Tévétorrent

Parfum

Mikrofilm

A német sorozat egyszerre adaptációja és sajátos olvasata is Patrick Süskind 1985-ös A parfüm: Egy gyilkos története című regényének. A regénnyel ellentétben most nem egy, hanem egy egész csoportnyi potenciális sorozatgyilkosról lehet szó. A cselekményt is áthelyezték a 18. századi Franciaországból a modern Alsó-Rajna-vidékre.

A síkság közepén álló luxusvilla úszómedencéjéből egy fiatal, vörös hajú énekesnő holttestét emelik ki. A nő illatmirigyeit sebészi pontossággal távolította el a gyilkos. A gyanú egy bentlakásos iskola zárt baráti körére terelődik: van köztük gazdag, de boldogtalan házaspár, strici, parfümőr és szexuálisan gátlásos depressziós is. A sorozat európai egyenességgel mutat be vérontást és szexualitást egyaránt, a gyakran alkalmazott zöldes szűrők pedig sokat hozzáadnak az enyhén émelyítő, „szagolható” atmoszférához. Bár Süskind regényének témái vezérmotívumként szolgálnak a sorozatban, ám a szaglás és az illatok hamar veszítenek központi szerepükből a szereplők közötti bonyolult viszonyrendszerek javára. Mintha a készítőket jobban érdekelnék a szappanoperákba illően komplex relációk (pl. a nyomozást vezető rendőrök között), mint a perverz gyilkosság. Persze Süskind regénye is értelmezhető metaforikusan: Grenouille története egyszerre a perverz tudásvágyé, a fájdalommal vegyes szexualitásé és a szeretetvágyé is. A szereplők pedig egyenként megtestesítői ezeknek a rétegeknek. Bár a sorozat bővelkedik emlékezetes pillanatokban, mégsem képes több nyomot hagyni a többi átlagosnál kissé betegebb krimisorozatnál.

Magyar felirat: AuroraBorealis

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.