Visszhang: film

A csodák útján

  • 2023. november 8.

Visszhang

Kedvelt témája brit és ír filmeknek, amikor valamely távoli vidék örök vesztes embere nem hagyja magát.

Halott lakója lottófőnyereményének megmentése érdekében összefog egy falu, szexmunkásnak áll a nagymama, hogy unokája gyógykezelését ki tudja fizetni, krikettcsapatot alakít a kocsmai törzsközönség a szigetre csak időszakosan látogató körzeti orvost marasztalván, vagy fodrász-, tánc-, esetleg énekversenyre neveznek be a városiak szerint elképzelt vidékiség minden att­ribútumát hordozó, egytől egyig aranyszívű hősök.

Énekverseny ebben a filmben is van, de csak bájos kiindulópontja az eseményeknek, mivel a díjazás egy zarándokutat foglal magában: egyenesen Lourdes-ba viszi a helybéli plébános a majdnem győztes női triót – ki saját, ki a gyereke egészsége érdekében remél csodát –, csak még előbb el kell temetnie a hölgyek legjobb barátnőjét (a trió megformálói Maggie Smith, Kathy Bates és a náluk fél évszázaddal fiatalabb Agnes O’Casey). És ekkor bukkan fel az elhunyt 40 éve Amerikába menekült lánya (Laura Linney), akit ennyi év után is általános ellenszenv fogad. Csak lassan, az út során (mert ő is megy a forráshoz) derül ki, hogy egy tragikusan végződő szerelem feldolgozása helyett ébredő gyűlöletet miféle balítéletek és téveszmék táplálták évtizedeken át. És a fanyarul humoros hangvétel dacára lassanként felsejlik a közösség védelmező otthonossága alól a fojtogató akolszellem. Ám Lourdes-ban megtörténik a csoda – nem a forrás vizétől: a fizikai gyógyulást hiába várják a zarándokok –, a megértés, az elfogadás csodája.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.