Interjú

„Füstös szobákban kellene”

Mátyássy Bence színész

Színház

A Színművészeti Egyetem után Alföldi Róbert szerződtette a Nemzeti Színházba, játszott János vitézt, de Hitlert is. Legújabb bemutatóján Heathcliffet adta az Üvöltő szelekből. Színházi és politikai szekértáborokról, emberi kiállásról beszélgettünk vele, és arról, hogy miért választ példaképet a színházi élet szereplői helyett inkább a családjából.

Magyar Narancs: A Színház- és Filmművészeti Egyetem első zenész-színész osztályában végeztél. Milyen emlékeid vannak róla?

Mátyássy Bence: Harmadszor jelentkeztem, amikor felvettek. Előtte már leforgattam a Kontrollt, ami nagy dolognak számított. Az egyetem szabályai szerint két évig nem vállalhattam filmes munkákat, ezért több szerepről is lecsúsztam, de közben jó színdarabokban kaptam főszerepeket, a főiskola után pedig az osztálytársaimmal megalapítottuk a HOPP­art Társulatot. Lelkesítő időszak volt.

MN: Mikor érezted először, hogy a politika beszivárog a színházba?

MB: Az elmúlt több mint egy évtizedet a vélemények, mindkét oldali vélemények sűrűjében éltem át. Nem érdekelnek a címkék. Az SZFE-t is számos vád érte, egyfajta ideológiai nevelést emlegettek, ami nem volt igaz. Ha csak a saját osztályomat nézem, az egyik fele a jobboldali, a másik a baloldali pártokkal szimpatizált. Senkit nem foglalkoztatott, hogy milyen rendezvényekre járunk az óráink után. Ez általánosan igaz volt a színházi közegre is. Előttem van a kép, amikor már a Nemzeti Színház tagjaként ülök a büfében, és Hollósi Frici a Klubrádiót hallgatta, mellette pedig Szarvas Józsi a Magyar Nemzetet olvasta. Békében éreztem magam közöttük. A rendszer hibája, hogy azt kell gondolnunk, minden fekete vagy fehér. Nem érdekel, ki és hova szavaz, az viszont igen, hogy mit tesz le az asztalra szakmailag. Egy ideig próbáltam mindkét szekértábornak megvilágítani a másik igazságait, de még csak nem is közeledtek az álláspontok. 2016-ban Tóth Péterrel pályáztam az Újszínház vezetésére. Úgy gondoltam, hogy lehet másképpen is színházat csinálni, de nem lehet, a generációmnak esélye sincs kipróbálnia magát.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.