Iskolakezdés 2021-ben: rosszabb az idei helyzet, mint a tavalyi

Publicisztika

Veszélyesebb a delta variáns, jóval több a regisztrált új fertőzöttek száma a 2020-as hasonló időszakhoz viszonyítva, a kormány pedig nem tervez szigorító intézkedéseket, például a maszkviselés bevezetését. Pluszban tömegrendezvények egész sora jön.

„Miután a sikeres védekezésnek és a magas átoltottságnak köszönhetően már nincsenek érvényben szigorú korlátozások a mindennapokban sem, így az óvodákban és iskolákban sem írnak elő kötelező korlátozó intézkedéseket” - ismertette a kormányzati koronavírus- és propagandaoldal az MTI alapján a humánminisztérium vezetőjének néhány napja az iskolákhoz intézett levelét. Hogy mit neveznek sikeres védekezésnek, tudjuk: a harmincezernél is több halottat.

Az, hogy a mindennapokban sincsenek korlátozások, kétségtelen. Olyannyira, hogy miközben Európa nagy része már a szigorításon gondolkodik, s egyik-másik ország be is vezetett bizonyos intézkedéseket, nálunk - a még meglevő, elenyésző számú szigorúbb rendszabály egyes eseményekre szóló felfüggesztésével - egy kormányrendelet tömegrendezvényre csalogatja az embereket. Mögöttünk az állítólag 700 ezer embert a Duna-partra vonzó tűzijáték, mindjárt itt az eucharisztikus kongresszus, majd jön a vadászati világkiállítás.

A köztes időszakokban sincs nagy felhajtás. De nem kell izgulni, mivelhogy így szól a továbbiakban az EMMI-nek az iskolákhoz eljuttatott levele: „A mostani tanévkezdés jóval biztonságosabb, mint az egy évvel ezelőtti, hiszen a pedagógusok döntő többsége be van oltva és a 12 év feletti diákok közül is már 168 ezren felvették az oltást.  Mivel a 12. életév betöltését követően elérhető a koronavírus elleni védőoltás, osztályra, csoportra vagy egész feladatellátási helyre vonatkozó tanügyi intézkedés főszabály szerint csak az óvodában vagy az általános iskola 1-6. évfolyamán, valamint a fejlesztő nevelés-oktatásban történik.”

Valóban, már van oltás, és a tanárok nagy része be is adatta magának. Viszonylag sokan a 12 és 18 év közötti diákok közül is. 

Mégis biztonságosabb lenne az iskolakezdés, mint a tavalyi?

Ha az iskolások közül az eddig beoltottakhoz hozzászámítjuk azt az 50 ezret, akik a suliban kapták, kapják meg a vakcinát, e korcsoportnak csak mintegy 30 százaléka lesz védett. A 70 százalékuk hol marad? Otthon? Rájuk csak nem húzható az a meglehetősen flegma és cinikus hivatkozás, amit a kormányzat folyton ismételget, hogy mindenki önmagáért felelős.

A 6 és 12 év közöttiek nem is olthatók. A szakemberek szerint a delta variáns sokkal vadabbul terjed, mint ez elődei, könnyebben éri el és betegíti meg a gyerekeket (is), mint tavaly ilyenkor az eredeti, vuhani.

Ha e mellé azt sulykolják, hogy idén csekélyebb a gond, és ezt a tudatot a speciális szabályok szükségtelenségével tovább erősítik, akkor az iskolásoknak a felnőttekénél is általában kisebb veszélyérzete alábbhagy (vagy inkább: megszűnik).

Ebből következően – például – a folyosón maszk nélkül rohangálók és kiabálók jóval nagyobb eséllyel fertőzhetik meg kisebb és nagyobb társaikat, ők pedig viszik tovább, haza.

Hogyan néz ki valójában a „magas átoltottság”? Az EMMI-levél megjelenésének napján, augusztus 26-án az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ jelentése szerint 67,4 százalék volt a felnőtt lakosság átoltottsága Magyarországon. Ez önmagában talán nem kevés, de az EU-t tekintve hazánk a 17. a sorban, az Unió átlagától (75,5 százalék) is elmaradva.

