Iskolakezdés 2021-ben: rosszabb az idei helyzet, mint a tavalyi

Publicisztika

Veszélyesebb a delta variáns, jóval több a regisztrált új fertőzöttek száma a 2020-as hasonló időszakhoz viszonyítva, a kormány pedig nem tervez szigorító intézkedéseket, például a maszkviselés bevezetését. Pluszban tömegrendezvények egész sora jön.

„Miután a sikeres védekezésnek és a magas átoltottságnak köszönhetően már nincsenek érvényben szigorú korlátozások a mindennapokban sem, így az óvodákban és iskolákban sem írnak elő kötelező korlátozó intézkedéseket” - ismertette a kormányzati koronavírus- és propagandaoldal az MTI alapján a humánminisztérium vezetőjének néhány napja az iskolákhoz intézett levelét. Hogy mit neveznek sikeres védekezésnek, tudjuk: a harmincezernél is több halottat.

Az, hogy a mindennapokban sincsenek korlátozások, kétségtelen. Olyannyira, hogy miközben Európa nagy része már a szigorításon gondolkodik, s egyik-másik ország be is vezetett bizonyos intézkedéseket, nálunk - a még meglevő, elenyésző számú szigorúbb rendszabály egyes eseményekre szóló felfüggesztésével - egy kormányrendelet tömegrendezvényre csalogatja az embereket. Mögöttünk az állítólag 700 ezer embert a Duna-partra vonzó tűzijáték, mindjárt itt az eucharisztikus kongresszus, majd jön a vadászati világkiállítás.

A köztes időszakokban sincs nagy felhajtás. De nem kell izgulni, mivelhogy így szól a továbbiakban az EMMI-nek az iskolákhoz eljuttatott levele: „A mostani tanévkezdés jóval biztonságosabb, mint az egy évvel ezelőtti, hiszen a pedagógusok döntő többsége be van oltva és a 12 év feletti diákok közül is már 168 ezren felvették az oltást.  Mivel a 12. életév betöltését követően elérhető a koronavírus elleni védőoltás, osztályra, csoportra vagy egész feladatellátási helyre vonatkozó tanügyi intézkedés főszabály szerint csak az óvodában vagy az általános iskola 1-6. évfolyamán, valamint a fejlesztő nevelés-oktatásban történik.”

Valóban, már van oltás, és a tanárok nagy része be is adatta magának. Viszonylag sokan a 12 és 18 év közötti diákok közül is. 

Mégis biztonságosabb lenne az iskolakezdés, mint a tavalyi?

Ha az iskolások közül az eddig beoltottakhoz hozzászámítjuk azt az 50 ezret, akik a suliban kapták, kapják meg a vakcinát, e korcsoportnak csak mintegy 30 százaléka lesz védett. A 70 százalékuk hol marad? Otthon? Rájuk csak nem húzható az a meglehetősen flegma és cinikus hivatkozás, amit a kormányzat folyton ismételget, hogy mindenki önmagáért felelős.

A 6 és 12 év közöttiek nem is olthatók. A szakemberek szerint a delta variáns sokkal vadabbul terjed, mint ez elődei, könnyebben éri el és betegíti meg a gyerekeket (is), mint tavaly ilyenkor az eredeti, vuhani.

Ha e mellé azt sulykolják, hogy idén csekélyebb a gond, és ezt a tudatot a speciális szabályok szükségtelenségével tovább erősítik, akkor az iskolásoknak a felnőttekénél is általában kisebb veszélyérzete alábbhagy (vagy inkább: megszűnik).

Ebből következően – például – a folyosón maszk nélkül rohangálók és kiabálók jóval nagyobb eséllyel fertőzhetik meg kisebb és nagyobb társaikat, ők pedig viszik tovább, haza.

Hogyan néz ki valójában a „magas átoltottság”? Az EMMI-levél megjelenésének napján, augusztus 26-án az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ jelentése szerint 67,4 százalék volt a felnőtt lakosság átoltottsága Magyarországon. Ez önmagában talán nem kevés, de az EU-t tekintve hazánk a 17. a sorban, az Unió átlagától (75,5 százalék) is elmaradva.

