Magyarok egymás közt, fecskevész idején

Vennénk 110 liter lisztkukacot

Tudomány

Szeptember 13-áról 16-ára sokan a műhelyüket, melléképületüket nyitották meg a hidegfront miatt eléhezett, kihűlt fecskéknek. Összegyűjtötték az útra leszállt példányokat, vagy a megfelelő ennivalóból vittek mindenhova, ahol szükség volt rá.

 

Több száz fecskét engedett be valaki a laká-sá­ba a szeptember 14–15-i hétvégén, hogy a madarak átvészeljék a betörő hidegfrontot. Bőrkanapé, bőrfotel a nappaliban, festmények, dísztányérok a falon, hosszú függönykarnis – és minden vízszintes felületen fecskék. A csillárra hosszabbítót feszített ki a tulajdonos, azon is madarak ültek. A fekete-fehér kőpadlón vízzel, valamilyen étellel teli tálcák, a peremükön is fecskék ültek.

A nappaliról készült képet a 47 ezer tagot számláló Mentsük meg a fecskéket! Facebook-oldalon lehetett látni. A lakástulajdonos utóbb nem járult hozzá ahhoz, hogy a kép újságban is megjelenjen, aki lefotózta és közölte, annak is törölnie kellett. Annyi kiderült, hogy Balatonfüreden van a lakás. A kép alapján jómódú emberé, akit egyáltalán nem zavart, hogy a madarak összepiszkítanak mindent – ez a legjobban a tévén látszott.

A forró, száraz nyárnak véget vető, szeptember 8–9-én kialakult, leginkább Közép-Európát érintő hidegfront (lásd: Jön a víz!, Magyar Narancs, 2024. szeptember 19.) úgy jött, mint a világvége. A Balaton melletti utakon üldögélő, kimerült vagy már elhullott fecskék látványa is ezt az érzést erősítette.

A fecskék nagyon jól repülnek, ragadozóktól a levegőben állományszinten nem kell tartaniuk. A madárfajok azért nem szaporodnak túl, mert az adott évben világra jött tojások, fiókák 70–90 százaléka egy éven belül zsákmánnyá válik. A repülő fecskék esetében az időjárási szélsőség a legjelentősebb állományszabályozó tényező – mondja Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szóvivője. Amikor az évszakhoz képest nagyon lehűl a levegő és a rovarok nem repülnek, a bokrok között vonuló énekes madaraknak nincs gondjuk, mert a levelek fonákján megtalálják tömegével a zsákmányukat, a fecskék azonban a levegőben vadásznak.

Szúnyogfelhő a radaron

A pusztulás azért volt látványos szeptember 13-tól 16-ig elsősorban a Balaton térségében, mert ott jelentős árvaszúnyog-invázió alakult ki, ami vonzotta a vonuló madarakat.

„A rovarfelhő az időjárási radarokon is látszott, és látszottak a fecskék is. Számukat a hozzáértő kollégák csak itt 1,2–1,5 millióra becsülték – mondja Orbán Zoltán –, hasonlóan nagy tömeg alakult ki Tokaj környékén, és még az egész ország tele volt fecskékkel. A madarak – főleg a kisebb testűek, amelyek életét veszélyeztetik az ilyen időjárási jelenségek – napokkal előbb érzik a vihar közeledtét, ezer kilométernél is nagyobb távolságból.” A magyar fecskeállomány szeptember 20. körül szokott elvonulni. Előtte két-három hétig hiperevéssel a napi kalóriaszükségletének két-háromszorosát veszi magához a madár, mellizomban és zsírban elraktározva. A jó kondícióban lévő fecskék ezután négy napig megállás nélkül repülve, naponta 1000–1200 kilométert megtéve elérik a közép- és dél-afrikai telelőterületet.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk