Színház

Mindenki akármije

Soharóza – Jónás Vera Experiment: Back-Pack

Kritika

„Zöld fű közt árva két ibolyácska, elröppen év és óra. Múló az élet”, halljuk a most 23 taggal (15 nő és 8 férfi) felálló kórus bevezető dalát. Itt kapcsolódik be a zenekar, még a szólista nélkül. Halas Dóra, a kísérleti kórus karnagya ritkán áll színpadra, de most végigkíséri az előadást, amelyet a Soharóza és a Jónás Vera Experiment hozott létre, és fókuszában az öröklött sors kérdései, a transz­generációs élményeink (nem csupán a traumák!) állnak. Mennyit alakít rajtunk a felmenőink sorsa? Hogyan mozgat minket láthatatlan, de örökké bennünk élő hagyatékuk? Személyiség, nevelés és genetika: valóban csak ennyiből áll össze az, amit énnek nevezünk?

Nem ez a két csoport első együttműködése. Jónás Verát sima kórustagként is láthattuk már a Soharózában, például a Nagy Fruzsina által is jegyzett Dalok a kamrából című catwalk koncerten (kritikánkat lásd: Majd megemésztjük, Magyar Narancs, 2021. augusztus 25.), de a karantén alatt a két csapat A nyolcas sáv címen egy kamaszoknak szóló meselemezt is megjelentetett, azon is prózai és zenés betétek váltották egymást. A mostani előadást közös feldolgozómunka előzte meg, amelynek minden lenyomata ott van ebben a nagyon is személyes, nehezen meghatározható műfajú produkcióban. A (nyitó- és a záródarab kivételével angol nyelvű) dalokat „megmagyarázó” vagy előkészítő betétek választják el egymástól, amelyek sok esetben önálló jelenetként is meg­állnak. A legszebb ilyen egység, amikor Halas Dóra a felkészítő work­shopok egyikén elhangzott történetet olvas fel, amelyből kiderül, az illető édesanyja nem gonoszságból hajigál ki minden tárgyat. Hanem azért, mert anno látta a lebombázott házukat. Ahogy semmivé lett mindaz, amiért egy életen át dolgoztak.

Autofikció és pszichológia, két nagyon divatos irány. De most valami egészen unikálisat kapunk. Ahogy a kórus a fájdalomig ismétli azokat a mondatokat, amelyekkel már gyerekként szétütötték a fejünk. Ahogy bemozdítják a nagyon is hasonló fényképalbumainkat. Ahogy befejezi ki-ki azt a mondatot, hogy „Akármit is csinálok, nem tudom…” nem nézni a Titanicot, nem tudok eleget főzni… Mindenkinek megvan ez az akármije.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Amit csak ők tudnak

A nu metalon felnőtt generáció, azaz a mai negyvenesek visszavonhatatlanul az öregedés jelének tekinthetik, hogy kedvenc irányzatuk esetében az újat jelölő „nu” annyira indokolatlan, hogy a legfontosabb zenekarok – már amelyik még aktív – mind elmúltak 30 évesek.

Hová futnál?

  • - ts -

Az Ezüst csillag egy amerikai katonai kitüntetés, afféle vitézségi érem, nagy csaták nagy hőseinek adják, 1932 óta.

Cserbenhagyás

  • - ts -

A moziból nézve az Egyesült Államok tényleg a világ csendőre: minden korban megvannak a háborús veteránjai. De nem bánik szépen velük.

Irányított hálózatok

  • Molnár T. Eszter

A csoportterápiák általában vallomásos körrel indulnak. Valahogy így: Eszter vagyok, és hiszek a csodákban.

Kozmikus dramaturgia

E csoportos kiállítás nem csupán egy csillagászati vagy mitológiai témát feldolgozó tárlat, sokkal inkább intellektuális és érzéki kaland, amely a tudomány és a művészet határmezsgyéjére vezet.

A klezmer szelleme

Egykor szebb volt a zsinagóga belseje, amely most Művészetek Házaként funkcionál Szekszárdon. Igaz, a kettő között volt csúnyább is. A ház 1897-ben épült a grazi építész, Hans Petschnig tervei alapján, aki a helyi Bodnár-ház és az Újvárosi templom tervezője is.

Aki a hidegből jött

Bizonyára a titkosszolgálatok működése iránti nem szűnő érdeklődés is magyarázza, miért jelenik meg oly sok e tárgyba tartozó elemzés, átfogó történeti munka, esettanulmány, memoár, forrásközlés.

„A hosszútávfutó magányával”

Legújabb, szeptember végén esedékes bemutatója, az Etűdök elképzelt érzésekre című előadás kapcsán beszélgettünk a próbafolyamatok nehézségeiről, a kívülállásról, a megállni tudás fontosságáról és egy „hüllőről”, aki szeret mozdulatlanul feltöltődni a napon.

Szerbia kontra Szerbia

  • Végel László

Tavaly november elsején 11 óra 52 perckor leomlott a felújított újvidéki pályaudvar előtetője, 15 ember halálát okozva. Senki nem látta előre, hogy a szerencsétlenség immár közel tíz hónapja tartó zűrzavart és válságot idéz elő.