Filmsorozat

Rossz zsaru, rossz zsaru

Miénk a város

Kritika

Már 2002-ben is tudtuk, hogy David Simon örökérvényű történetet írt, de azt nem sejtettük, hogy húsz évvel később is elég lesz csupán lefújnia a port a feldolgozott alapkonfliktusról ahhoz, hogy egy – a Dróthoz felérni ugyan nem képes, de – aktuális sorozatot készíthessen.

A halott amerikai igazságszolgáltatás boncmestere visszatért, és a maga sajátos módján újra pontosan megmutatta, hogy mitől is fordítjuk el tekintetünket, amikor csak legyintünk a politikai vagy a rendőrségi korrupcióra. David Simon és George Pelecanos egy baltimori riporter, Justin Fenton azonos című, valós eseményeken alapuló regényét dolgozta fel, hogy megmutassa, milyen sérüléseket, gócokat és rothadásokat rejt az amerikai „nemzettest”.

Baltimore alig 600 ezer fős városában évente több száz gyilkosságot követnek el, ami makacs foltot ejt a vezetés renoméján. Mit tehet hát az a polgármester, aki kormányzóként szeretne indulni? Megszünteti a bűnözést. Megalakul tehát a Fegyvernyomozati Munkacsoport, élén Wayne Jenkinsszel, a testület elismert, hősies alakjával, aki csapatával gyakorlatilag megszállja az utcákat, és fegyver, valamint drog utáni nyomozásukra hivatkozva terrorban tartja a gyakran ártatlan színes bőrűeket. A hataloméhség belülről rágó féregként eszi át magát a kormányzáson keresztül a végrehajtásig, az ostor pedig – ahogy az lenni szokott – most is a kisemberen csattan.

Hatalmas elvárásokkal kell szembenéznie a Miénk a városnak, a Drót vetette árnyékon túl a széria merész vállalása az nyilván, hogy az utóbbi idők egyik legkényesebb témájára, a Black Lives Matter mozgalomra reflektáljon, reflektorfénybe helyezve Freddie Gray meggyilkolását.

Különösen nehéz, de annál szükségesebb tehát kimondani: a sorozat első (inkább első két) része nemigen ad okot a folytatásra. Rosszul megkomponált, zavaros és kínos színészi játékkal előadott true crime story hatását kelti a pilot, olyan, mintha a kultikus sorozat Wish-ről rendelt változatát látnánk. Viszont a későbbi részekben a széria mintha összeszedné magát, egyre mélyebbre merül a város mocskában, és onnan tudósít a legaljasabb rendőri visszaélésekről. Bár nem teljesen egyértelmű, hogy valóban jobb lesz-e a sorozat, vagy csak olyan magasra emelik a fordulatot az alkotók, hogy a ránk zúduló információk, nevek és idősíkok kuszaságában egyszerűen nem marad kapacitásunk figyelni a hibákra.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.