Könyv

A ló néz

A Zichy Jenő és a Nagymező utca sarkán álló 31.-es számú épület – bár pirosra festett kapuja tele van graffitikkel – tisztes polgári háznak tűnik. Arra végképp nem gondolna senki, hogy az 1920-as évek végén ebben a házban olyan illegális tevékenység folyt, ami egy fiatal báró halálához vezetett. Az épületben ugyanis kokainbarlang volt, a ma kocsmaként használt pince pedig szado-mazo kínzókamraként működött.

Kuruc kori énidő

Szétszálazható és újra összerakható nagyepika az, amit Szilágyi István imponáló magányában művel.

  • Józsa Márta
  • 2020. december 2.

A gyógyulás csalóka jelei

Amikor tavasszal, a járvány első hulláma idején, a kiadók későbbre halasztottak egyes megjelenéseket, több szavazónkban is felmerült a kérdés: lesz egyáltalán elég jó könyv a lista összeállításához? Idén ez volt a negyedik – ebből a harmadik magyar irodalmi – szavazás, és könyvekben a jelek szerint nem volt hiány. 

Boldog interregnum

Az alcímben említett korszak pontos hatá­rairól élénk a vita filmtörténészi körökben, de nagyjából a 60-as évek végétől a 70-es évek közepéig, végéig tartó időszak tekinthető a hollywoodi filmkészítés egy kivételes és termékeny kegyelmi időszakának, de furcsa krízisnek is.

A sötétség árja

Markó Béla a reneszánszát éli. Nem mintha ő született volna újjá (bár azt írja: „még nagyjából újratermelődöm”), inkább csak az érdeklődés újult meg iránta, egyebek közt A haza milyen? című verse okán.

Fagyott szívek, eltűnt férfiak

Anna a negyvenes éveiben jár, kortársunk, aki a saját életét a családja 20. századi – részben elhallgatott – történetén keresztül próbálja megérteni, és jobbá tenni.

  • Horváth Györgyi
  • 2020. november 19.

„Kint is, bent is, boldogan”

Az ELTE BTK napokban 88. életévét betöltő professor emeritusa drámaelméletet és közgazdaságtani alapismereteket tanít a 90-es években többekkel együtt általa is létrehozott kommunikáció szakon. Az utóbbi két évben 3 könyve jelent meg, így tart 30-nál. Trendkutatásról, falvésésről és az Aczél-boyságról beszélgettünk vele.