Színház

Hús, kék vér, intrika

Stuart Mária

Kritika

A folyamatosan az anyagi ellehetetlenülés rémével küszködő Stúdió K Színház jobbnál jobb előadásokkal áll elő. Az előző évadban a Prudencia Hart különös kivetkezése hódította meg a nézőket és a kritikusokat (el is nyerte a darab a legjobb független előadás díját), most pedig itt van ez a remek Stuart Mária. (A konklúzió persze nem az, hogy lám, minek a pénz, ha a függetlenek így is egész jól elműködnek, hiszen látható a társulatok fogyatkozásán, hogy mindez erőn túli áldozatokkal jár, és csak ideig-óráig lehetséges ilyen keretek között működni.)

Nagy Péter István rendezőt régóta foglalkoztatja a hatalom és a kiszolgáltatottság különböző szintjeinek pszichológiája, legyen szó klasszikus vagy kortárs művekről, gondoljunk csak a radnótis Don Carlosra vagy a szombathelyi Gyévuskára. Most Schiller klasszikusából, a Stuart Máriából merített, és Kálnoky László fordítása alapján Sándor Júlia dramaturggal írták a szövegkönyvet. Erzsébeten és Márián kívül kihúztak minden női szereplőt, erősítve a kontrasztot, ami a két király nő [sic!] és a folyamatosan játszmázó, intrikus férfiak között fennáll. Két órába sűrített, frappáns és ironikus szövegváltozat született, amely hitelesen szólal meg abban az első látásra meglepő, mai közegben, a stilizált húsüzemben, ahová az alkotók a játékot helyezték. Schnábel Zita tere az átlátszó hőfogó függönnyel, a húskampón lógó-hintázó Stuart Máriával és a trónt jelző emelőszerkezetes kocsival rideg-hideg hátteret ad a játékhoz. Szimbolikája átlátható: a hatalmi versengésben a másik ember feláldozható, vágóhídra küldhető lénnyé válik. És persze benne van a (király)női testek férfiszemeknek és férfivágyaknak kitettsége is. A darabot a saját történelmi kontextusából kiemelő, és mai, profán közegbe helyező ötleteknek megvan az a veszélyük, hogy az előadás előrehaladtával kifulladnak, itt azonban kitart a lendület, mindig jönnek újabb, a koncepciót igazoló megoldások. Az emelhető kiskocsit például azok a férfiak pumpálják a magasba, akik a királynő révén maguk is emelkednének. A húskampón való függés pedig a közös királyi és női sors metaforájává válik.

Telitalálat Erzsébet kék nadrágkosztümje, amire rímel a kék tintával aláírt kivégzési parancs is, hiszen a királynő egész életében küzdött azzal, hogy az uralkodáshoz nem elég kék a vére. Stuart Mária szájából többször el is hangzik, hogy Erzsébet fattyú, VIII. Henrik balkézről született, apja által megtagadott gyermeke. A történetet a népszerű könyvből és filmből, A másik Boleyn lányból valószínűleg azok is ismerik, akik az iskolában ezt a leckét elbliccelték. De a húzott szöveg egyébként is jól követhető, legfeljebb abban tévedhetünk el időnként, hogy ki kit árul el éppen, de ez nagyon is beleillik az előadás koncepciójába. Az intrikák kusza, mindent átszövő pókhálójába keveredve maga az intrikus is meglepődik, ha vele szemben használják a saját eszközét.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Újabb menekülő kelet-európai politikus keres búvóhelyet Orbánnál

  • Domány András
Budapestről üzent Donald Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyński-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?