A NER kedvenc stratégája szerint is elszámolta magát Orbán, amikor gyors orosz győzelmet remélt Ukrajnában

Külpol

George Friedman friss cikkében arról is ír, hogy Magyarország bármelyik fél győzelme esetén nehéz helyzetbe kerülne.

Március elején Oroszország felfüggesztette a diplomata-útlevéllel történő vízummentes beutazásról szóló megállapodást Magyarországgal. A TASZSZ orosz állami hírügynökség szerinte azért, mert Magyarország megsértette az erről szóló 2001-es megállapodást. Egyelőre nem világos, hogy ez pontosan mit jelent, a Telex megkeresésére a Külügyminisztérium pedig csak annyit közölt, hogy „Oroszország már 2022. április 4. óta kötelezi az uniós diplomata útlevelek birtokosait előzetes orosz vízum beszerzésére, válaszul arra, hogy az Európai Unió 2022. február 28-án felfüggesztette az EU-Oroszország vízumkönnyítési megállapodás több pontját.”

A frissen bejelentett döntés apropóján George Friedman a magyar kormány külpolitikájáról és mozgásteréről a Geopolitical Futures nevű oldalon kedden megjelent cikkében észszerűtlennek nevezte Oroszország lépését. Már csak azért is, mivel egyáltalán nem ritkaság, hogy bizonyos országok egy kisebb összeg megfizetéséhez kötik a diplomaták beutazását. A magyar származású amerikai geopolitikai elmezőt egyébként Orbán Viktor tavaly nyáron a Karmelita kolostorban látta vendégül, Vihar a csönd előtt című könyvét pedig itthon az MCC Press adta ki. A NER számára tehát igen kedves geopolitikai stratéga tollából így különösen érdekes megvilágításba kerülnek a magyar kormány külpolitikai lavírozását értékelő sorok.

Friedman az oroszok „következetlenségének” hátterével kapcsolatban emlékeztetett:

Magyarország Európában tulajdonképpen az egyetlen ország, amely kifejezetten baráti viszony alakított ki Oroszországgal,

a magyar miniszterelnök pedig az Ukrajna elleni háború kirobbanása előtt nem sokkal Moszkvába látogatott, ahol személyesen tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Szerinte azonban ennél is fontosabb, hogy „Magyarország megtagadta az Oroszországgal szembeni koalíciós összefogáshoz való csatlakozást”, Orbán ráadásul múlt héten – ahogy számtalan más alkalommal is – arról beszélt, hogy az Oroszország és Ukrajna között dúló háború Magyarországot nem érinti. Bár a cikkből nem derül ki, hogy a szerző a magyar miniszterelnök melyik megszólalására utalt, hozzá kell tenni, Orbán nemrég arról is beszélt, hogy mi vagyunk az egyetlen ország az EU-ban, amely emberáldozatot kénytelen hozni a háborúban.

Mindenesetre a magyar kormány szívéhez is közel álló stratéga számára is egyértelmű, hogy „Magyarország az az ország Európában, amely a legkevésbé kötelezte el magát Ukrajna támogatása mellett, és amely a leginkább élvezte Oroszországgal ápolt kapcsolatát.” Friedman szerint éppen ez a kontextus teszi figyelemre méltóvá a vízummentes beutazással eltörlésével felmerült, „látszólag triviális bürokratikus félreértést”.

Oroszországnak ugyanis nincsenek pozitív kapcsolatai más uniós országokkal, ennek fényében pedig különös, hogy Moszkva lehetőéget ad arra: kétségek merüljenek fel Magyarországhoz fűződő viszonyát illetően. Ennek ellenére Friedman úgy véli, nincs szó politikai fordulatról, hiszen Oroszország döntése, hogy nyilvánosan kirója-e ezt a plusz költséget egy „baráti ország” diplomatáira , miközben Putyinnak az volna az érdeke, hogy megváltoztassa Európa álláspontját a háborúról. 

