Könyv

Hász Róbert: Fábián Marcell pandúrdetektív tizenhárom napja

  • Bán Zoltán András
  • 2018. május 5.

Könyv

Hogy valaki igazán jó könyvet írjon, ahhoz szükséges némi nagyvonalúság. Éppen ennek részleges vagy teljes hiánya tette zömmel sikerületlenné a magyar történelmi krimi termékeit (Baráth Katalin, Csabai László, Kondor Vilmos).

Hász Róbert jóval kevésbé kisstílű, mint pályatársai, sokkal kevésbé ragad bele a részletes miliőrajzba, nagystílűbben kezeli a történelmi tényeket, bátrabban dolgoztatja a képzelőerejét, és nem szalad a szomszédba némi elbeszélői kockázatért. Utóbbi remek példája, hogy regényében felléptetett egy nem fiktív alakot, Gozsdu Eleket, a századvég igen eredeti íróját: a halála után publikált Anna-levelek minden bizonnyal az egyik legvakmerőbb lépés (amolyan félfiktív levélregény) a magyar próza történetében. Hogy e sorok íróján és Márton Lászlón kívül (gondoljunk csak a Lepkék a kalapon című drámájára) szinte senki nem ismeri, arról aligha Gozsdu tehet. De Hász regényében Gozsdu a polgári hivatását gyakorolja, vagyis ügyész a bácskai Zombor városában, 1902-ben. Ravasz hommage a kollégának.

Leleményesen szőtt történet, szépen átgondolt, csak ritkán archaizáló nyelven előadva; teljesen természetesen gördülő párbeszédek, hiteles alakok, akik csak igen ritkán lépnek a közhely ingoványába. Szellemesen szórakoztató, meg­győzően mélabús bűnregény; még nem remek, de ott mocorog benne a regényfolytatás vagy akár egy tévésorozat esélye. Reménykedhetünk, hogy végre lesz egy emlékezetes detektívfiguránk. És ez nem kevés.

Kortárs Kiadó, 2017, 357 oldal, 3500 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.