Iskolakezdés 2021-ben: rosszabb az idei helyzet, mint a tavalyi

Publicisztika

Veszélyesebb a delta variáns, jóval több a regisztrált új fertőzöttek száma a 2020-as hasonló időszakhoz viszonyítva, a kormány pedig nem tervez szigorító intézkedéseket, például a maszkviselés bevezetését. Pluszban tömegrendezvények egész sora jön.

„Miután a sikeres védekezésnek és a magas átoltottságnak köszönhetően már nincsenek érvényben szigorú korlátozások a mindennapokban sem, így az óvodákban és iskolákban sem írnak elő kötelező korlátozó intézkedéseket” - ismertette a kormányzati koronavírus- és propagandaoldal az MTI alapján a humánminisztérium vezetőjének néhány napja az iskolákhoz intézett levelét. Hogy mit neveznek sikeres védekezésnek, tudjuk: a harmincezernél is több halottat.

Az, hogy a mindennapokban sincsenek korlátozások, kétségtelen. Olyannyira, hogy miközben Európa nagy része már a szigorításon gondolkodik, s egyik-másik ország be is vezetett bizonyos intézkedéseket, nálunk - a még meglevő, elenyésző számú szigorúbb rendszabály egyes eseményekre szóló felfüggesztésével - egy kormányrendelet tömegrendezvényre csalogatja az embereket. Mögöttünk az állítólag 700 ezer embert a Duna-partra vonzó tűzijáték, mindjárt itt az eucharisztikus kongresszus, majd jön a vadászati világkiállítás.

A köztes időszakokban sincs nagy felhajtás. De nem kell izgulni, mivelhogy így szól a továbbiakban az EMMI-nek az iskolákhoz eljuttatott levele: „A mostani tanévkezdés jóval biztonságosabb, mint az egy évvel ezelőtti, hiszen a pedagógusok döntő többsége be van oltva és a 12 év feletti diákok közül is már 168 ezren felvették az oltást.  Mivel a 12. életév betöltését követően elérhető a koronavírus elleni védőoltás, osztályra, csoportra vagy egész feladatellátási helyre vonatkozó tanügyi intézkedés főszabály szerint csak az óvodában vagy az általános iskola 1-6. évfolyamán, valamint a fejlesztő nevelés-oktatásban történik.”

Valóban, már van oltás, és a tanárok nagy része be is adatta magának. Viszonylag sokan a 12 és 18 év közötti diákok közül is. 

Mégis biztonságosabb lenne az iskolakezdés, mint a tavalyi?

Ha az iskolások közül az eddig beoltottakhoz hozzászámítjuk azt az 50 ezret, akik a suliban kapták, kapják meg a vakcinát, e korcsoportnak csak mintegy 30 százaléka lesz védett. A 70 százalékuk hol marad? Otthon? Rájuk csak nem húzható az a meglehetősen flegma és cinikus hivatkozás, amit a kormányzat folyton ismételget, hogy mindenki önmagáért felelős.

A 6 és 12 év közöttiek nem is olthatók. A szakemberek szerint a delta variáns sokkal vadabbul terjed, mint ez elődei, könnyebben éri el és betegíti meg a gyerekeket (is), mint tavaly ilyenkor az eredeti, vuhani.

Ha e mellé azt sulykolják, hogy idén csekélyebb a gond, és ezt a tudatot a speciális szabályok szükségtelenségével tovább erősítik, akkor az iskolásoknak a felnőttekénél is általában kisebb veszélyérzete alábbhagy (vagy inkább: megszűnik).

Ebből következően – például – a folyosón maszk nélkül rohangálók és kiabálók jóval nagyobb eséllyel fertőzhetik meg kisebb és nagyobb társaikat, ők pedig viszik tovább, haza.

Hogyan néz ki valójában a „magas átoltottság”? Az EMMI-levél megjelenésének napján, augusztus 26-án az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ jelentése szerint 67,4 százalék volt a felnőtt lakosság átoltottsága Magyarországon. Ez önmagában talán nem kevés, de az EU-t tekintve hazánk a 17. a sorban, az Unió átlagától (75,5 százalék) is elmaradva.