Az elmező szerint fontos látni, hogy Magyarország az elmúlt időszakban számos szomszédjával került feszült viszonyba, az EU-ról és a NATO-ról nem is beszélve. Mint emlékeztetett, az EU az uniós jogszabályok megsértése miatt – többek között az igazságszolgáltatás átszervezése, a sajtószabadság és a bevándorlás terén – bizonyos pénzek visszatartásával büntette Magyarországot, illetve egyes források felfüggesztésével fenyegetett. Másfelől viszont a magyar a kormány a Finnország és Svédország NATO-csatlakozást is igyekszik megnehezíteni, miközben Orbán a közelmúltban olyan konzervatív republikánusokkal találkozott az Egyesült Államokban, akik közül sokan Donald Trump korábbi amerikai elnök elkötelezett hívei. Éppen ezért Friedman úgy látja, Orbán az elmúlt időszakban „tüske volt a nyugati politikai berendezkedés szemében”.

A magyar miniszterelnök ezen politikájának alapjai Friedman szerint részben ideológiaiak, hiszen Orbán elfogadja – és el is hiszi – azt az amerikai és európai konzervatív álláspontot, miszerint a Nyugat korrupt és gyenge. Ezért, amikor látta, hogy Putyin háborúra készül, arra számított, hogy a Nyugat képtelen lesz megvédeni Ukrajnát, és összeomlik az orosz erővel szemben. A tavaly nyáron még a miniszterelnöknél vendégeskedő stratéga is úgy látja, másokhoz hasonlóan

Orbán is úgy gondolta, hogy a nyugati segítség korlátozott lesz, Ukrajnát pedig gyorsan elfoglalják az oroszok, amellyel új politikai struktúra alakul ki Európában.

Ez a meggyőződés vezérelte a magyar kormányfőt a Moszkvához való közeledés, illetve a nyugati hatalmaktól való elszakadás során. Azáltal azonban, hogy várakozásai tévesnek bizonyultak, Orbán nehéz helyzetbe került. A geopolitikai elemző szerint ugyanis ha Ukrajna esetleg elesne, és Oroszország a NATO keleti határáig terjeszkedne, a NATO elleni következő orosz lépés Magyarországon át vezetne, az ország terepviszonyai ráadásul viszonylag könnyű áthaladást tesznek lehetővé. Ebben az esetben a NATO kénytelen lenne katonának telepíteni Magyarországra. 

Mindezt figyelembe véve tehát

„Magyarország marginális szereplője az ukrajnai háborúnak, de ha Oroszország megszállná Ukrajnát, és elérné Közép-Európát, azzal új hatalmi egyensúlyt alakítana ki, Magyarország pedig kulcsfontosságú csatatérré válna, ahol már keveset számítana Orbán Putyinnal ápolt kapcsolata.”

Ezért ameddig Ukrajnában háború dúl, addig a stratéga szerint Magyarország biztonságban van. Ez azonban bármelyik fél győzelme esetén megváltozhat, a magyar kormány szempontjából pedig a helyzet könnyen kezelhetetlenné válhat. A Nyugattal ápolt jó viszony így logikus lenne Magyarország szempontjából, hiszen a kormány tisztában van vele, hogy Oroszország felett nincs befolyása, és fontos, hogy legalább szimpatikus maradjon a Nyugat számára.

A diplomata-útlevéllel történő vízummentes utazás felfüggesztését leginkább azért furcsállja Friedman, mivel „Oroszországnak egyelőre szüksége van Magyarországra, Magyarországnak pedig a mozgástérre”. Az azonban számára sem teljesen világos még, hogy ez a kölcsönös függés valóban számottevő jelentőségűnek bizonyul, vagy azzal, hogy Oroszország egy hozzá egyébként közel álló ország kezére csapott, a csatatéren, és így globális szinten is fordulatot mutathat.

(Címlapképünkön: Orbán Viktor fogadja George Friedman magyar származású amerikai geopolitikai stratégát a Karmelita kolostorban 2022. június 27-én. Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Mit jelent számunkra az új uniós médiatörvény?

  • Polyák Gábor
Március 13-án az Európai Parlament is rábólintott, és így uniós jogszabállyá lett az európai mé­dia­szabadságról szóló törvény. A rendelet végleges szövegét hamarosan ki is hirdetik az európai közlönyben. Mit jelent ez az új szabályozás a magyarországi sajtóviszonyokra, és mit az európaiakra nézve?