Filmsorozat

Rossz zsaru, rossz zsaru

Miénk a város

Kritika

Már 2002-ben is tudtuk, hogy David Simon örökérvényű történetet írt, de azt nem sejtettük, hogy húsz évvel később is elég lesz csupán lefújnia a port a feldolgozott alapkonfliktusról ahhoz, hogy egy – a Dróthoz felérni ugyan nem képes, de – aktuális sorozatot készíthessen.

A halott amerikai igazságszolgáltatás boncmestere visszatért, és a maga sajátos módján újra pontosan megmutatta, hogy mitől is fordítjuk el tekintetünket, amikor csak legyintünk a politikai vagy a rendőrségi korrupcióra. David Simon és George Pelecanos egy baltimori riporter, Justin Fenton azonos című, valós eseményeken alapuló regényét dolgozta fel, hogy megmutassa, milyen sérüléseket, gócokat és rothadásokat rejt az amerikai „nemzettest”.

Baltimore alig 600 ezer fős városában évente több száz gyilkosságot követnek el, ami makacs foltot ejt a vezetés renoméján. Mit tehet hát az a polgármester, aki kormányzóként szeretne indulni? Megszünteti a bűnözést. Megalakul tehát a Fegyvernyomozati Munkacsoport, élén Wayne Jenkinsszel, a testület elismert, hősies alakjával, aki csapatával gyakorlatilag megszállja az utcákat, és fegyver, valamint drog utáni nyomozásukra hivatkozva terrorban tartja a gyakran ártatlan színes bőrűeket. A hataloméhség belülről rágó féregként eszi át magát a kormányzáson keresztül a végrehajtásig, az ostor pedig – ahogy az lenni szokott – most is a kisemberen csattan.

Hatalmas elvárásokkal kell szembenéznie a Miénk a városnak, a Drót vetette árnyékon túl a széria merész vállalása az nyilván, hogy az utóbbi idők egyik legkényesebb témájára, a Black Lives Matter mozgalomra reflektáljon, reflektorfénybe helyezve Freddie Gray meggyilkolását.

Különösen nehéz, de annál szükségesebb tehát kimondani: a sorozat első (inkább első két) része nemigen ad okot a folytatásra. Rosszul megkomponált, zavaros és kínos színészi játékkal előadott true crime story hatását kelti a pilot, olyan, mintha a kultikus sorozat Wish-ről rendelt változatát látnánk. Viszont a későbbi részekben a széria mintha összeszedné magát, egyre mélyebbre merül a város mocskában, és onnan tudósít a legaljasabb rendőri visszaélésekről. Bár nem teljesen egyértelmű, hogy valóban jobb lesz-e a sorozat, vagy csak olyan magasra emelik a fordulatot az alkotók, hogy a ránk zúduló információk, nevek és idősíkok kuszaságában egyszerűen nem marad kapacitásunk figyelni a hibákra.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.