Már nem vagyunk ebben (sem) világbajnokok. Legfeljebb a Covid okozta halálozások lakosságarányos számában. Ám azt valahogy hónapok óta elfelejtik emlegetni a hivatalos nyilatkozatokban. Ráadásul a kínai vakcináról kiderült, hogy a 60 év felettiek mintegy negyedénél-ötödénél alighanem hatástalan.

Az aktuális helyzet nemhogy enyhébb, mint egy esztendeje – hanem súlyosabb.  

Elég csak megnézni a tavalyi és az idei számokat. Maradjon a kiinduló pont augusztus 26-a, a miniszteri iránymutatás kibocsátásának dátuma, hiszen nyilván az akkori helyzetre alapozták az álláspontjukat. Aznap 180 regisztrált új esetről számolt be a kormányzati koronavírus oldal. Egy évvel korábban csak 73-ról. Tavaly épp a következőkben kezdett bedurvulni a járvány: 28-én 132, 29-én 158, 30-án 292, 31-én 178 új esetet jegyeztek fel. Idén is meglódultak a számok: augusztus 27-én 189 új betegről számoltak be, 30-án 521-ről, 31-én 110-ről, összesen 820-ról. Augusztus utolsó öt napjában a napi átlag 164 eset volt.

Ám nyugalom, ugye, hiszen itt az oltás. Most éppen ezzel oltanak bennünket, meg hogy mindenki felelős önmagáért. Mi, az állam most már kiszállunk a védekezési buliból, tengernyi vakcinát azért felajánlva. Amíg az nem volt, statisztikákkal oltogatták a népet. De tavaly ilyenkor legalább már hívogatták haza az embere(i)ket az Adriáról. Akkor sem vitték túlzásba persze az aggódást. Nem tehették, hiszen még előttünk volt a Szuperkupa-döntő, meg a Fradi menetelése a Bajnokok Ligájában a csoport utolsó helyéig. (Aztán már annyira eszkalálódott a helyzet, hogy a Barcelona elleni hazai meccset zárt kapuk mögött rendezték, de akkor már mindegy volt.) 

Most meg itt az eucharisztikus kongresszus és a vadászati világkiállítás. Magától a miniszterelnöktől tudjuk, hogy volt a művészeti értékű tűzijáték. Ezekért akár az életét is adhatja, aki ott akar lenni. Meg az is, aki nem, de elkapta valaki olyantól.

Ugyanezt történt tavaly is. Mindig volt valami, amit még meg kellett várni. Számos szakember elmondta, hogy az első, a második és a harmadik hullám előtt heteket késtünk az intézkedésekkel. Ehhez képest a miniszterelnök államtitkárával még tavaly ősszel bemondatta, hogy a tudósok csak riogattak tavasszal is, aztán lám, alig volt halott. 

Közben – és azóta is – Orbán Viktor folyamatosan elemzett. Eközben időről időre azt is megmondta, mikor kell már maszkot hordani. Most épp ott tart , ahogy nemrég az állami rádióban elmondta, „a maszk meg az elszeparálódás nem fog segíteni”.

Most sem érdekes, mit mond viszont a Magyar Orvosi Kamara és számos szakember. Igaz, Merkely Béla kardiológus professzor – a kormányzati védekezés egyik arca – éppenséggel nagyjából azt, hogy nem olyan jó a maszk a delta ellen a védekezésre, mint a korábbi változatokra. Megjósolta a Mandíneren, hogy hamarosan akár körülbelül napi ezer új Covid-beteg lehet. Ja, és hogy a gyerekek ezt a variánst jobban terjesztik az előzőeknél, aztán ráragaszthatják felnőttekre.

De azért ti, gyerekek, zömmel oltatlanok, menjetek be ma a suliba úgy, mintha mi sem történne. Kezdődik az Élet Iskolája újabb tanéve.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.