Wallander Volgája - Henning Mankell: Riga kutyái

Könyv

Breaking news: újraegyesült Németország. E remek hírrel majdhogynem párhuzamosan egy jugoszláv gyártmányú mentőcsónakban két orosz származású hulla sodródik a svéd partokra – a nyomok a Baltikumba vezetnek.


De mielőtt még Kurt  Wallander, Henning Mankell sorozatának visszatérő nyomozója felszállna az Aeroflot Lettországba tartó járatára, úgy Svédország, mint a svéd nyomozó aktuális állapotáról is képet kapunk. Ami a svédeket illeti, ők az intézményes naivitás korát élik; akkora méreteket ölt az általános jóhiszeműség (a kilencvenes évek hajnalán járunk), hogy az előző Wallander-epizódban (A gyilkosnak nincs arca – kritikánk itt) kínkeservesen elfogott kegyetlen cseh elkövető, „az ország történelmének egyik legbrutálisabb gyilkosa” gond nélkül kisétálhat egy svéd börtönből. A svéd rendőri erők töketlenségét jelzi továbbá, hogy a hullákat szállító gumicsónakot is könnyűszerrel meglovasítják – honnan máshonnan, mint a rendőrség pincéjéből.

Ami pedig Wallander háza táját illeti – nos, ott minden a régi. Apja, az örök zsörtölődő, aki sosem nézte jó szemmel fia rendőri karrierjét, ugyanabban a fészerben festeget, mint eddig is, és még hosszan ezután. És ugyanazt festi, mint eddig is, és még hosszan ezután: tájat naplementekor – hol fajdkakassal, hol anélkül. Mankell regényeinek kezdettől ezek voltak és még hosszan ezek maradnak az erősségei – annak élményszerű leírása, hogy milyen svédnek lenni, azon belül is milyen ystadi (azaz a fővárosból kissé lenézett) svédnek lenni, s azon belül is, hogy milyen egy fajdkakasokat festegető, lassan beszámíthatatlanná váló apával, egy lelécelt feleséggel és egy problémás leánygyermekkel megáldott ystadi rendőrfelügyelőnek lenni.

Ugyanezek az erények tartják a regényben a lelket akkor is, amikor Wallander ideje jó részét nem az otthonos Svédországban, hanem idegen terepen, történetesen Rigában tölti. Immár nemcsak a gumicsónakos hullák miatt utazik a lett fővárosba, hanem azért, mert egy hozzá közel álló rendőrt is meggyilkoltak: egy rigai felügyelőt, aki Svédországban segített Wallandernek az ügy felgöngyölítésében.

Wallander előtt már egy másik híres svéd felügyelő is landolt az északi jólétből oly távolinak tűnő, kietlen Keleten: Martin Beck volt az, a skandináv krimiirodalom atya- és anyamestereinek számító Sjöwall–Wahlöö páros (pályakép róluk itt) híres sorozatának visszatérő nyomozója. Martin Beck a hatvanas évek Budapestjére érkezett az egyik epizódban (A svéd, akinek nyoma veszett), Terv cigarettára gyújtott, és Újpestre is kilátogatott, miközben nagyon is tisztában volt vele, hogy egy kommunista országban tesz-vesz, ahol minden lépését figyelik. Hasonló érzéssel küzd Wallander is a még függetlensége előtt álló Lettországban, ahonnan még nem mentek ki az oroszok, és ahol a poloskának még jócskán két jelentése van. Németország ugyan újraegyesült már, de a svéd fejekben még nem nagyon egyesült semmi: a nyomozók azt sem tudják, teljes jogú tagja-e már az ex-NDK az Interpolnak. Innen nézve nem csoda, hogy Lettországot is csak nagy nehezen találják a térképen. Azt a Lettországot, amellyel egy darabig még csak Moszkván keresztül lehet diplomáciailag érintkezni.

Miként Beck, úgy Wallander is kénytelen ismertetni az egzotikus nyomozati helyszín elnyomatásának rövid történetét, sanyarú múltját és szürke jelenét, azzal a különbséggel, hogy míg Sjöwall és Wahlöö meglepően élénk, magyar szemmel is magyaros Budapest-anzikszot festett, addig Mankell Rigája egy kifejezetten írói kreálmány, a nagybetűs Kelet, ahol a Hold hidegen világít, míg az ellen (a nemzeti függetlenség kerékkötői) a sötétben bujkál, összeesküvést, méghozzá nemzetközit, kovácsolva. Az ilyen megkonstruált, már-már mesés Keleteknek pedig megvan az a rossz szokásuk, hogy könnyen magukhoz szürkítik a főhőst, még egy olyan jó kitalált, életszerű alakot is, mint a mi szeretett Wallanderünk, akire még sok izgalmas kiszállás vár, mielőtt  az utolsó felvonásban (The Troubled Man – 2009) elhomályosítja elméjét az apai örökségként kapott Alzheimer.

M-Érték Kiadó, 2012, 328 oldal, 3499 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.