Iskolakezdés 2021-ben: rosszabb az idei helyzet, mint a tavalyi

Publicisztika

Veszélyesebb a delta variáns, jóval több a regisztrált új fertőzöttek száma a 2020-as hasonló időszakhoz viszonyítva, a kormány pedig nem tervez szigorító intézkedéseket, például a maszkviselés bevezetését. Pluszban tömegrendezvények egész sora jön.

„Miután a sikeres védekezésnek és a magas átoltottságnak köszönhetően már nincsenek érvényben szigorú korlátozások a mindennapokban sem, így az óvodákban és iskolákban sem írnak elő kötelező korlátozó intézkedéseket” - ismertette a kormányzati koronavírus- és propagandaoldal az MTI alapján a humánminisztérium vezetőjének néhány napja az iskolákhoz intézett levelét. Hogy mit neveznek sikeres védekezésnek, tudjuk: a harmincezernél is több halottat.

Az, hogy a mindennapokban sincsenek korlátozások, kétségtelen. Olyannyira, hogy miközben Európa nagy része már a szigorításon gondolkodik, s egyik-másik ország be is vezetett bizonyos intézkedéseket, nálunk - a még meglevő, elenyésző számú szigorúbb rendszabály egyes eseményekre szóló felfüggesztésével - egy kormányrendelet tömegrendezvényre csalogatja az embereket. Mögöttünk az állítólag 700 ezer embert a Duna-partra vonzó tűzijáték, mindjárt itt az eucharisztikus kongresszus, majd jön a vadászati világkiállítás.

A köztes időszakokban sincs nagy felhajtás. De nem kell izgulni, mivelhogy így szól a továbbiakban az EMMI-nek az iskolákhoz eljuttatott levele: „A mostani tanévkezdés jóval biztonságosabb, mint az egy évvel ezelőtti, hiszen a pedagógusok döntő többsége be van oltva és a 12 év feletti diákok közül is már 168 ezren felvették az oltást.  Mivel a 12. életév betöltését követően elérhető a koronavírus elleni védőoltás, osztályra, csoportra vagy egész feladatellátási helyre vonatkozó tanügyi intézkedés főszabály szerint csak az óvodában vagy az általános iskola 1-6. évfolyamán, valamint a fejlesztő nevelés-oktatásban történik.”

Valóban, már van oltás, és a tanárok nagy része be is adatta magának. Viszonylag sokan a 12 és 18 év közötti diákok közül is. 

Mégis biztonságosabb lenne az iskolakezdés, mint a tavalyi?

Ha az iskolások közül az eddig beoltottakhoz hozzászámítjuk azt az 50 ezret, akik a suliban kapták, kapják meg a vakcinát, e korcsoportnak csak mintegy 30 százaléka lesz védett. A 70 százalékuk hol marad? Otthon? Rájuk csak nem húzható az a meglehetősen flegma és cinikus hivatkozás, amit a kormányzat folyton ismételget, hogy mindenki önmagáért felelős.

A 6 és 12 év közöttiek nem is olthatók. A szakemberek szerint a delta variáns sokkal vadabbul terjed, mint ez elődei, könnyebben éri el és betegíti meg a gyerekeket (is), mint tavaly ilyenkor az eredeti, vuhani.

Ha e mellé azt sulykolják, hogy idén csekélyebb a gond, és ezt a tudatot a speciális szabályok szükségtelenségével tovább erősítik, akkor az iskolásoknak a felnőttekénél is általában kisebb veszélyérzete alábbhagy (vagy inkább: megszűnik).

Ebből következően – például – a folyosón maszk nélkül rohangálók és kiabálók jóval nagyobb eséllyel fertőzhetik meg kisebb és nagyobb társaikat, ők pedig viszik tovább, haza.

Hogyan néz ki valójában a „magas átoltottság”? Az EMMI-levél megjelenésének napján, augusztus 26-án az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ jelentése szerint 67,4 százalék volt a felnőtt lakosság átoltottsága Magyarországon. Ez önmagában talán nem kevés, de az EU-t tekintve hazánk a 17. a sorban, az Unió átlagától (75,5 százalék) is elmaradva.

