Frissen megözvegyült apa és felnőtt fia teniszezik. A srác, akinek könyörögni kellett, hogy az ünnepre látogasson haza, jól tudja, miért üti az apja halálpontosan a kezéhez a labdákat: „Nem akarta, hogy megmozduljak: előbb egy méter balra, aztán le a pályáról, ki a klubból, és már el is tűnök New Yorkból örökre.”
Gyerekeknek szóló lemezeit, könyveit töretlen siker övezi. Az Állati Zenés ABC iskolai segédanyag lett, az Időradírból pedig tévésorozat készült. Most a koncertezés mellett egy Szenes Hanna életéről szóló színházi előadáson dolgozik.
Budapesti tisztviselő apa és operaénekes anya harmadik gyermekeként született Budapesten. Fővárosunk ostroma, majd a középosztálybeli család deportálása meghatározó élmény maradt későbbi írói munkássága során.
Új fejezetekkel kibővülve, új források alapján átdolgozva jelent meg az utóbbi évtizedek egyik legfontosabb és legnépszerűbb történeti munkája.
Oh, azok a mi szép, dicsőséges és egyértelmű történelmi bukásaink! Mennyi erőt meríthet belőlük még akár ma is a magyar történeti tudat, no meg kollektív áldozati önképünk! Ezzel szemben mennyire ellentmondásosak és kényelmetlenek a félig-meddig sikeres korszakok.
Mi, mai öregek még beszélgethettünk az öregjeinkkel – szüleinkkel, nagyszüleinkkel – a 20. század nehezéről. Én is elmeséltettem néhányszor a nagymamámmal, hogy milyen volt, amikor kihajtották őket a gyerekekkel együtt a futballpályára, de arról is kérdeztem, a papát hogyhogy nem lőtték agyon Isterbácon a partizánok.
Október 17-én érkezett a lesújtó hír: meghalt Kálmán C. György. Máig felfoghatatlan halálával sokunk vesztett, sokan vesztettek nagyon sokat. Briliáns tehetségű és inspiráló munkatársat, szellemes és jóindulatú vitapartnert az Irodalomtudományi Intézetben és a pécsi bölcsészkaron, gondos szerkesztőtársat számos folyóirat szerkesztőségében, aktív blogolót és kommentelőt internetes fórumokon.
Versekkel debütált, majd megírta első, magyarul még nem olvasható regényét. Ő az első katalán és katalán nyelven is író szerző, aki megkapta az Európai Unió Irodalmi Díját az Énekelek, s táncot jár a hegy című második regényéért. A Margón beszélgettünk, miután megkérdezte tőlem, hol vehetne tűfilceket a dedikáláshoz.
Zadie Smith: Menekülés New Yorkból című könyvének visszatérő témája az identitás fontossága, az erőszak, az elnyomás, a szabadsághiány, pontosabban a társadalom vesztesei iránt érzett szolidaritás.
Banánköztársaság – ezt a szót jobbára csak átvitt értelemben használjuk az eltorzult gazdasági-társadalmi berendezkedésű, nagyhatalmi érdekek hálójában vergődő országocskákra, alig gondolva azokra a kicsiny közép-amerikai államokra, amelyek tényleg szinte kizárólag a banánexportjukból tartják fenn magukat.
„Először is egy vallomást. Megvetem azokat, akik írásaik és beszédjeik tárgyául engem választanak. Hogy jót mondanak-e rólam, vagy rosszat, az mindegy. Mindenképpen megvetem őket.”