Már nem vagyunk ebben (sem) világbajnokok. Legfeljebb a Covid okozta halálozások lakosságarányos számában. Ám azt valahogy hónapok óta elfelejtik emlegetni a hivatalos nyilatkozatokban. Ráadásul a kínai vakcináról kiderült, hogy a 60 év felettiek mintegy negyedénél-ötödénél alighanem hatástalan.

Az aktuális helyzet nemhogy enyhébb, mint egy esztendeje – hanem súlyosabb.  

Elég csak megnézni a tavalyi és az idei számokat. Maradjon a kiinduló pont augusztus 26-a, a miniszteri iránymutatás kibocsátásának dátuma, hiszen nyilván az akkori helyzetre alapozták az álláspontjukat. Aznap 180 regisztrált új esetről számolt be a kormányzati koronavírus oldal. Egy évvel korábban csak 73-ról. Tavaly épp a következőkben kezdett bedurvulni a járvány: 28-én 132, 29-én 158, 30-án 292, 31-én 178 új esetet jegyeztek fel. Idén is meglódultak a számok: augusztus 27-én 189 új betegről számoltak be, 30-án 521-ről, 31-én 110-ről, összesen 820-ról. Augusztus utolsó öt napjában a napi átlag 164 eset volt.

Ám nyugalom, ugye, hiszen itt az oltás. Most éppen ezzel oltanak bennünket, meg hogy mindenki felelős önmagáért. Mi, az állam most már kiszállunk a védekezési buliból, tengernyi vakcinát azért felajánlva. Amíg az nem volt, statisztikákkal oltogatták a népet. De tavaly ilyenkor legalább már hívogatták haza az embere(i)ket az Adriáról. Akkor sem vitték túlzásba persze az aggódást. Nem tehették, hiszen még előttünk volt a Szuperkupa-döntő, meg a Fradi menetelése a Bajnokok Ligájában a csoport utolsó helyéig. (Aztán már annyira eszkalálódott a helyzet, hogy a Barcelona elleni hazai meccset zárt kapuk mögött rendezték, de akkor már mindegy volt.) 

Most meg itt az eucharisztikus kongresszus és a vadászati világkiállítás. Magától a miniszterelnöktől tudjuk, hogy volt a művészeti értékű tűzijáték. Ezekért akár az életét is adhatja, aki ott akar lenni. Meg az is, aki nem, de elkapta valaki olyantól.

Ugyanezt történt tavaly is. Mindig volt valami, amit még meg kellett várni. Számos szakember elmondta, hogy az első, a második és a harmadik hullám előtt heteket késtünk az intézkedésekkel. Ehhez képest a miniszterelnök államtitkárával még tavaly ősszel bemondatta, hogy a tudósok csak riogattak tavasszal is, aztán lám, alig volt halott. 

Közben – és azóta is – Orbán Viktor folyamatosan elemzett. Eközben időről időre azt is megmondta, mikor kell már maszkot hordani. Most épp ott tart , ahogy nemrég az állami rádióban elmondta, „a maszk meg az elszeparálódás nem fog segíteni”.

Most sem érdekes, mit mond viszont a Magyar Orvosi Kamara és számos szakember. Igaz, Merkely Béla kardiológus professzor – a kormányzati védekezés egyik arca – éppenséggel nagyjából azt, hogy nem olyan jó a maszk a delta ellen a védekezésre, mint a korábbi változatokra. Megjósolta a Mandíneren, hogy hamarosan akár körülbelül napi ezer új Covid-beteg lehet. Ja, és hogy a gyerekek ezt a variánst jobban terjesztik az előzőeknél, aztán ráragaszthatják felnőttekre.

De azért ti, gyerekek, zömmel oltatlanok, menjetek be ma a suliba úgy, mintha mi sem történne. Kezdődik az Élet Iskolája újabb tanéve.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.