Kiállítás

A művész varrógépe

Ladik Katalin: Bevarrt hangok

  • Tímár Katalin
  • 2021. augusztus 11.

Kritika

Amikor a 2010-es évek elején Ladik Katalin neve szóba került a hazai képzőművészeti szcénában, többen csak legyintettek, mondván, hogy ő csak egy színésznő, aki az 1980-as évek elején elsősorban televíziós filmjeivel vált híressé Magyarországon.

Ezekben a szerepekben Ladik olyan jelmezekben jelent meg, amelyek meztelenül hagyták, illetve a Kádár-kori viszonyokhoz képest erősen eroticizálva mutatták meg a felsőtestét, illetve az általa megformált női alakokat. Ladik irodalmi, hangköltészeti munkáit és performance-ait persze ismerték azok, akik élőben láthatták, hiszen a jugoszláviai születésű művész már az 1960-as évek végétől jelen volt a hazai – második nyilvánosságként számon tartott – művészeti közegben. Különösen érdekesen mutatkozik meg ez a kettősség a munkásságáról a 2010-es években megjelent két átfogó kötetben: az Újvidéken 2010-ben kiadott életmű-katalógus, illetve Kürti Emese 2017-es monográfiája roppant eltérő hangsúlyokkal tárgyalja az életművet. Az előbbi fotókkal is jól illusztráltan mutatja be Ladik színházi és filmes munkáit, míg utóbbi a képzőművészeti, zenei és költészeti művein kívül csak a rádiójátékait és a róla készült dokumentumfilmeket sorolja fel.

A most megnyílt kiállításon tizenhat olyan kollázst láthatunk, amilyeneket Ladik az 1970-es évek végétől kezdett készíteni. A művek egyik meghatározó „alapanyagát” az akkoriban nálunk is népszerű Burda magazin szabásmintái adják. Ladik ezekből vág ki részleteket és kombinálja kottarészletekkel, szavakkal, betűkkel, újságfotókkal, ábrákkal. Néha a kotta, máskor a szabásminta adja az alapot. A 2000-es években készült műveknél a varrás dominál; ennek kellékét, a régi varrógépet is elhelyezi Ladik a térben, kiegészítve egy Bér­anya felirattal és egy kis szívforma kontúrjával. Ezzel a varrógéppel a művész inszcenálja a galéria terét, amelyet így nemcsak a megnyitó performance révén változtat színpaddá, hanem a tárgy, a kellék folyamatos jelenlétével is.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.

Gyurcsány a tettes

A DK-s politikus visszavonulásának mindenki örül. Örül a Fidesz, örülnek azok is, akik őszintén a pokolra kívánják Orbánt és a rendszerét. Hiszen Gyurcsány távozása felér egy beismeréssel: tényleg mindenért ő a hibás.