Már nem vagyunk ebben (sem) világbajnokok. Legfeljebb a Covid okozta halálozások lakosságarányos számában. Ám azt valahogy hónapok óta elfelejtik emlegetni a hivatalos nyilatkozatokban. Ráadásul a kínai vakcináról kiderült, hogy a 60 év felettiek mintegy negyedénél-ötödénél alighanem hatástalan.

Az aktuális helyzet nemhogy enyhébb, mint egy esztendeje – hanem súlyosabb.  

Elég csak megnézni a tavalyi és az idei számokat. Maradjon a kiinduló pont augusztus 26-a, a miniszteri iránymutatás kibocsátásának dátuma, hiszen nyilván az akkori helyzetre alapozták az álláspontjukat. Aznap 180 regisztrált új esetről számolt be a kormányzati koronavírus oldal. Egy évvel korábban csak 73-ról. Tavaly épp a következőkben kezdett bedurvulni a járvány: 28-én 132, 29-én 158, 30-án 292, 31-én 178 új esetet jegyeztek fel. Idén is meglódultak a számok: augusztus 27-én 189 új betegről számoltak be, 30-án 521-ről, 31-én 110-ről, összesen 820-ról. Augusztus utolsó öt napjában a napi átlag 164 eset volt.

Ám nyugalom, ugye, hiszen itt az oltás. Most éppen ezzel oltanak bennünket, meg hogy mindenki felelős önmagáért. Mi, az állam most már kiszállunk a védekezési buliból, tengernyi vakcinát azért felajánlva. Amíg az nem volt, statisztikákkal oltogatták a népet. De tavaly ilyenkor legalább már hívogatták haza az embere(i)ket az Adriáról. Akkor sem vitték túlzásba persze az aggódást. Nem tehették, hiszen még előttünk volt a Szuperkupa-döntő, meg a Fradi menetelése a Bajnokok Ligájában a csoport utolsó helyéig. (Aztán már annyira eszkalálódott a helyzet, hogy a Barcelona elleni hazai meccset zárt kapuk mögött rendezték, de akkor már mindegy volt.) 

Most meg itt az eucharisztikus kongresszus és a vadászati világkiállítás. Magától a miniszterelnöktől tudjuk, hogy volt a művészeti értékű tűzijáték. Ezekért akár az életét is adhatja, aki ott akar lenni. Meg az is, aki nem, de elkapta valaki olyantól.

Ugyanezt történt tavaly is. Mindig volt valami, amit még meg kellett várni. Számos szakember elmondta, hogy az első, a második és a harmadik hullám előtt heteket késtünk az intézkedésekkel. Ehhez képest a miniszterelnök államtitkárával még tavaly ősszel bemondatta, hogy a tudósok csak riogattak tavasszal is, aztán lám, alig volt halott. 

Közben – és azóta is – Orbán Viktor folyamatosan elemzett. Eközben időről időre azt is megmondta, mikor kell már maszkot hordani. Most épp ott tart , ahogy nemrég az állami rádióban elmondta, „a maszk meg az elszeparálódás nem fog segíteni”.

Most sem érdekes, mit mond viszont a Magyar Orvosi Kamara és számos szakember. Igaz, Merkely Béla kardiológus professzor – a kormányzati védekezés egyik arca – éppenséggel nagyjából azt, hogy nem olyan jó a maszk a delta ellen a védekezésre, mint a korábbi változatokra. Megjósolta a Mandíneren, hogy hamarosan akár körülbelül napi ezer új Covid-beteg lehet. Ja, és hogy a gyerekek ezt a variánst jobban terjesztik az előzőeknél, aztán ráragaszthatják felnőttekre.

De azért ti, gyerekek, zömmel oltatlanok, menjetek be ma a suliba úgy, mintha mi sem történne. Kezdődik az Élet Iskolája újabb tanéve.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Szálldogálni finoman

Úgy hírlik, a magyar könyvpiacon újabban az a mű életképes, amelyik előhúz egy másik nyuszit egy másik kalapból. A szórakoztatás birodalmában trónfosztott lett a könyv, az audiovizuális tartalom átvette a világuralmat. Ma tehát a szerző a márka, műve pedig a reklámajándék: bögre, póló, matrica a kisbuszon. 

