Interjú

„Füstös szobákban kellene”

Mátyássy Bence színész

Színház

A Színművészeti Egyetem után Alföldi Róbert szerződtette a Nemzeti Színházba, játszott János vitézt, de Hitlert is. Legújabb bemutatóján Heathcliffet adta az Üvöltő szelekből. Színházi és politikai szekértáborokról, emberi kiállásról beszélgettünk vele, és arról, hogy miért választ példaképet a színházi élet szereplői helyett inkább a családjából.

Magyar Narancs: A Színház- és Filmművészeti Egyetem első zenész-színész osztályában végeztél. Milyen emlékeid vannak róla?

Mátyássy Bence: Harmadszor jelentkeztem, amikor felvettek. Előtte már leforgattam a Kontrollt, ami nagy dolognak számított. Az egyetem szabályai szerint két évig nem vállalhattam filmes munkákat, ezért több szerepről is lecsúsztam, de közben jó színdarabokban kaptam főszerepeket, a főiskola után pedig az osztálytársaimmal megalapítottuk a HOPP­art Társulatot. Lelkesítő időszak volt.

MN: Mikor érezted először, hogy a politika beszivárog a színházba?

MB: Az elmúlt több mint egy évtizedet a vélemények, mindkét oldali vélemények sűrűjében éltem át. Nem érdekelnek a címkék. Az SZFE-t is számos vád érte, egyfajta ideológiai nevelést emlegettek, ami nem volt igaz. Ha csak a saját osztályomat nézem, az egyik fele a jobboldali, a másik a baloldali pártokkal szimpatizált. Senkit nem foglalkoztatott, hogy milyen rendezvényekre járunk az óráink után. Ez általánosan igaz volt a színházi közegre is. Előttem van a kép, amikor már a Nemzeti Színház tagjaként ülök a büfében, és Hollósi Frici a Klubrádiót hallgatta, mellette pedig Szarvas Józsi a Magyar Nemzetet olvasta. Békében éreztem magam közöttük. A rendszer hibája, hogy azt kell gondolnunk, minden fekete vagy fehér. Nem érdekel, ki és hova szavaz, az viszont igen, hogy mit tesz le az asztalra szakmailag. Egy ideig próbáltam mindkét szekértábornak megvilágítani a másik igazságait, de még csak nem is közeledtek az álláspontok. 2016-ban Tóth Péterrel pályáztam az Újszínház vezetésére. Úgy gondoltam, hogy lehet másképpen is színházat csinálni, de nem lehet, a generációmnak esélye sincs kipróbálnia magát.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.