Bernard Guetta: Ez lehet az izraeli-palesztin konfliktus négy tanulsága Izrael számára

Publicisztika

A francia európai parlamenti képviselő szerint a zsidó állam számára sürgető a béke.

Emlékezzünk, miket hallottunk még néhány héttel ezelőtt is. Amióta az Egyesült Arab Emírségek, aztán Bahrein békeszerződéseket írtak alá Izraellel, Szaúd-Arábia pedig hallgatólagosan jóváhagyta azokat, mindenütt arról írtak, legalábbis a sorok között, hogy palesztin probléma nincs többé, hogy a palesztinok vesztettek, és súlytalanná váltak a nemzetközi színtéren.

Úgy szólt az érvelés, hogy az arab-izraeli konfliktus vége az izraeli-palesztin konfliktus végét is jelenti, de bármennyire is elszigetelődtek, a palesztinok nem tűntek el Izraelből és a megszállt területekről. Elég volt hozzá, hogy Benjámin Netanjahu a kormányalakítás reményében szabadjára engedje a szélsőjobboldalát, hogy az ezt követő jeruzsálemi provokációk palesztin reakciót váltsanak ki, és egy pillanat alatt kitörjön egy újabb háború.

V?laszt?sok Izraelben

 
 
Benjamin Netanjahu pártja, a Likud eredményváróján a választást követően, 2021. március 24-én
Fotó: MTI/EPA/Abir Szultan

Ez az első tanulsága egy évszázados konfliktus e sokadik fejezetének.

Semmi és senki sem lesz képes hosszú távon kibékíteni a palesztinokat és az izraelieket egy olyan békemegállapodás nélkül, amely létrehoz egy palesztin államot Izrael mellett.

Ez megkerülhetetlen tény, amit ideje volna, hogy mindenki elismerjen, de van még három másik, ami ugyanilyen fontos a jövőre nézve.

A Hamász iszlamistái, akik sokáig kisebbségben voltak a palesztin nemzeti mozgalmat létrehozó világi párttal, a Fatahhal szemben, mostanra nagyjából többségbe kerültek. Nem azért győztek, mert a palesztinok felsorakoztak volna a Muszlim Testvériség politikai iszlámja mögött, hanem azért, mert a Fatah nem tudta az oslói egyezményt a régóta várt békemegállapodássá alakítani, több fronton kudarcot vallott és korrupcióba süllyedt, és mert a Hamász képes volt körülbelül kétezer rakétát zúdítani Izraelre, amelyek Tel-Aviv komplett negyedeit elpusztíthatták volna, ha az izraelieknek nincs ilyen hatékony elhárító rendszerük.

 Izraeli-palesztin konfliktus

 
Izraeli rakéta becsapódása Gázában
Fotó: MTI/EPA/Mohamed Szaber

Az eddig soha nem látott palesztin katonai kihívás elé állított Izrael elhatározta, hogy megtizedeli és megsemmisíti a Hamászt. Ez magyarázza, hogy miért bombázták ekkora erővel Gázát, de bármilyen csapásokat is mértek rájuk, el kellett ismerniük tárgyalópartnerként az iszlamistákat, akikkel - az egyiptomi szolgálatok közvetítésével - muszáj már most szóba állniuk.

Ez ennek a háborúnak a második tanulsága, a harmadik pedig az, hogy

a három Palesztina: a Gázai övezet, a megszállt ciszjordániai területek és az izraeli lakosság 20 százalékát kitevő palesztinok most már elszántak, hogy egységesen lépjenek fel az izraeliekkel szemben.

 

Ez az egység nem feltétlenül lesz tartós, de ezeknek a napoknak a harmadik tanulsága az, hogy Izrael súlyos politikai vereséget szenved egy olyan időszakban, amikor veszélyesen mélyül a belső megosztottsága: világiak és vallásosak; askenáziak, szefárdok és oroszok; jobb- és baloldaliak; a palesztinokkal való kompromisszum támogatói és ellenzői között.

Ami ezeknek a csatáknak a negyedik tanulságát illeti, az az, hogy Izrael nem számíthat örökké a katonai fölényére. Ha az irániak képesek lettek volna bevetni a Szíriában és Dél-Libanonban felhalmozott fegyvereiket, Izrael hatalmas emberi és anyagi veszteségeket szenvedett volna, amelyekből nehezen tudna kilábalni. Sürgető a béke, mindenekelőtt Izrael számára.   

(Bernard Guetta francia európai parlamenti képviselő, a centrista-liberális Renew Europe frakció tagja 2019 óta. Franciaországban újságíróként ismert: a nyolcvanas években a Le Monde kelet-európai tudósítója, majd közel harminc évig a France Inter közszolgálati rádió külpolitikai kommentátora volt.)

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.