Bernard Guetta: Ez lehet az izraeli-palesztin konfliktus négy tanulsága Izrael számára

Publicisztika

A francia európai parlamenti képviselő szerint a zsidó állam számára sürgető a béke.

Emlékezzünk, miket hallottunk még néhány héttel ezelőtt is. Amióta az Egyesült Arab Emírségek, aztán Bahrein békeszerződéseket írtak alá Izraellel, Szaúd-Arábia pedig hallgatólagosan jóváhagyta azokat, mindenütt arról írtak, legalábbis a sorok között, hogy palesztin probléma nincs többé, hogy a palesztinok vesztettek, és súlytalanná váltak a nemzetközi színtéren.

Úgy szólt az érvelés, hogy az arab-izraeli konfliktus vége az izraeli-palesztin konfliktus végét is jelenti, de bármennyire is elszigetelődtek, a palesztinok nem tűntek el Izraelből és a megszállt területekről. Elég volt hozzá, hogy Benjámin Netanjahu a kormányalakítás reményében szabadjára engedje a szélsőjobboldalát, hogy az ezt követő jeruzsálemi provokációk palesztin reakciót váltsanak ki, és egy pillanat alatt kitörjön egy újabb háború.

V?laszt?sok Izraelben

 
 
Benjamin Netanjahu pártja, a Likud eredményváróján a választást követően, 2021. március 24-én
Fotó: MTI/EPA/Abir Szultan

Ez az első tanulsága egy évszázados konfliktus e sokadik fejezetének.

Semmi és senki sem lesz képes hosszú távon kibékíteni a palesztinokat és az izraelieket egy olyan békemegállapodás nélkül, amely létrehoz egy palesztin államot Izrael mellett.

Ez megkerülhetetlen tény, amit ideje volna, hogy mindenki elismerjen, de van még három másik, ami ugyanilyen fontos a jövőre nézve.

A Hamász iszlamistái, akik sokáig kisebbségben voltak a palesztin nemzeti mozgalmat létrehozó világi párttal, a Fatahhal szemben, mostanra nagyjából többségbe kerültek. Nem azért győztek, mert a palesztinok felsorakoztak volna a Muszlim Testvériség politikai iszlámja mögött, hanem azért, mert a Fatah nem tudta az oslói egyezményt a régóta várt békemegállapodássá alakítani, több fronton kudarcot vallott és korrupcióba süllyedt, és mert a Hamász képes volt körülbelül kétezer rakétát zúdítani Izraelre, amelyek Tel-Aviv komplett negyedeit elpusztíthatták volna, ha az izraelieknek nincs ilyen hatékony elhárító rendszerük.

 Izraeli-palesztin konfliktus

 
Izraeli rakéta becsapódása Gázában
Fotó: MTI/EPA/Mohamed Szaber

Az eddig soha nem látott palesztin katonai kihívás elé állított Izrael elhatározta, hogy megtizedeli és megsemmisíti a Hamászt. Ez magyarázza, hogy miért bombázták ekkora erővel Gázát, de bármilyen csapásokat is mértek rájuk, el kellett ismerniük tárgyalópartnerként az iszlamistákat, akikkel - az egyiptomi szolgálatok közvetítésével - muszáj már most szóba állniuk.

Ez ennek a háborúnak a második tanulsága, a harmadik pedig az, hogy

a három Palesztina: a Gázai övezet, a megszállt ciszjordániai területek és az izraeli lakosság 20 százalékát kitevő palesztinok most már elszántak, hogy egységesen lépjenek fel az izraeliekkel szemben.

 

Ez az egység nem feltétlenül lesz tartós, de ezeknek a napoknak a harmadik tanulsága az, hogy Izrael súlyos politikai vereséget szenved egy olyan időszakban, amikor veszélyesen mélyül a belső megosztottsága: világiak és vallásosak; askenáziak, szefárdok és oroszok; jobb- és baloldaliak; a palesztinokkal való kompromisszum támogatói és ellenzői között.

Ami ezeknek a csatáknak a negyedik tanulságát illeti, az az, hogy Izrael nem számíthat örökké a katonai fölényére. Ha az irániak képesek lettek volna bevetni a Szíriában és Dél-Libanonban felhalmozott fegyvereiket, Izrael hatalmas emberi és anyagi veszteségeket szenvedett volna, amelyekből nehezen tudna kilábalni. Sürgető a béke, mindenekelőtt Izrael számára.   

(Bernard Guetta francia európai parlamenti képviselő, a centrista-liberális Renew Europe frakció tagja 2019 óta. Franciaországban újságíróként ismert: a nyolcvanas években a Le Monde kelet-európai tudósítója, majd közel harminc évig a France Inter közszolgálati rádió külpolitikai kommentátora volt.)

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.