Kiállítás

A művész varrógépe

Ladik Katalin: Bevarrt hangok

  • Tímár Katalin
  • 2021. augusztus 11.

Kritika

Amikor a 2010-es évek elején Ladik Katalin neve szóba került a hazai képzőművészeti szcénában, többen csak legyintettek, mondván, hogy ő csak egy színésznő, aki az 1980-as évek elején elsősorban televíziós filmjeivel vált híressé Magyarországon.

Ezekben a szerepekben Ladik olyan jelmezekben jelent meg, amelyek meztelenül hagyták, illetve a Kádár-kori viszonyokhoz képest erősen eroticizálva mutatták meg a felsőtestét, illetve az általa megformált női alakokat. Ladik irodalmi, hangköltészeti munkáit és performance-ait persze ismerték azok, akik élőben láthatták, hiszen a jugoszláviai születésű művész már az 1960-as évek végétől jelen volt a hazai – második nyilvánosságként számon tartott – művészeti közegben. Különösen érdekesen mutatkozik meg ez a kettősség a munkásságáról a 2010-es években megjelent két átfogó kötetben: az Újvidéken 2010-ben kiadott életmű-katalógus, illetve Kürti Emese 2017-es monográfiája roppant eltérő hangsúlyokkal tárgyalja az életművet. Az előbbi fotókkal is jól illusztráltan mutatja be Ladik színházi és filmes munkáit, míg utóbbi a képzőművészeti, zenei és költészeti művein kívül csak a rádiójátékait és a róla készült dokumentumfilmeket sorolja fel.

A most megnyílt kiállításon tizenhat olyan kollázst láthatunk, amilyeneket Ladik az 1970-es évek végétől kezdett készíteni. A művek egyik meghatározó „alapanyagát” az akkoriban nálunk is népszerű Burda magazin szabásmintái adják. Ladik ezekből vág ki részleteket és kombinálja kottarészletekkel, szavakkal, betűkkel, újságfotókkal, ábrákkal. Néha a kotta, máskor a szabásminta adja az alapot. A 2000-es években készült műveknél a varrás dominál; ennek kellékét, a régi varrógépet is elhelyezi Ladik a térben, kiegészítve egy Bér­anya felirattal és egy kis szívforma kontúrjával. Ezzel a varrógéppel a művész inszcenálja a galéria terét, amelyet így nemcsak a megnyitó performance révén változtat színpaddá, hanem a tárgy, a kellék folyamatos jelenlétével is.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.

Trump, a nagy béketeremtő?

Bár a gázai háborút sikerült leállítani, a Trump-féle „peace deal” valójában ott sem egy békemegállapodás, legfeljebb egy keretterv. Ukrajna esetében viszont Trump még a béketerv precíz kiszabásáig sem jutott el.

Vadászok, kergetők, árulók

Nyíltan támogatja a Magyar Önvédelmi Mozgalom a Mi Hazánk céljait – kérdés, hogy a Fideszt is kiszolgálják-e. Az utóbbi időben sokan léptek be a szervezetbe. Egyes tagok úgy vélik, hogy a mozgalomra túl nagy hatást gyakorolnak a pártok.