Filmsorozat

Rossz zsaru, rossz zsaru

Miénk a város

Kritika

Már 2002-ben is tudtuk, hogy David Simon örökérvényű történetet írt, de azt nem sejtettük, hogy húsz évvel később is elég lesz csupán lefújnia a port a feldolgozott alapkonfliktusról ahhoz, hogy egy – a Dróthoz felérni ugyan nem képes, de – aktuális sorozatot készíthessen.

A halott amerikai igazságszolgáltatás boncmestere visszatért, és a maga sajátos módján újra pontosan megmutatta, hogy mitől is fordítjuk el tekintetünket, amikor csak legyintünk a politikai vagy a rendőrségi korrupcióra. David Simon és George Pelecanos egy baltimori riporter, Justin Fenton azonos című, valós eseményeken alapuló regényét dolgozta fel, hogy megmutassa, milyen sérüléseket, gócokat és rothadásokat rejt az amerikai „nemzettest”.

Baltimore alig 600 ezer fős városában évente több száz gyilkosságot követnek el, ami makacs foltot ejt a vezetés renoméján. Mit tehet hát az a polgármester, aki kormányzóként szeretne indulni? Megszünteti a bűnözést. Megalakul tehát a Fegyvernyomozati Munkacsoport, élén Wayne Jenkinsszel, a testület elismert, hősies alakjával, aki csapatával gyakorlatilag megszállja az utcákat, és fegyver, valamint drog utáni nyomozásukra hivatkozva terrorban tartja a gyakran ártatlan színes bőrűeket. A hataloméhség belülről rágó féregként eszi át magát a kormányzáson keresztül a végrehajtásig, az ostor pedig – ahogy az lenni szokott – most is a kisemberen csattan.

Hatalmas elvárásokkal kell szembenéznie a Miénk a városnak, a Drót vetette árnyékon túl a széria merész vállalása az nyilván, hogy az utóbbi idők egyik legkényesebb témájára, a Black Lives Matter mozgalomra reflektáljon, reflektorfénybe helyezve Freddie Gray meggyilkolását.

Különösen nehéz, de annál szükségesebb tehát kimondani: a sorozat első (inkább első két) része nemigen ad okot a folytatásra. Rosszul megkomponált, zavaros és kínos színészi játékkal előadott true crime story hatását kelti a pilot, olyan, mintha a kultikus sorozat Wish-ről rendelt változatát látnánk. Viszont a későbbi részekben a széria mintha összeszedné magát, egyre mélyebbre merül a város mocskában, és onnan tudósít a legaljasabb rendőri visszaélésekről. Bár nem teljesen egyértelmű, hogy valóban jobb lesz-e a sorozat, vagy csak olyan magasra emelik a fordulatot az alkotók, hogy a ránk zúduló információk, nevek és idősíkok kuszaságában egyszerűen nem marad kapacitásunk figyelni a hibákra.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Újabb menekülő kelet-európai politikus keres búvóhelyet Orbánnál

  • Domány András
Budapestről üzent Donald Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyński-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?