Már nem vagyunk ebben (sem) világbajnokok. Legfeljebb a Covid okozta halálozások lakosságarányos számában. Ám azt valahogy hónapok óta elfelejtik emlegetni a hivatalos nyilatkozatokban. Ráadásul a kínai vakcináról kiderült, hogy a 60 év felettiek mintegy negyedénél-ötödénél alighanem hatástalan.

Az aktuális helyzet nemhogy enyhébb, mint egy esztendeje – hanem súlyosabb.  

Elég csak megnézni a tavalyi és az idei számokat. Maradjon a kiinduló pont augusztus 26-a, a miniszteri iránymutatás kibocsátásának dátuma, hiszen nyilván az akkori helyzetre alapozták az álláspontjukat. Aznap 180 regisztrált új esetről számolt be a kormányzati koronavírus oldal. Egy évvel korábban csak 73-ról. Tavaly épp a következőkben kezdett bedurvulni a járvány: 28-én 132, 29-én 158, 30-án 292, 31-én 178 új esetet jegyeztek fel. Idén is meglódultak a számok: augusztus 27-én 189 új betegről számoltak be, 30-án 521-ről, 31-én 110-ről, összesen 820-ról. Augusztus utolsó öt napjában a napi átlag 164 eset volt.

Ám nyugalom, ugye, hiszen itt az oltás. Most éppen ezzel oltanak bennünket, meg hogy mindenki felelős önmagáért. Mi, az állam most már kiszállunk a védekezési buliból, tengernyi vakcinát azért felajánlva. Amíg az nem volt, statisztikákkal oltogatták a népet. De tavaly ilyenkor legalább már hívogatták haza az embere(i)ket az Adriáról. Akkor sem vitték túlzásba persze az aggódást. Nem tehették, hiszen még előttünk volt a Szuperkupa-döntő, meg a Fradi menetelése a Bajnokok Ligájában a csoport utolsó helyéig. (Aztán már annyira eszkalálódott a helyzet, hogy a Barcelona elleni hazai meccset zárt kapuk mögött rendezték, de akkor már mindegy volt.) 

Most meg itt az eucharisztikus kongresszus és a vadászati világkiállítás. Magától a miniszterelnöktől tudjuk, hogy volt a művészeti értékű tűzijáték. Ezekért akár az életét is adhatja, aki ott akar lenni. Meg az is, aki nem, de elkapta valaki olyantól.

Ugyanezt történt tavaly is. Mindig volt valami, amit még meg kellett várni. Számos szakember elmondta, hogy az első, a második és a harmadik hullám előtt heteket késtünk az intézkedésekkel. Ehhez képest a miniszterelnök államtitkárával még tavaly ősszel bemondatta, hogy a tudósok csak riogattak tavasszal is, aztán lám, alig volt halott. 

Közben – és azóta is – Orbán Viktor folyamatosan elemzett. Eközben időről időre azt is megmondta, mikor kell már maszkot hordani. Most épp ott tart , ahogy nemrég az állami rádióban elmondta, „a maszk meg az elszeparálódás nem fog segíteni”.

Most sem érdekes, mit mond viszont a Magyar Orvosi Kamara és számos szakember. Igaz, Merkely Béla kardiológus professzor – a kormányzati védekezés egyik arca – éppenséggel nagyjából azt, hogy nem olyan jó a maszk a delta ellen a védekezésre, mint a korábbi változatokra. Megjósolta a Mandíneren, hogy hamarosan akár körülbelül napi ezer új Covid-beteg lehet. Ja, és hogy a gyerekek ezt a variánst jobban terjesztik az előzőeknél, aztán ráragaszthatják felnőttekre.

De azért ti, gyerekek, zömmel oltatlanok, menjetek be ma a suliba úgy, mintha mi sem történne. Kezdődik az Élet Iskolája újabb tanéve.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.