Száraz november 1619-ben, Sopronban

„Az emberek pincetokok”

Tudomány

Eger 1552-es ostroma idején már jelent meg magyar nyelvű könyv arról, miért és hogyan kell leszokni az iszákosságról. Az első mértékletességi egyesület alapszabályát 1619-ben írták Sopronban, csak kiváló férfiak számára.

„Tudom, mely nehéz a megrögzött szokásból és csaknem természetté vált erkölcsbűl kivenni az embereket, kiváltképpen abban az országban, melyben az emberek pincetokok, és kiknél az élet csak ital, nem élet” – érzékeltette vállalkozása súlyát A részegségnek veszedelmes undokságárúl című prédikációjában Pázmány Péter (1570–1637). (A pincetok rekeszekre osztott láda volt, amelyben az útra szánt borospalackokat tartották.) Az esztergomi érsek arról beszélt, hogy a magyarok azt tartják igazán jól sikerült összejövetelnek, ha a végére a gazda is, a vendégei is rendesen bekarmolnak, majd részletezi, milyen sokféle társadalmi és családi esemény kínál alkalmat a mértéktelen ivásra. Bár a bor igen jó, nagyon sokan nem ismerik a mértéket, és ennek borzalmas következményei vannak. Pázmány mégis abban bízott, nem jártatja fölöslegesen a száját, mert „az Isten igéje akármely sovány földbe hintessék, üresen és haszontalanul vissza nem tér; hanem talál valamely szegeletet, ahol gyökeret vér és gyümölcsöt teremt”.

Nem tudni, Pázmány látlelete a magyarok alkoholizmusáról melyik évből való. A Magyar Narancs érdeklődése nyomán az derült ki, hogy Hargittay Emil professzor, aki a válogatott prédikációkat sajtó alá rendezte 2004-ben, nem talált adatot arról, melyik vízkereszt utáni második vasárnapon hangzott el e beszéd. Nyomtatásban Pázmány halála előtt egy évvel, 1636-ban látott napvilágot. Az viszont dokumentált, hogy ez a jelenség magyar földön is régóta témát adott azoknak, akik nyilvánosan sok emberhez beszéltek. A református Heltai Gáspár 1552-ben – amikor Egert még hiába ostromolták a törökök – Erdélyben kiadott egy művet A részegségnek és tobzódásnak veszedelmes voltáról való dialógus címmel, amelyben a józan Antal és a tobzódó Demeter mindennap találkozik. Antal Demeter lelkére beszél, és a tanítás megfogan, Demeter megjavul. Heltai egyenesen az ördögöt emlegeti, és saját megfogalmazása szerint a könyvet azért írta, hogy az emberek átérezzék „ez iszonyoságos bűneknek nagy voltát”, és józanon éljenek.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.