A forradalmi beszámolók a március 15-i események egyik csúcspontjaként említik, hogy a főként egyetemistákból álló sokaság délelőtt 10 órakor a Hatvani utczában (ma Kossuth Lajos utcában) álló Landerer és Heckenast nyomdához ment, ahol előbb felolvasták a Tizenkét pontot és a Nemzeti dalt, majd a Jókai Mór, Petőfi Sándor, Vasvári Pál és a III. éves jogász Vidacs János alkotta négyfős küldöttség lefoglalta a nyomdát, hogy sokszorosíthassák az addigra híressé vált szövegeket.
A munkálatok felügyeletét azért bízták Petőfire, mert neki volt egyedül nyomdai tapasztalata – korábban a Pesti Divatlap segédszerkesztője volt –, bár egyes források szerint a legnagyobb problémát az okozta, hogy nem vitte magával a Nemzeti dal kéziratát.
A szabad sajtó udvara
A március 15-i akció után Landerer és Heckenast vállalkozása a sajtószabadság szimbólumává vált. Az alapító Landerer Lajos a forradalom oldalára állt, de társa, Heckenast Gusztáv március 15-re beteget jelentett. Petőfi ott, helyben javasolta, hogy a Hatvani utczát nevezzék át a „Szabad sajtó udvarára”, és a forradalmi hevületben ennek semmi akadálya nem volt. Nem sokkal később a nyomda épületét is átnevezték: a Hatvani utcza 583.-ból a Szabad sajtó utcza 583. lett. Ez nem azt jelentette, hogy majd’ hatszáz ház lett volna a mai Kossuth Lajos utcában. Az 1800-as évek elejétől még csak a telkeket számozták, a házakat utcák szerint csak 1852-től. De a „nyomda épülete” kifejezés sem pontos. A Hatvani utca és a Szép utca sarkán álló háromemeletes ház az akkori Pest egyik reprezentatív bérháza volt, amelynek üzlethelyiségeibe Landererék csak később költöztek.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
