Színház

Csupa áldozat

Médeia

  • Kiss Annamária
  • 2023. április 26.

Kritika

A Médeiát Kr. e. 431-ben mutatták be először Athénban és csúfosan megbukott, indítja útjára a monodrámát Karsai György, a magyar klasszika-filológia, színháztörténet és irodalomtörténet professzora. Rövid ismeretterjesztő kiselőadást tart a dráma hátteréről, egyebek közt arról, hogy hőseink hogyan szerezték meg az aranygyapjút Peliász király számára. Beszéde kihangosítva szól a fogadótérben, és akkor is, amikor a nézőtéren elfoglaljuk a helyünket.

Karsai a színpad szélén, az íróasztalánál ül. A fellépésein rendszeresen használt titulussal élve most is ő a beavató, ő vezeti be hallgatóságát a legtöbbet feldolgozott görög tragédia rejtelmeibe. Ám tudás és tekintély ide vagy oda, lassan komikussá válik a narráció, a direkt eltúlzott okoskodás. A játszók a legváratlanabb helyzetekben állítják meg a játékot, hogy a prof magyarázhasson az aktuális történés miértjéről, vagy épp háttér-információt adjon a látottakhoz. Ilyenkor a nézőtér fényei felgyulladnak, a szereplők kilépnek szerepükből, olykor ők maguk is reagálnak a magyarázatokra. Vicceskednek. Egyikük kiszól: „Gyuri, ezt most miért mondom?” A címszerepben Ágens (Gyimesi Ágnes Andrea) ősanyaként (a Médeia név jelentése egyébként férfiasság), energikusan játssza be a teret a szünet nélküli kétórás játékidő alatt. Kisugárzása az utolsó sorban is perzsel. Hangja viszont halk, szemben az est másik szereplőjének, Makranczi Zalánnak mennydörgésszerű orgánumával, aki Kreón korinthoszi királyként úgy lép a színre, hogy majdnem felugrunk a székünkből. Makranczi négy férfiszerepet játszik el, igen különbözőket. És bár királyként egy ezüst csík van a homlokára festve, jelezve a koronát, még ezekre a kis megkülönböztető jelzésekre sem lenne szüksége, annyira jellegzetesek a figurái.

A konfliktus ismert: Iászón, a férj, megelégelve Médeia domináns (férfias?) és a normákat áthágó viselkedését, szeretőt tart, akivel össze is házasodna, ha bosszúszomjas felesége hagyná. Bosszújához támogatót is talál a harmadik férfi személyében. A segítő alakításának köszönhetjük az este legviccesebb jelenetét, amikor Makranczi hősszerelmesként egyetlen percbe sűríti egy bájgúnár összes kliséjét. A negyedik férfiszerep a hírnöké. A hírnök az ókori görög drámákban a színpadon kívül lezajló történések, összecsapások elmesélője, míg az antik színjátszás másik fontos szereplőjének, a karnak a szerepét Ágens egy személyben hozza: az aktuális cselekményt dalaival kíséri. Szenteczki Zita rendező igyekezete, hogy behozza a térbe a spiritualitást, elsősorban Médeia pogányságának érzékeltetésére, izgalmas vállalkozás: Médeia egy, a rítusokban igen jártas barbár ősanyaként jelenik meg előttünk. Ágens jelmezében (díszlet és látvány: Petrányi Luca) underground boszorkány-királynőnek hat, Makranczi különböző arcfestései pedig a törzsi testfestésre hajaznak. A díszlet pogány oltára és megágyazott franciaágya a címszereplő két mozgatórugójára utal: a fekete mágiára és a férje iránti elköteleződésére.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Kiszúrt autókerekek, leszaggatott plakátok, feljelentések - így várja a választást Ágasegyháza

A Bács-Kiskun megyei községben 2010 óta Füredi János a polgármester, akinek az előterjesztésére a képviselő-testület megtiltotta, hogy a kampány ideje alatt a jelöltek választási fórum céljából kibéreljék a település közintézményeit. Ez ellen, illetve a településen eluralkodott közhangulat miatt tüntettek egy maroknyian a napokban, két független polgármesterjelölt felhívására.