Kultúra

A John Adamstől származó mondat igazságtartalmának vizsgálata nélkül is épp eléggé ironikus, hogy tulajdonították már Leninnek, Sztálinnak, Reagannek, sőt Virág elvtársnak is: A tények makacs dolgok. Holott elég belehallgatni két párhuzamos híradóba ahhoz, hogy a népszerű bonmot abszurditását belássuk: egyáltalán nem lehetetlen ugyanazokat a dolgokat egészen más fénytörésben megmutatni, a semmit hírré nagyítani, s néha az elefántot a gyufásdoboz mögé rejteni.

A már jó ideje Londonban működő Wild Beasts négyes az elmúlt években remek lemezek sorát készítette el: a legutóbbi, 2011-es (általunk is méltatott) Smother sikerét még megfejelte a megjelenését követő jó kétéves turné is (ennek keretében a tavalyelőtti Szigetre is eljutottak).

A zenészcsaládba született Annie Erin Clark már tinédzserként a saját nagybátyja turnémenedzsere volt, zenei tanulmányokat folytatott Bostonban, a 2000-es évek közepén pedig már a Polyphonic Spree-ben gitározott.

Lassan olyan lesz belépni a Magyar Teátrumi Társaságba, mint anno a KISZ-be - állítja a Miskolci Nemzeti Színház színésze, a Kaposvári Egyetem tanára, aki szerint nem a kaposvári rektorhelyettesként is funkcionáló Vidnyánszky Attilának köszönhető minden baj, ami szinte ellehetetlenítette az egyetemi munkát.

A festőként és grafikusként is működő, objekteket, kollázsokat és fotómontázsokat alkotó, szóvicceket gyártó és verseket is író művésznek utoljára harminc évvel ezelőtt volt életmű-kiállítása.

Az utóbbi évtizedek leglátványosabb, sűrűn záporozó Nobel-díjakkal is jutalmazott tudományos felfedezéssorozatát a végtelen kozmosz történetével, szerkezetével, szabályszerűségével és hajmeresztő anyageloszlásával foglalkozó tudósoknak, asztrofizikusoknak köszönheti az emberiség.

A kortárs fantasztikus irodalom new weirdnek nevezett irányzatát magyar nyelven eddig elsősorban China Miéville regénymonstrumai képviselték, így Jeff VanderMeer áramvonalas trilógiaindítása (röpke 170 oldal) azok számára is könnyed belépési pont lehet, akiket az Armada vagy a Konzulváros vastag gerince elijesztett az unheimlichet ötletgazdag friss kontextusokban újrafogalmazó zsánertől.

Miután a második világháború vérzivatara elvonult, a napsugarak keresztüldöfték a felhőket, és aranysárga színnel festették át a nyugati világot.

Zénón egyik jól ismert paradoxona szerint a kő, melyet nyolc lépésről egy fa törzse felé dob, soha nem éri el a fát. Elérintés című könyvével Tandori Dezső - azaz Tandori light, ahogy itt, címszerűen a szerző neve szerepel - egy hasonló paradox sejtés birtokában kísérli megközelíteni saját életművét, tudva, hogy el-, azaz visszajutni hozzá lényegében lehetetlen.

A megismerés talán legnagyobb akadálya az, ha egy jelenséget már eleve ismertnek hiszünk. Így vagyunk rendszerint a közelmúlt történetével is: megvan róla a magunk kikezdhetetlen véleménye, a letűnt korszakot átkozzuk, vagy épp visszakívánjuk, esetleg egyszerre átkozzuk és visszakívánjuk.

Aki eddig esetleg hiányolta a kortárs irodalomból a több százezer külföldön dolgozó magyar hangját, az most két könyvvel is enyhítheti étvágyát.

Az első, Emlékezésgyakorlat című ciklus egy régebbi Takács Zsuzsa-verstől veszi kölcsön a címét. Az 1988-as Sötét és fény korában megjelent szöveg egyszerre halálmítosz és ars poetica: egy halottat szólít meg, aki élet utáni vágyakozásában emlékezésgyakorlatokat tart és verset ír, ilyen módon pedig végre megérti a költő ént, akit már életében ugyanez az érzés sarkall írásra.

Idén 72 éves a Casablanca: rég volt ilyen, hogy egyetlen kerek évfordulója sincs minden idők legnépszerűbb filmjének. Elérkezettnek láttuk az időt, hogy felhívjuk telefonon Leslie Epsteint (76), a Bostoni Egyetem tanárát, a Casablanca forgatókönyvét jegyző Epstein ikrek leszármazottját (Philip fiát, Julius unokaöccsét).

Áprilisban volt tíz éve, hogy Kurt Cobain öngyilkos lett. A drogelvonóból szökött, vásárolt egy vadászpuskát, egy akkora adag heroint, hogy egy lónak is sok lett volna, írt egy búcsúlevélfélét és szétloccsantotta az agyát.