddig legfeljebb Instagram-posztokban nyilvánult meg?
Megy a sopánkodás, hogy az Y és a Z generáció alig olvas, ám a közösségi irodalmi portálokon zajló élet egész másról árulkodik. Az elsősorban fiataloknak készített Wattpad sorozatban ontja a tizenéves szerzők bestsellereit – úgy 94 millió felhasználónak. Megnéztük, hogy megy ez mifelénk és szerte a nagyvilágban.
Vas István 1944. január elsején kezdte el vezetni órákra lebontott munkanaplóját. A háború szorításában, állandó életveszélyben, mintegy az élet és a művészet melletti tanúságtételként jegyezte fel, hogy aznap milyen penzumot végzett el. Egészen a halála napjáig, 1991. december 16-ig dolgozott így.