Száraz november 1619-ben, Sopronban

„Az emberek pincetokok”

Tudomány

Eger 1552-es ostroma idején már jelent meg magyar nyelvű könyv arról, miért és hogyan kell leszokni az iszákosságról. Az első mértékletességi egyesület alapszabályát 1619-ben írták Sopronban, csak kiváló férfiak számára.

„Tudom, mely nehéz a megrögzött szokásból és csaknem természetté vált erkölcsbűl kivenni az embereket, kiváltképpen abban az országban, melyben az emberek pincetokok, és kiknél az élet csak ital, nem élet” – érzékeltette vállalkozása súlyát A részegségnek veszedelmes undokságárúl című prédikációjában Pázmány Péter (1570–1637). (A pincetok rekeszekre osztott láda volt, amelyben az útra szánt borospalackokat tartották.) Az esztergomi érsek arról beszélt, hogy a magyarok azt tartják igazán jól sikerült összejövetelnek, ha a végére a gazda is, a vendégei is rendesen bekarmolnak, majd részletezi, milyen sokféle társadalmi és családi esemény kínál alkalmat a mértéktelen ivásra. Bár a bor igen jó, nagyon sokan nem ismerik a mértéket, és ennek borzalmas következményei vannak. Pázmány mégis abban bízott, nem jártatja fölöslegesen a száját, mert „az Isten igéje akármely sovány földbe hintessék, üresen és haszontalanul vissza nem tér; hanem talál valamely szegeletet, ahol gyökeret vér és gyümölcsöt teremt”.

Nem tudni, Pázmány látlelete a magyarok alkoholizmusáról melyik évből való. A Magyar Narancs érdeklődése nyomán az derült ki, hogy Hargittay Emil professzor, aki a válogatott prédikációkat sajtó alá rendezte 2004-ben, nem talált adatot arról, melyik vízkereszt utáni második vasárnapon hangzott el e beszéd. Nyomtatásban Pázmány halála előtt egy évvel, 1636-ban látott napvilágot. Az viszont dokumentált, hogy ez a jelenség magyar földön is régóta témát adott azoknak, akik nyilvánosan sok emberhez beszéltek. A református Heltai Gáspár 1552-ben – amikor Egert még hiába ostromolták a törökök – Erdélyben kiadott egy művet A részegségnek és tobzódásnak veszedelmes voltáról való dialógus címmel, amelyben a józan Antal és a tobzódó Demeter mindennap találkozik. Antal Demeter lelkére beszél, és a tanítás megfogan, Demeter megjavul. Heltai egyenesen az ördögöt emlegeti, és saját megfogalmazása szerint a könyvet azért írta, hogy az emberek átérezzék „ez iszonyoságos bűneknek nagy voltát”, és józanon éljenek.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.