Film

Inkább kifizeti

Mark Molloy: Beverly Hills-i zsaru: Axel Foley

Kritika

A Beverly Hills-i zsaru bemutatója idején, 1984-ben Eddie Murphy pont olyan volt, mint Axel Foley: fiatal, tökös és nagypofájú, aki úgy érezte, bármire képes.

Tizenéves kora óta stand-upolt, még nem volt 20, amikor csatlakozott Amerika legismertebb szkeccs show-jához, a Saturday Night Live-hoz – mindössze második feketeként a sorozat történetében –, hogy gyakorlatilag fél kézzel megmentse a halódó műsort. Az idén már a 49. szezonját taposó SNL az elmúlt közel fél évszázadban a legnagyobb komikuskeltetőnek bizonyult, Bill Murray-től Adam Sandleren át Tina Fey-ig egy rakás későbbi világsztár kezdte itt karrierjét, a közmegegyezés szerint viszont a legismertebb és legsikeresebb SNL-alumninak a mai napig Eddig Murphy számít. Még a társulat tagjaként 1982-ben a 48 órával debütált a vásznon, egy évvel később pedig jött a Szerepcsere – mindkettő hatalmas sikert aratott. ’84-ben, amikor bemutatkozott Axel Foley-ként, már az egész világ ismerhette – de a Beverly Hills-i zsaru tette igazi A listás sztárrá.

Mint a legtöbb ikonikus filmnek, ennek is gazdag pletyka- és „mi lett volna ha” irodalma van: a rendezés iránt Scorsese és Cronenberg is érdeklődött, Foley szerepét Mickey Rourke-on és Harrison Fordon át Al Pacinóig és James Caanig szinte minden korabeli sztárnak felajánlották. Sylvester Stallone már-már befutónak számított, az ő változatában az első jelenet saját elmondása szerint a Ryan közlegény megmentése nyitányát is felülmúlta volna – végül azonban érkezett a még mindig csak 21 éves Murphy. Stallonét sem kell sajnálni, elborult ötleteit végül a Kobrában használta fel.

A Beverly Hills-i zsaru sikerét nem nehéz felfejteni: az egy az egyben Eddie Murphyn állt. A forgatókönyvet a forgatás napjáig csiszolgatta, s ha egy-egy jelenet menet közben gyengének tűnt, Martin Brest rendező ugyancsak a színészhez fordult, hogy vigyen bele valami poént. A legviccesebb jelenetek szinte mind Murphy improvizációjából származtak, aki Foley-hoz hasonlóan folyamatosan meglepte társait.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Emlékév

A hatalom és a muzsikus viszonya sokféle lehet: az utcai zenész nyitott gitártokja, a homlokra csapott vagy vonóba tűzött nagycímletű bankjegy éppúgy kifejezi ezt a viszonyt, mint a Mozartot és Salierit is udvari zeneszerzővé kinevező II. József telhetetlensége.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.

Talpunk alól a hő

Ritka, potenciálisan megújuló energiaforrás lapul az alattunk különösen vékony földkéreg mélyén. A közeljövőben a mostaninál is sokkal nagyobb mértékben támaszkodhatnánk a geotermikus energiára, habár akadnak megoldásra váró gondok is. De mostantól pénz is jut rá!

Oktatás helyett

Akár több ezer kamuórát is beírhattak a KRÉTA rendszerbe egy miskolci technikumban az elmúlt évek során, de a szakképzési centrum állítja, most már minden rendben van. Diákok és egy volt tanár szerint egyáltalán nincs így.