Visszhang: film

A fattyú

  • SzSz
  • 2024. február 7.

Visszhang

A film központi témáit, főhősünk motivációit tökéletesen foglalja össze a dán és a magyar cím, amely Ludvig Kahlen származására utal.

Egy cseléd és egy földesúr törvénytelen gyerekeként életének fő célja az volt, hogy nemesi címet szerezzen. Beállt a német hadseregbe, ahol 25 év alatt kapitány lett, majd a rang érdekében belevágott egy lehetetlen küldetésbe. Erre utal az angol cím: The Promised Land, vagyis Az ígéret földje. Ezt szeretné létrehozni a Jütland-félsziget egy terméketlen, kopár és zord földdarabján. Egyedül kezd bele a földművelésbe, hamarosan azonban hozzá hasonló számkivetettek csatlakoznak hozzá: egy házaspár, akik kegyetlen földesuruk elől menekülnek, egy csapat vándorcigány – akik törvényesen semmilyen munkát nem végezhetnek –, vagy épp helyüket kereső német telepesek. Kahlen azonban hamar összeütközésbe kerül a környék nagy hatalmú urával, De Schinkellel. Kettejük összecsapása hajtja A fattyú több mint kétórás játékidejét.

Kahlen a rend embere, aki a király megbízólevelével igyekszik uralma alá hajtani a terméketlen vidéket, míg De Schinkel a káosz képviselője, aki semmit nem épít, inkább csak pusztít, hatalma pedig kizárólag származásából ered. Nem csak az ő párharcuk miatt juthat eszünkbe P. T. Anderson Vérző olaja: hősünk itt is kénytelen a saját lelkével fizetni azokért a délibábokért, amelyeket egész éle­tében kergetett. Nikolaj Arcel az Egy veszedelmes viszony után ismét míves és hatásos történelmi filmmel jelentkezett, amelyet a mindig remek Madds Mikkelsen emel magasan az átlag fölé.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után. 

Nem pontosan ugyanaz a szem

Ötvenhét turistabusz áll a parkolóban. A sofőrök dohányoznak, beszélgetnek, múlatják az időt, míg várnak az utasaikra. Akik nagyjából másfél óra alatt végeznek; előbb Auschwitz 1-et járják körbe, aztán jön Birkenau, oda át kell vinni őket, mert az cirka 3 kilométerrel távolabb van, ott aztán újabb egy-másfél órát eltöltenek majd.

Dőlve halnak

Lóhalálában terjesztették be és fogadták el egy salátatörvénybe csomagolva a védett erdők könnyebb letarolását lehetővé tevő módosításokat a kormánypárti képviselők. Az erdőkért aggódó szakemberek is csak találgatnak, kinek sürgős a várható erdőirtás.