Emberéletekbe kerülhet a nagyvárosi közöny?

Segítség, segítség!

Lélek

A közelmúlt sokkoló hírei okán újra felmerült a nagyvárosi éle­tet megmérgező szolidaritásválság rémképe. Ám a leg­újabb szociálpszichológiai kutatások szerint sokkal segítőkészebbek lehetünk, mint korábban voltunk.

„Gyerünk, ugorj!” „Dögölj meg!” – egy szemtanú beszámolója szerint ezeket kiáltották az elhaladó autósok annak a 18 éves fiúnak, aki május végén a Margit hídon állva arra készült, hogy véget vessen az életének. Alig néhány héttel később, júniusban egy férfi nyilvános Facebook-posztban írta meg, hogy hosszú percekig senki sem állt meg segíteni annak az édesanyának, aki az M3-as autópálya mellett próbálta újraéleszteni kisgyerekét.

A két történetben közös, hogy elbeszélőik a társadalom teljes közönyét látták megnyilvánulni bennük: „Végtelen szomorúság van bennem azt a közönyt látva, hogy több száz ember (köztük szülők, édesapák és édesanyák) tétlenül nézik végig, hogy egy édesanya kétségbeesetten, sokkos állapotban küzd a kisgyereke életéért az aszfalton…” – írta a férfi, aki végül segítséget nyújtott a gyereke életéért küzdő anyának.

A modern társadalmakat átható elidegenedettség és a nagyvárosi közöny képzete a modernitás hajnala óta jelen van a köztudatban – szemben a segítő, összetartó közösségeket kovácsoló falusi közegek romantikus ideáljával. A szociálpszichológia az 1960-as évek óta vizsgálja a segítségnyújtási hajlandóság kérdését, és már egy 1975-ös kutatásban megállapították, hogy a zsúfolt, zajos környezet csökkenti a segítségnyújtás valószínűségét. Az elmúlt évek kutatásaiból azonban úgy tűnik, hogy a szolidaritás képlete jóval komplexebb ennél.

 

A szamaritánus és a kívülálló

Éjszakai műszakjából tartott hazafelé 1964-ben, New Yorkban Kitty Genovese, amikor egy férfi többször is megszúrta késsel. A súlyosan vérző nő eljutott egy utcasarokig, ahol segítségért kiáltott. A korabeli híradások szerint 38 ember hallotta a segélykiáltást vagy volt szemtanúja a támadásnak – de egyikük sem segített.

Az esetről szóló újságcikkek már akkor is a társadalom közönyét bírálták, de John Darley és Bibb Latané szociálpszichológusok úgy sejtették, valami más állhat a jelenség mögött. Kitty Genovese meggyilkolása inspirálta őket az ún. kívülálló hatással (bystander effect) kapcsolatos úttörő kutatássorozatuk megkezdésére. A kívülálló hatás szerint a jelenlévők számának növekedése szabályszerűen csökkenti annak valószínűségét, hogy bárki segítsen – ugyanis minél nagyobb a tömeg, annál jobban megoszlik a felelősség.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Miért nem akar tűzszünetet Orbán Ukrajnában?

A miniszterelnök megtorpedózta az Ukrajnával kapcsolatos uniós nyilatkozatot, magyarázata enyhén szólva zavaros és ellentmondásos. Ha pénteken Alaszkában Trump fejében a szilvakompót éppen olyan irányba billenne, amely a szilárd európai állásponthoz közeli, akkor egyre komolyabban tétetik fel a kérdés: valójában ki akarja a háború folytatását?

Holt lelkek társasága

  • - turcsányi -

A gengszterfilm halott, halottabb már nem is lehetne. De milyen is lehetne a gengszterfilm? Nyugdíjas? Persze, hogy halott.

Kaptunk vonalat

Napjainkban mindannyiunk zsebében ott lapul minimum egy okostelefonnak csúfolt szuperszámítógép, és távoli emléknek tűnik ama hőskor, amikor a mai szórakoztatóelektronikai csúcsmodelleknél úgymond butább, de valójában nagyon is okos és rafinált eszközök segítségével értük el egymást.

Bobby a zuhany alatt

Úgy kezdődik minden, mint egy Rejtő-regényben. Gortva Fülöp, akit délvidéki szülőföldjén „Fulop”-nek anyakönyveztek, és akit idegen földön mindenki (angol vagy francia kiejtéssel) Philippe-nek szólít, de magát leginkább a becenevén, Golyóként határozza meg, Pocok gúnynévvel illetett barátjával Miamiban – pontosabban az attól kissé északra fekvő Fort Lauderdale kikötőjében – felszáll a Fantastic Voyage luxushajóra.

„Ez a háború köde”

Egyre többen beszélnek Izrael gázai hadműveleteiről népirtásként, de a szó köznapi használata elfedi a nemzetközi jogi fogalom definíció szerinti tartalmát. A szakértő ráadásul úgy véli, ha csak erről folyik vita, szem elől tévesztjük azokat a háborús bűnöket és jogsértéseket, amelyek éppúgy a palesztin emberek szenvedéseit okozzák.

A szabadság levéltára

Harminc éve költözött Budapestre a Szabad Európa Rádió archívuma, s lett annak a hatalmas gyűjteménynek, a Blinken OSA Archivumnak az alapzata, amely leginkább a 20. század második felére, a hidegháborúra, a szocialista korszakra és annak utóéletére fókuszál.