Ja, ezt láttam már moziban

Dargay Attila ikonikus alkotója volt a világszínvonalú magyar animációs filmnek. A Vukot az is ismeri, aki nem olvasta Fekete István regényét, de tévésorozatain (Pom Pom meséi, A nagy ho-ho-horgász stb.) generációk nőttek fel, halála után díjat neveztek el róla. Dédelgetett terve volt Vörösmarty klasszikusának megfilmesítése. 

Desperados Waiting for the Train

  • - turcsányi -

Az a film, amelyikben nem szerepel vonat, nos, bakfitty. S még az a film is csak határeset lehet, amelyikben szerepel vonat, de nem rabolják, térítik vagy tüntetik el. Vannak a pótfilmek, amelyekben a vonatot buszra, tengerjáróra, repülőgépre, autóra/motorra, egészen fapados esetben pedig kerékpárra cserélik (mindegyikre tudnánk több példát is hozni). 

Lentiből a világot

Nézőként már hozzászoktunk az előadások előtt kivetített reklámokhoz, így a helyünket keresve nem is biztos, hogy azonnal feltűnik: itt a reklám már maga az előadás. Kicsit ismerős az a magabiztosan mosolygó kiskosztümös nő ott a képen, dr. Benczés Ágnes Judit PhD, MBA, coach, csak olyan művien tökéletesre retusálták, kétszer is meg kell nézni, hogy az ember felismerje benne Ónodi Esztert.

Crescendo úr

A Semiramis-nyitánnyal kezdődött koncert, és a babiloni királynőről szóló opera szimfonikus bombákkal megtűzdelt bevezetője rögtön megalapozta az este hangulatát. Szépen adta egymásnak a dallamokat a klarinét, a fuvola, a pikoló, a jellegzetes kürttéma is könnyed fesztelenségét domborította Rossini zenéjének, akit a maga korában Signore Crescendónak gúnyoltak nagy ívű zenekari hegymászásai okán. A Danubia Zenekarra a zárlatban is ilyen crescendo várt.

A miniszter titkos vágya

Jövőre lesz tíz éve, hogy Lázár János a kormányinfón közölte, megépül a balatoni körvasút abból az 1100 milliárd forintból, amit a kormány vasútfejlesztésekre szán. A projektnek 2023-ban kellett volna befejeződnie, és egy ideig a gyanús jelek mellett is úgy tűnt, hogy minden a tervek szerint alakul: 2021. június 18-án átadták az észak-balatoni vasútvonal Szabadbattyán és Balatonfüred közötti 55 kilométeres, villamosított szakaszát.

Ahol mindenki nyer

Orbán Viktor magyar miniszterelnök hétfőn baráti látogatáson tartózkodott a szomszédos Szlovákiában, ahol tárgyalásokat folytatott Robert Fico miniszterelnökkel és Peter Pellegrini államfővel. Hogy miről tárgyaltak, arról sok okosságot nem lehetett megtudni, az államfő hivatala nem adott ki közleményt, posztoltak egy kényszeredett fotót és lapoztak; a miniszterelnök, Orbán „régi barátja” ennél egy fokkal udvariasabbnak bizonyult, amikor valamiféle memorandumot írt alá vendégével; annak nagyjából annyi volt a veleje, hogy Fico és Orbán matadorok, és reményeik szerint még sokáig azok is maradnak (Robert Fico szíves közlése).

„Inkább magamat választom”

A Budaörsi Latinovits Színház fiatal színésze a versenysport helyett végül a színház mellett döntött, és ebben nagy szerepe volt Takács Vera televíziós szerkesztőnek, rendezőnek is. Bár jelentős színházi és ismert filmes szerepek is kötődnek hozzá, azért felmerülnek számára a színház mellett más opciók is.

Az irgalom atyja

Megosztott egyházat és félig megkezdett reformokat hagyott maga után, de olyan mintát kínált a jövő egyházfőinek, amely nemcsak a katolikusoknak, hanem a világiaknak is rokonszenves lehet. Ügyesebb politikus és élesebb nyelvű gondolkodó volt, mint sejtenénk.