Élet Makó-Rákoson koronavírus-járvány idején

Gerincjóga a tanyán

Lokál

A háziorvos hetente egy órában rendel Makó-Rákoson, bolt, kocsma nincs, a gyerekek a városba járnak iskolába. 2007-ben oszlopot állított az út mellett az elpusztult magyar falvak emlékét őrző egyesület. Most viszont emelkedik a házak ára.

„Egymástól légvonalban két kilométerre nőttünk föl, Bogárzóban. Én a tanyai iskolában kezdtem tanulni, János eleve Makón. A középiskolát kezdte, amikor az édesapjuk meghalt, ő és a bátyja családfenntartó lett, nem tanult tovább. Én mentem a makói gimnáziumba. Az érettségi után itt dolgoztam Makó-Rákoson, a Hungarofedernél, a »tollas gyárnál«. Megismerkedtünk, összeházasodtunk, húsz­évesen. Elfértünk volna a szüleimnél, de apám azt mondta, saját ház kell. Ez eladó volt a makói út mellett, közel a munkahelyemhez, félhektáros portán, nem is drága. Megvettük 1989-ben” – mondja Martonosiné Görbe Erzsébet arról, hogyan telepedtek le Makó-Rákoson.

 

Háromdiplomás tanyai asszony

Ezt a helyet a 13. századig folyamatosan lakták, de a tatárdúlás után puszta lett. A 19. században már ismét összejáró, bálozó közössége volt. A Makóra, Királyhegyesre, Tótkomlósra és Pitvarosra vezető utak itt találkoznak. A 20. században utcái lettek, tanyaközponttá vált, amikor az állam föl akarta számolni a tanyavilágot. 1954 és 1962 között önálló község lett, aztán Makóhoz csatolták. 2007-ben emlékoszlopot állíttatott itt a középkori Rákos település tiszteletére Makó városa, az Elpusztult és Pusztuló Magyar Falvakért Egyesület, Nagy György József önkormányzati képviselő, Görbe Sámuel kőművesmester (Erzsébet öccse) és Szabó Sándor, az Autós Csárda tulajdonosa támogatásával. Az ezredfordulón 122-en laktak itt, ma Erzsébet becslése szerint feleannyian se.

„18–20 évesen azt képzeltem, ebből a tollüzemből megyek nyugdíjba. Vettünk föl hitelt a házvásárláshoz, Jánost elvitték rögtön katonának, de mivel már terhes voltam Edina lányunkkal, egy év szolgálat után leszerelhetett. Ő is dolgozott az üzemben. 1993-ban született Dávid, 1996-ban Viktor. Amikor Dávidot vártuk, a munkahelyem felszámolás alatt állt. Tanultam, írtam a diplomamunkámat tollas­ágynemű-gyártásból, könnyűipari üzemmérnök lettem. A gyárunk egy része Vajhátra költözött, beolvadt a szegedi Naturtexbe, így én hivatalosan onnan jöttem el, főállású anyaként itthon maradtam a gyerekekkel. A makói Pápay Endre szakiskolában tanári állást hirdettek, könnyűipari végzettség kellett hozzá, és az, hogy szerezzem meg hozzá a mérnöktanári diplomát öt éven belül. Megszereztem 2006-ban, aztán nemrég pedagógus szakvizsgát tettem, közoktatás-vezetői végzettségem is van. Lakástextil-készítőket tanítok elméletre, 16–26 éves, enyhe fokban értelmi fogyatékos fiatalokat, osztályfőnök vagyok egy tízfős osztályban. A párom támogat, a házon sok minden az ő keze munkája, a bútorok is. Egyszer fordult meg a fejünkben, hogy el is lehet menni innen. Már tanítottam, a gyerekek kamaszodtak, azt gondoltuk, a városban több lehetőségük lenne, nem csak az ismerkedésre. Meghirdettük ezt a házat – akkor nem akart Rákoson ingatlant venni senki, még csak érdeklődő sem akadt –, és megnéztünk két-három makói házat is, de a gyerekek azt mondták, nekik furcsa, hogy erről is szomszéd, arról is, egészen közel. Inkább megcsináltuk itthon a központi fűtést, mert addig két szobát fűtöttünk kemencével, a fürdőszobát Siesta kályhával, a konyhában pedig akkor volt meleg, amikor főztem. Maradtunk, és most már nem mennénk. Lányunk Kiszomborra ment férjhez, már unokánk is van.”

Erzsikének a helyben vállalt közösségi munkája miatt nehéz lett volna elszakadni innen. Tizenöt évig tagja, alelnöke volt a makói polgárőr-egyesületnek, és más tervei is voltak.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Fűző nélkül

Berlin, Du bist so wunderbar – fogad a híres dal, amelynek a karrierje egy német sörreklámból indult. Nehéz is lenne másképpen összefoglalni a város hangulatát, amelyet az itthon alig ismert grafikus, illusztrátor és divatfotós Santhó Imre munkássága is visszatükröz.

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Londoni randevúk

„Ne ijedjetek meg, de azt hiszem, én vagyok a generációm hangja. Vagyis valamelyik generációé” – fogalmazott Hannah Horvath a Csajok első részében. A 2012–2017 között futó, hat évadot megélő sorozatban Lena Dunham pont így tett: hangot adott azoknak a fiataloknak, akiknek mindennél nagyobb szabadságot és jólétet ígértek, ám a világválság ennek az anyagi, az egzisztenciális szorongás pedig a lelki fedezetét egyszerűen felélte.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.

Tíz vállalás

Bevált recept az ifjúsági regényekben, hogy a szerző a gyerekközösség fejlődésén keresztül fejti ki mondanivalóját. A nyári szünidőre a falusi nagymamához kitelepített nagyvárosi rosszcsontoknak az új környezetben kell rádöbbenniük arra, hogy vannak magasztosabb cselekedetek is a szomszéd bosszantásánál vagy az énekesmadár lecsúzlizásánál. Lehet tűzifát aprítani, visszavinni az üres üvegeket, és megmenteni a kocsiból kidobott kutyakölyköt. Ha mindez közösségben történik, még jobb.