Film

Inkább kifizeti

Mark Molloy: Beverly Hills-i zsaru: Axel Foley

Kritika

A Beverly Hills-i zsaru bemutatója idején, 1984-ben Eddie Murphy pont olyan volt, mint Axel Foley: fiatal, tökös és nagypofájú, aki úgy érezte, bármire képes.

Tizenéves kora óta stand-upolt, még nem volt 20, amikor csatlakozott Amerika legismertebb szkeccs show-jához, a Saturday Night Live-hoz – mindössze második feketeként a sorozat történetében –, hogy gyakorlatilag fél kézzel megmentse a halódó műsort. Az idén már a 49. szezonját taposó SNL az elmúlt közel fél évszázadban a legnagyobb komikuskeltetőnek bizonyult, Bill Murray-től Adam Sandleren át Tina Fey-ig egy rakás későbbi világsztár kezdte itt karrierjét, a közmegegyezés szerint viszont a legismertebb és legsikeresebb SNL-alumninak a mai napig Eddig Murphy számít. Még a társulat tagjaként 1982-ben a 48 órával debütált a vásznon, egy évvel később pedig jött a Szerepcsere – mindkettő hatalmas sikert aratott. ’84-ben, amikor bemutatkozott Axel Foley-ként, már az egész világ ismerhette – de a Beverly Hills-i zsaru tette igazi A listás sztárrá.

Mint a legtöbb ikonikus filmnek, ennek is gazdag pletyka- és „mi lett volna ha” irodalma van: a rendezés iránt Scorsese és Cronenberg is érdeklődött, Foley szerepét Mickey Rourke-on és Harrison Fordon át Al Pacinóig és James Caanig szinte minden korabeli sztárnak felajánlották. Sylvester Stallone már-már befutónak számított, az ő változatában az első jelenet saját elmondása szerint a Ryan közlegény megmentése nyitányát is felülmúlta volna – végül azonban érkezett a még mindig csak 21 éves Murphy. Stallonét sem kell sajnálni, elborult ötleteit végül a Kobrában használta fel.

A Beverly Hills-i zsaru sikerét nem nehéz felfejteni: az egy az egyben Eddie Murphyn állt. A forgatókönyvet a forgatás napjáig csiszolgatta, s ha egy-egy jelenet menet közben gyengének tűnt, Martin Brest rendező ugyancsak a színészhez fordult, hogy vigyen bele valami poént. A legviccesebb jelenetek szinte mind Murphy improvizációjából származtak, aki Foley-hoz hasonlóan folyamatosan meglepte társait.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után.