A tabutémák köztudatbéli státuszára és vele a társadalmi progresszióra az egyik legnagyobb befolyással a filmipar bír, az adunak számító kényelmi tényezőt leginkább kiszolgáló streaming szolgáltatók tehát a közgondolkodást fényező szerszám hegyének tekinthetők.
Folyamatosan szól a techno, némi pszichedéliával keverve, a felvonásokat dalbetétek zárják le. Három felvonás, három dal, három különböző színész előadásában (zene: Bencsik Levente és Hunyadi Máté).
A több mint hetven művész 161 munkáját – művészinterjúkkal, dokumentumokkal és zenei anyagokkal megspékelve – bemutató gigakiállítás valójában Petrányi Zsolt többedik (és bizonyos értelemben igen személyes) válogatása, átnézeti látlelete a kilencvenes évek művészeti törekvéseiről.
Az amerikai kivándorlásra vonatkozó címbéli reflexió többször is előfordul a regényben. Kiss Béla, a cinkotai sorozatgyilkos szájából cinikusan hangzik, míg a harmadik fejezetben szereplő Mária szélhámos és hűtlen jegyese, Mihály a megbánás nem túl hiteles hangján invitálja erre a lányt.
Vannak kérdéseink. Például, hogy mit nevezünk podcastnek és miért? Mitől podcast mondjuk Balázsék rádiós műsora? Attól, hogy a Spotify-on is elérhető?
Az anyag együtt van, befejeződött a lomtalanítás. A fölösleges részleteket elemésztették a konténerek. De vannak-e fölösleges részletek?
(Ferdinandy György: Kalandozások)
Ritkán pillanthatunk bele egy előadás elkészülésének folyamatába, pedig ez az alkotóknak is segítség lehet.
A kortárs skandináv gyerekverseket tartalmazó kötet a műfaj 16 képviselőjének költeményeiből válogat Dániától Svédországon és Norvégián át egészen Izlandig és a Feröer-szigetekig.
Az elmúlt évek gitárzenei nihiljébe a szövegmondós posztpunk pumpált új életet.
Ki ne játszott volna – seprűnyéllel imitálva a lézerkardot – jediset gyerekkorában?
