Bernard Guetta: Ez lehet az izraeli-palesztin konfliktus négy tanulsága Izrael számára

Publicisztika

A francia európai parlamenti képviselő szerint a zsidó állam számára sürgető a béke.

Emlékezzünk, miket hallottunk még néhány héttel ezelőtt is. Amióta az Egyesült Arab Emírségek, aztán Bahrein békeszerződéseket írtak alá Izraellel, Szaúd-Arábia pedig hallgatólagosan jóváhagyta azokat, mindenütt arról írtak, legalábbis a sorok között, hogy palesztin probléma nincs többé, hogy a palesztinok vesztettek, és súlytalanná váltak a nemzetközi színtéren.

Úgy szólt az érvelés, hogy az arab-izraeli konfliktus vége az izraeli-palesztin konfliktus végét is jelenti, de bármennyire is elszigetelődtek, a palesztinok nem tűntek el Izraelből és a megszállt területekről. Elég volt hozzá, hogy Benjámin Netanjahu a kormányalakítás reményében szabadjára engedje a szélsőjobboldalát, hogy az ezt követő jeruzsálemi provokációk palesztin reakciót váltsanak ki, és egy pillanat alatt kitörjön egy újabb háború.

V?laszt?sok Izraelben

 
 
Benjamin Netanjahu pártja, a Likud eredményváróján a választást követően, 2021. március 24-én
Fotó: MTI/EPA/Abir Szultan

Ez az első tanulsága egy évszázados konfliktus e sokadik fejezetének.

Semmi és senki sem lesz képes hosszú távon kibékíteni a palesztinokat és az izraelieket egy olyan békemegállapodás nélkül, amely létrehoz egy palesztin államot Izrael mellett.

Ez megkerülhetetlen tény, amit ideje volna, hogy mindenki elismerjen, de van még három másik, ami ugyanilyen fontos a jövőre nézve.

A Hamász iszlamistái, akik sokáig kisebbségben voltak a palesztin nemzeti mozgalmat létrehozó világi párttal, a Fatahhal szemben, mostanra nagyjából többségbe kerültek. Nem azért győztek, mert a palesztinok felsorakoztak volna a Muszlim Testvériség politikai iszlámja mögött, hanem azért, mert a Fatah nem tudta az oslói egyezményt a régóta várt békemegállapodássá alakítani, több fronton kudarcot vallott és korrupcióba süllyedt, és mert a Hamász képes volt körülbelül kétezer rakétát zúdítani Izraelre, amelyek Tel-Aviv komplett negyedeit elpusztíthatták volna, ha az izraelieknek nincs ilyen hatékony elhárító rendszerük.

 Izraeli-palesztin konfliktus

 
Izraeli rakéta becsapódása Gázában
Fotó: MTI/EPA/Mohamed Szaber

Az eddig soha nem látott palesztin katonai kihívás elé állított Izrael elhatározta, hogy megtizedeli és megsemmisíti a Hamászt. Ez magyarázza, hogy miért bombázták ekkora erővel Gázát, de bármilyen csapásokat is mértek rájuk, el kellett ismerniük tárgyalópartnerként az iszlamistákat, akikkel - az egyiptomi szolgálatok közvetítésével - muszáj már most szóba állniuk.

Ez ennek a háborúnak a második tanulsága, a harmadik pedig az, hogy

a három Palesztina: a Gázai övezet, a megszállt ciszjordániai területek és az izraeli lakosság 20 százalékát kitevő palesztinok most már elszántak, hogy egységesen lépjenek fel az izraeliekkel szemben.

 

Ez az egység nem feltétlenül lesz tartós, de ezeknek a napoknak a harmadik tanulsága az, hogy Izrael súlyos politikai vereséget szenved egy olyan időszakban, amikor veszélyesen mélyül a belső megosztottsága: világiak és vallásosak; askenáziak, szefárdok és oroszok; jobb- és baloldaliak; a palesztinokkal való kompromisszum támogatói és ellenzői között.

Ami ezeknek a csatáknak a negyedik tanulságát illeti, az az, hogy Izrael nem számíthat örökké a katonai fölényére. Ha az irániak képesek lettek volna bevetni a Szíriában és Dél-Libanonban felhalmozott fegyvereiket, Izrael hatalmas emberi és anyagi veszteségeket szenvedett volna, amelyekből nehezen tudna kilábalni. Sürgető a béke, mindenekelőtt Izrael számára.   

(Bernard Guetta francia európai parlamenti képviselő, a centrista-liberális Renew Europe frakció tagja 2019 óta. Franciaországban újságíróként ismert: a nyolcvanas években a Le Monde kelet-európai tudósítója, majd közel harminc évig a France Inter közszolgálati rádió külpolitikai kommentátora volt.)

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.