Tévétorrent

Dracula üzletember és élvezi. A Vatikán által is támogatott Sárkány Rendjén venne sajátosan értelmezett revánsot az elvakult bosszúállóként fellépő erdélyi vérszipoly, de minden idők legnagyobb vámpírja nem a vérét, hanem a vagyonát csapolná le az ördögi szabadkőművesrendnek, amely anno megölte a feleségét, és vámpírlétre kárhoztatta őt.

Peter Moffat 42 órás drámasorozatot tervezett The Village címmel a 20. századi brit történelemről - egy derbyshire-i faluból nézve. Eddig az 1914-1920 közötti éveket hat egyórás epizódban elbeszélő első évadot adta le a BBC, de már készül a folytatás.

Michael Seitzman sorozata egy mai cyber-Manhattan Projektként aposztrofált kormányzati program körül bonyolódik, melynek eredményeképpen megszületik a hírszerzés új generációja. Gabriel (Josh Holloway) agyába egy szupercsipet ültetnek, melynek hála hősünk a világ összes digitálisan rögzített adatához hozzáfér, valóságos cyber-Sherlockként olvasva környezetét.

A chicagói tűzoltók viszontagságai után - illetve inkább közben - a rendőrökre is rávetül az NBC vigyázó szeme. A Lángoló Chicago oldalhajtása a szintén remek testvérszériánál feszesebb, ütősebb és jobban is karcol - végtére is a "bűn városában" vagyunk.

Játék a kastélyban - angol módra, így lehetne összefoglalni e komédiasorozatot, amely saját erényei mellett azért is dicséretes, hiszen bátor próbálkozás egy ősi műfaj továbbéltetésére a high concept világ sűrűjében.

Sherlock felmegy a mennyországba, de mert alapvetően untatja a halál és a túlvilági lét egyhangúsága, visszatér a Baker Streetre az ő hű Watsonjához. Mindenkinek van egy teóriája, hogy Sherlock hogyan verte át a halált a második évad végén, és ezek közül a legszórakoztatóbbakat, mintha kívánságműsor lenne, a Sherlock-rajongók kérték, el is játsszák a harmadik évad (újabb három, játékfilmnyi epizód) elején.

Egy évad, a kutyával együtt öt túsz, minimális kreativitás - ennyit mutatott a Hostages. Már a cím sem túl titokzatos, könnyű kitalálni, hogy egy high concept túszdrámáról van szó, amely erősen követi a 24 által kitaposott utat.

Kulka Jánost nem győzzük hova dicsérni, de Kádas József és Szabó Kimmel Tamás párosa is remekel, akárcsak egy kis mellékszerepben Szikszai Rémusz és mindenki más, akinek két mondatnál több szerep jut.

Az utóbbi idők meséket rekontextualizáló tendenciája (Once Upon a Time, Grimm) utolérte Washington Irving Az Álmosvölgy legendája c. novelláját is: a sok poénra lehetőséget adó, ám könnyen gyermeteggé váló időutazós-kultúrsokkos szakág csapott le rá.

Meglepően jól irányzott keverék: adott egy ismeretlen vírus, egy csomó fagyott majom, egy tökéletesen elzárt sarkvidéki kutatóközpont és némi fekete trutyi. Egy kicsit zombis, egy kicsit mutánsos, de szerencsére egyik sem egészen. Talán éppen emiatt hat viszonylag üdítően a high concept sorozatok tömkelegében.

Most, amikor a csapból is zombi folyik, és beállni látszanak a frontvonalak, mert ugyan hány bőrt is lehet még lehúzni az élőhalottakról, a franciák csöndben és mintegy bocsánatkérőleg úgy lépték le az amerikai mezőnyt, hogy abból még diplomáciai konfliktus is lehet.

Vegyünk egy szokásos tinihorrort - és ne lépjünk tovább. Így indul a Ravenswood, ködösen, temetői hangulatban, átkokkal körülvéve, sajnos teljesen kiszámíthatóan. Olyannyira az említett zsáner szerint halad minden, hogy azt hihetnénk, stílusgyakorlatot nézünk. De sajnos még azt sem, hisz ez csak egy újabb ijesztgetős, kísértetházas tinimese.

Aki unja már Chicagót, Atlantic Cityt és az amerikai gengsztereket, most átköltözhet a húszas évek Birminghamjének érdesebb részébe, ahol tanúja lehet egy kisded családi vállalkozás felemelkedésének.