Mindenen túl
Alig tudunk felsorolni olyan ismert regényeket, amelyeknek idős nő a főszereplője.
Könyv
A retró mint korstílus
A félmúlt festői, félig elfeledve. Nagy kérdés, hogy valóban van-e mit rehabilitálni, és mindehhez elég-e meglovagolni a Kádár-nosztalgiát.
Emberi fény
Lassan teljessé válik Carl Gustav Jung műveinek több mint húszkötetes összkiadása a Scolar Kiadónál. A vállalás nagyságát mutatja, hogy a sorozat első tagja 2003-ban jelent meg, az utolsó pedig 2027-ben kerül majd az olvasók elé.
„Tele van csodákkal”
Leonora Carrington, a szürrealista festőnő szürrealista regénye, A hallókürt első magyar kiadása hamarosan megjelenik nálunk is. Ennek apropóján beszélgettünk a szerző fiával, a könyv illusztrátorával a többi közt arról, hogy milyen egy Európából menekült, keresztény-zsidó művészcsaládban felnőni az 50-es évek Mexikójában.
„Soha többé”
Az alig kétszáz oldalas kisregény egy, a holokauszt, majd a Rákosi- és a Kádár-korszak által megtépázott család történetét vázolja fel. Diszfunkcionális közösséget látunk, a generációs elhallgatás és a hazugságok világát, de azt a kitörési lehetőséget is, amellyel a főhős kárpótolhatná magát. Egyúttal az elbeszélő azt is megmutatja, hogy az állam utólagosan képtelen kompenzálni az egyént, vagy ha tesz is valamit, az inkább nevetség tárgya lesz.
„Mint amikor vernek”
A Dokk.hu című irodalmi portál alapítója, szerkesztő, újságíró és programozó. A most megjelent Kívülálló című regénye apropójából beszélgettünk az alkotói folyamatokról, közérzeti kérdésekről és a valódi választások erejéről Jónás Tamás költő, íróval.
Kiszeretett a Jobbikból, a Fideszből, rátalált a Mi Hazánk
A kormánypártnak tulajdonképpen rendkívül kényelmes, ha az extrémen oroszpárti radikálisokat a maga berkein kívül tudja kontroll alatt tartani.
Réz Pál: „Ha egy Ady-vers megjelent, megálltak a villamosok”
A legendás szerkesztő provokatív kijelentése szerint nem elég jó a magyar irodalom. Az Ásatásban egy 2014-es interjú.
Diszkóvarázs
Midőn Vernon Subutex, a nagy nőcsábász (ötvenes fehér férfi) beleszeret a transzvesztita Marciába, arra jut, hogy nem a pina teszi a nőt. Már csak azért sem, mert a brazil lánynak – mint azt Subutex krumplihámozás közben vendéglátójának elújságolja – nagyobb a farka, mint az övé. Marcia meglehet, hogy nem tökéletes nő, sőt bizonyos kritériumok szerint talán egyáltalán nem is nő, de mégis az. Nem is akármilyen.
Mink András történész a Petőfi-kultuszról: Abban nincs vita, hogy zseniális költő volt
"Egy olyan társadalomban, ahol az egyenlőtlenségek növekednek, a népesség jelentős részének életszínvonala stagnál vagy esik, de az ország mégis gazdagodik, s a politikai struktúrák egyre merevebbek – ki akarna a hatalom részéről a forradalmár Petőfiről beszélni?"
„Mindig Neumann volt a legokosabb ember a szobában, akkor is, ha Einstein is ott volt”
Neumann Jánost, a zsenik zsenijét új életrajz mutatja be a nemzetközi közönségnek; magyarul Az ember a jövőből címmel adta ki nemrég az Open Books kiadó. A szerzővel, a Science újságírójával beszélgettünk.
Nyíltan és aktívan
A gender studies iránt érdeklődő hazai olvasók már több mint tíz éve követhetik a tudományterület témáit és eredményeit a TNTeF – Társadalmi Nemek Tudománya Interdiszciplináris eFolyóiratból. Sorra születnek monográfiák is, de átfogóbb tanulmánykötet (magyar nyelven), főleg az utóbbi időszakban, viszonylag kevés jelent meg. Ezért is örvendetes, hogy új tétellel gazdagodott a magyar gendertanulmányok szakirodalma.
„Végül a költészet”
Generációjának egyik legismertebb költője. A hamarosan megjelenő új kötete, A muréna mozgása kapcsán beszélünk alkotói szerepekről, rappermúltról, tudományos pályáról és a kortárs irodalom keserűségéről.