Lemez

Aki úton van

Holi: Levegő

Kritika

Amikor 2021 nyarán megjelent Holi, azaz Hegyi Olivér első lemeze, sokan egy újabb izgalmas hazai rapkarrier kezdetét látták az anyagban.

A Sírok és nevetek dalain keresztül megismert, reménytelenül romantikus, sokat szorongó, a művészet által mégis felszabadulni képes figurában volt valami az éppen akkoriban csúcsra érő Krúbi éles társadalomkritikájából, a szintén akkortájt induló Beton.Hofi humorából, emellett kellően meglepő és egyedi hangzást hozott ahhoz, hogy az attitűdbeli hasonlóságok ellenére se lehessen epigonsággal vádolni. Az említett pályatársakkal ellentétben azonban Holi nem lett a fesztiválok kihagyhatatlan nagyszínpados produkciója, és arénákat sem tölt meg. Helyette befejezte a rapzenei debütálása előtt elkezdett animációs rövidfilmjét, a 2022-ben bemutatott A szív kertjét amelynek nem csak rendezője és forgatókönyvírója, de zeneszerzője is volt –, illetve az ugyanebben az évben megjelent Félig szabad című lemez elkészítésével újraélesztette István Gergellyel közös rockzenekarát, a Hiúzt – amelyben egyszerre dobol és énekel –, különben pedig hosszú kerékpártúrákat tett.

Hegyi Olivér művészeti ágakon és műfajokon átívelő karrierjének következő állomása volt a szeptember végén publikált Levegő című második Holi-lemez. Bár az új album a némileg bejáratott, underground körökben az átütő siker elmaradása ellenére – vagy talán éppen ennek köszönhetően – máig jól csengő előadói név alatt látott napvilágot, első hallgatásra sok tekintetben egy teljesen új projekt kezdetének tűnik. Elsősorban azért, mert a Levegő nem raplemez. Zeneileg sokkal közelebb áll a Hiúz koszos, gyakran pontatlan és hamis, mégis nagyon szerethető lo-fi világához, mint a Sírok és nevetek ugyancsak egyszerű és hallhatóan házi készítésű, ám jóval kidolgozottabb és letisztultabb hiphop alapjaihoz. Több az élő hangszer, az egy-két monoton szövegmondásra épülő szakaszt leszámítva pedig a dalok nagy részében az ének dominál.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Hitler fürdőkádjában

Lee Miller a múlt század húszas–harmincas éveinek bevállalós top divatmodellje volt, igazi címlaplány, de festette Picasso, fotózta és filmezte Man Ray, utóbbi élt is vele, és mentorálta mint fotóművészt.

Csaló napfény

Igaz, hamis, tény, vélemény, valóság és fikció. Ilyen és ehhez hasonló címkéket sietünk felnyalni a ránk zúduló információhalom darabjaira, hogy a kontroll, a rend illúziójával nyugtassuk magunkat és ne kelljen szembesülnünk vele, hogy nem létezik bizonyosság, csak kellően szűkre húzott nézőpont.

 

Gyilkosok szemlélője

A két évtizede elhunyt Roberto Bolaño minden egyes műve a költészet, a politika és a vadállati kegyetlenség együtthatásairól szól, az író regényeiben és elbeszéléseiben vissza-visszatérő karakterekkel, a költészet és a világ allegorikus megfeleltetésével olyan erős atmoszférát teremt, amelyből akkor sem akarunk kilépni, ha az hideg és szenvtelen.

Ide? Hová?

Magyarországon úgy megy, hogy négy­évente kijön a felcsúti jóember a sikoltozó övéi elé, és bemondja, hogy ő a Holdról is látszik.

Semmi jóra

„Újabb Mi Hazánk-siker: a Zeneakadémia lemondta Varnus Xavér koncertjét!” – írta büszkén Facebook-oldalára november 15-én Dúró Dóra. A bejelentést megelőzően a politikus nyílt levélben, az Országgyűlés alelnökeként követelte a Zeneakadémia vezetőjétől a koncert lefújását – minden különösebb vizsgálat, vizsgálódás nélkül, egyetlen ún. tényfeltáró cikkre alapozva.

„Itt nyugszik fiam, Marcel”

A holokauszt minden tizedik áldozata magyar volt. Köztük azok is, akiket a kevéssé közismert északnémet lágerrendszerben, a Neuengammében pusztítottak el. Miért fontos az emlékezés, és hogyan fest annak kultúrája? Mit tehetünk érte, mi a személyes felelősségünk benne? Hamburgban és a környező városokban kerestem a válaszokat.

 

Nacionalista internacionálé

Felejtse el mindenki az ósdi románozást vagy szlovákozást, a 2020-as évekre megújult a szélsőjobb: elsősorban a Nyugatot szidják egymás helyett. Június 9. után az Európai Parlamentben már pártcsaládjuk is van.

Kényszermozgások

Ellenzékiek és függetlenek vezette településeken kerültek szembe egymással képviselők és választott tisztségviselők az elmúlt hetekben. A jelek szerint sokan keresik a helyüket, miután a parlamenti ellenzéki pártok támogatottsága a bejutási küszöb környékére esett vissza, s egyes kutatások szerint a Tisza Párt már megelőzi a Fideszt is.

 

Csontvázak, tartozások, remények

Távolról nézve meglepetés, közelről figyelve nem annyira váratlan fordulat, hogy egy hajdúsági kisváros lakói leváltották a régóta regnáló fideszes városvezetést. A történetben teret kapnak a korábbi ellenzéki pártokból kivált civilek, megjelenik benne az akkumulátorgyár-para, felbukkan Magyar Péter is, és a háttérben pi víz csordogál a közkútból.

Tudósok a viharban

Minden eddiginél jobban átszabná az éppen HUN–REN Magyar Kutatási Hálózat nevet viselő intézményrendszer működését a kormány. Ami létrejönne, az leginkább az egyetemek modellváltására emlékeztet.