Külpol

Hollandiában 2010 elején robbant ki a katolikus egyház pedofíliabotránya, azóta vizsgálóbizottsági jelentés is született róla. A történeti kontextusról, az egyház reakciójáról, a lehetséges és kívánatos megoldásról beszélgettünk a nijmegeni katolikus Radboud Egyetem professzorával.

Lassan beérnek Obama gazdaságélénkítő és népjóléti intézkedései - ám a republikánusok nem csak ezért vannak bajban. A Tea Party mozgalom az elnökjelöltségre pályázó négy politikust mind radikálisabb pozíciókba hajszolja - még ha ezt az átlagválasztó nem is díjazza. Belerokkan-e a Grand Old Party?

Minthogy a lázadó tiszteknek nincs kedvük kapcsolatba lépni a nemzetközi sajtóval, nem világos, milyen lépéseket terveznek Maliban a múlt héten végrehajtott puccs résztvevői. Azt, hogy nem a legjobbkor tenyereltek bele a lecsóba, a nemzetközi reakciók világosan jelzik: elhatárolódás mindenütt, Washingtontól Európán át a szomszédos Algériáig.

Mintha új fejezet nyílt volna a hagyományos lengyel-magyar barátság történetében: a magyar kormány és a lengyel jobboldali ellenzék talált egymásra - míg ennek kerestük a magyarázatát, számos kísérteties hasonlóságra bukkantunk a Kaczynski- és az Orbán-kormány két-két esztendeje között.

A francia elnökválasztás első fordulójának legnagyobb meglepetése a szélsőjobb 18 százalékos eredménye volt. Szerencse, hogy még így sem jutottak be a második fordulóba, amelynek kimenetelét az elemzők és közvélemény-kutatók elég magabiztosan merik megjósolni.

Az egy évvel ezelőtti, közel húszezer halálos áldozatot követelő földrengés és cunami világszerte gyökeresen átalakította az atomenergia felhasználásával kapcsolatos közvélekedést, miután a dupla természeti katasztrófa következtében radioaktív szennyezést okozó üzemzavarok és balesetek sorozata indult el a Fukusima I atomerőmű négy reaktorában.

Szombaton Robert Fico - pártja, a Smer élén - laposra verte a teljes mezőnyt; ha akar, egyedül is kormányozhat. A baloldal győzelménél tán csak a jobboldal veresége nagyobb; a jó hír viszont az, hogy röpült végre a törvényhozásból Ján Slota és erősen barna színezetű nemzeti pártja. A rossz hírt pedig ne is kérdezzék, azt a magyarok szolgáltatják: szavazataik felét belehajigálták a Dunába. Igaz, nem ok nélkül.

Interjúalanyunk annak a vizsgálóbizottságnak a tagja, amelyet Jens Stoltenberg norvég miniszterelnök hívott életre a 77 halálos áldozatot követelő, tavaly júliusi oslói és Utsøya-szigeti merényletek feldolgozására. Az azóta egyszer már paranoid skizofrénnek nyilvánított elkövető, Andreas Breivik pere április 16-án kezdődik - a bizottság dolga nem az, hogy a büntetőjogi felelősség ügyében foglaljon állást, hanem hogy megértse és elmagyarázza a norvég társadalomnak a mészárlás okait és következményeit.

A múlt pénteki iráni parlamenti választásokat nem csupán azért minősíthették már jó előre színjátéknak a nyugati értékelések, mert a 2009-es elnökválasztás során Mir Hoszein Muszavi volt miniszterelnök mellett felsorakozó ellenzéki erőket lényegében felmorzsolta a konzervatív vallási és politikai vezetés. Azért is nehéz tényleges képviseleti rendszerről beszélni Iránban, mert a választásokra szerveződött, bizonytalan körvonalú konzervatív koalíciók egyike sem igazán artikulált a lakosság körülírható csoportjaihoz kapcsolódó kritikákat, követeléseket, törekvéseket, hiszen ezt a jelölés rendszere eleve kizárta.

A spanyol legfelsőbb bíróság hétfőn felmentette Baltasar Garzón vizsgálóbírót a kötelességszegés és a hivatali visszaélés vádja alól. A Pinochet tábornok elleni elfogatóparancs kiadásáról, a Franco-rezsim tömeggyilkosságait firtató nyomozásáról és egyéb rázós ügyekről elhíresült jogásznak azonban ez már nem oszt, nem szoroz:

Miközben az Aszad-rezsim immár kötésig vérben gázol, az ENSZ Biztonsági Tanácsában az oroszok és a kínaiak vétója meghiúsította a nemzetközi közösség egységes fellépését Damaszkusz ellen. A szégyen az övék - ám a beavatkozás és Bassár al-Aszad elmozdítása valójában egyetlen nagyhatalomnak, de Izraelnek sem érdeke.

Rui Tavares, az unió igazságügyi bizottságának tagja értékeli majd a magyarországi helyzetet az Európai Parlament felkérésére. Ki ő, és mit gondol az Orbán-kormányról?

A független Algéria idén lesz ötvenéves, s az évforduló Franciaországban is számos alkalmat teremt az 1954 és 1962 közti függetlenségi háború megannyi mozzanatának felidézésére. Az egyik ilyen az az 1961. október 17-i párizsi demonstráció, amelynek szabályos vérfürdő lett a vége. Lapunk azt a történészt faggatta, aki a 80-as években először próbálta előásni ezt a feledés homályából.

A mára már nemzetközi hírű Kauza Gorila (a Gorilla-ügy: egy nagyobb szabású lehallgatási botrány) még karácsony előtt jelent meg az információs szupersztráda szlovákiai szakaszán, de türelemmel kivárta, míg elmúlnak az ünnepek, véget ér a téli szünet, s csak januárban kezdett igazán csúcsra járni. Most viszont már pörög, mint a búgócsiga, amin nem is kell különösebben csodálkozni, hisz északi szomszédaink politikai pártjai március 10-én előre hozott parlamenti választásokon mérik össze erejüket.