Operettszínház: KERO haragszik; Lőrinczy György szeretné, ha szeretnék

  • Hamvay Péter
  • 2014. szeptember 3.

Színház

Bár a szakmai bizottság csak szeptember 9-én ül össze, hogy minősítse az Operettszínház igazgatói pályázatait, az egyik jelölt, Lőrinczy György már be is mutatta stábját – köztük az eddigi igazgató Kerényi Miklós Gábort és Makláry László főzeneigazgatót.

A magabiztosságból úgy tűnik, hogy túl sok izgulni valójuk nincs. Kerényi Miklós Gábor, alias KERO, akinek most kényszerűen eggyel hátrébb kellett lépnie, mégis ideges. Tőlem például a sajtótájékoztatón számon kérte, hogy miért nem olvasom a névrokona, Kerényi Imre által szerkesztett Magyar Krónikát, majd kijelentette, hogy erre a sajtótájékoztatóra, amire amúgy Kerényi sajtófőnöke, Lencsó Rita két e-mailben, Lőrinczy pedig SMS-ben külön invitált, nem is kellett volna eljönnöm. Reményét fejezte ki továbbá, hogy már nem mérgezem sokáig a magyar kultúrát. (Kerényi haragját vélhetően ezzel a cikkel vívta ki munkatársunk. Vagy ezzel. – a szerk.)

KERO otthonában, tavaly szeptemberben

KERO otthonában, tavaly szeptemberben

Fotó: MTI

Makláry László jelenlegi és jövőbeni főzeneigazgató elmondta: az új vezetéstől azt várja, hogy lobbizzon ki fizetésemelést a minisztériumnál, mert a pedagógus-bérrendezés után már egy általános iskolai zenetanár, „aki hülye gyerekeket tanít furulyázni”, többet keres, mint egy operettszínházi zenész, ahogy szerintük az operaházban is magasabbak a bérek. Kérdésünkre azonban sem a jelenlegi igazgató, sem a főzeneigazgató nem tudta megmondani, mennyi is náluk egy zenész közalkalmazotti fizetése, ahogy azt sem, hogy az alapbér mennyivel növekszik a fellépti díjakkal és – ahogy Makláry fogalmazott – a „zsíroskenyér-turnékkal”.

Lőrinczy György, aki jelenleg az Operettszínház legnagyobb üzleti partnere, a Pentaton Koncert- és Művészügynökség ügyvezetője, rögtön ezután eldicsekedett vele, hogy kiszámolták: az általa vezetett cég csak az elmúlt négy évben – a generált tao-bevételekkel együtt – 2,3 milliárd forintnyi pluszbevételt hozott az Operettszínháznak. Ebből a pénzből kenték hát a zsíros kenyeret az Operettszínház muzsikusai a 121 külföldi, így berlini, müncheni, tel-avivi, New York-i és 166 belföldi turné során. Az Operettszínház és a Pentaton lapunk által is ismertetett együttműködése régi keletű és példátlanul sokrétű. Turnészervezésen kívül jogokat is vásárol az ügynökség a színháznak. Gyakran az általuk képviselt szerzőktől, így Lévay Szilvesztertől, aki meleg szavakkal ajánlja Lőrinczy pályázatát a hétfői sajtótájékoztatón kiosztott sajtóanyag szerint. A Pentaton által birtokolt 11 zenés színházi produkció közül valamennyi szerepel, vagy korábban szerepelt az Operettszínház műsorán. Van, amikor a színház kezdeményezésére a Pentaton saját maga számára vásárolja meg a jogot, s azt 10 százalékos jutalékért továbbadja az Operettszínháznak.

Lőrinczy György

Lőrinczy György

Fotó: MTI

Amikor korábban azt firtattuk, miért egy külső ügynökség csinálja mindezt, azt a választ kaptuk Kerényitől, hogy Lőrinczy kapcsolatai nélkül ezek a turnék, darabok nem volnának megszerezhetők, Lőrinczy pedig nem akarja elhagyni az üzleti szférát. Megkérdeztük, hogy most, amikor végre sikerült az igazgatói székbe ültetni a kincset érő kulturális menedzsert, szükség van-e továbbra is a Pentatonra, aminek vezetéséről ráadásul le kell mondania. Nos, szükség van. Lőrinczy most azt mondta, igazgatóként nem lesz ideje annyit foglalkozni a nemzetközi ügyekkel, szükség lesz a 4-5 fős pentatonos stábra és a meg nem nevezett utódjára.

Kerényi egyébként azzal magyarázta, hogy 14 év után nem pályázik a színházra, hogy bár a teátrum sikeresen működik, mégis megújulásra, dinamizmusra van szükség. Ráadásul ő megosztó, míg Lőrinczy integratív személyiség. A Pentatonnal való együttműködést továbbra is sarokkőnek tekinti, kérdésünkre, hogy Lőrinczy nélkül szükség van-e a cégre, igennel válaszolt, hiszen véleménye szerint az igazgató távozásával a Pentaton is megújul. Ekkor azért elröhögte magát.

Miután Kerényi és Lőrinczy jó alaposan körbedicsérték egymást, utóbbi elmondta: egyik legfontosabb célja, hogy a szakma, a kritika és a sajtó is megkedvelje őket. Együttműködést tervez a Thália Színházzal, az operaházzal, a Nemzeti Színházzal, a Nemzeti Filharmonikusokkal. Lesz előadás a Várkert Bazárban, és számos turné bel- és külföldön. Tervei között szerepel egy színházi stratégiai tanács felállítása, amelyben Béres Attila rendező, Kesselyák Gergely karmester, Török Zoltán soproni menedzser, Herczeg Tamás, a Szegedi Szabadtéri Játékok ügyvezető igazgatója és a színház egyik legtöbbet játszott szerzője, Lévay Szilveszter zeneszerző kapna helyet.

Az új direktor egy színház életében meglehetősen szokatlan időpontban, november 1-jén áll majd munkába. A két másik jelölt Bozsó József színész, rendező és Tokody Ilona operaénekes.

Figyelmébe ajánljuk

Mit jelent számunkra az új uniós médiatörvény?

  • Polyák Gábor
Március 13-án az Európai Parlament is rábólintott, és így uniós jogszabállyá lett az európai mé­dia­szabadságról szóló törvény. A rendelet végleges szövegét hamarosan ki is hirdetik az európai közlönyben. Mit jelent ez az új szabályozás a magyarországi sajtóviszonyokra, és mit az európaiakra nézve?