Visszhang: film

Az elveszett város

Visszhang

Ne szidd a műveidet, mert azzal a rajongóidat bántod meg – üzeni Az elveszett város, majd a sajátjaival megetet egy ugyanolyat, mint amit végig kritizál.

Az olcsó, ám rengeteg olvasót vonzó erotikus ponyvák írónője és a könyvei címlapján szereplő üresfejű Adonisz – holmi emberrablásból kifolyólag – egy letűnt város kincseinek felkutatásába bonyolódik. A kaland során a saját alkotásitól is kategorikusan elhatárolódó tudósnő és a modellfiú nézetei (is) egyre közelebb kerülnek. A gonosz elől menekülve pedig lassan ráébrednek, hogy a kincs, amit kerestek, végig ott volt előttük…

Piktogram-egyszerűségű figurák és cselekmény, amelyekért az alkotó még a klisézsákba sem volt hajlandó túl mélyre nyúlni. Paródia, mondják rá, mentegetve a kidobott két órát. Tény, hogy akad a filmben egy csomó önreflexív próbálkozás, de a paródiához szükség lenne humorra is. Mármint olyanra, amitől a filmmel együtt és nem rajta – vagy még inkább kínjában – kacag a néző. Az elveszett város rejtélyénél is érdekesebb kérdés, hogy vajon mivel vették rá a két színészt minderre, hiszen Channing Tatumban, ahogy a Katonadologban is megvillantotta már, jóval több van egy ilyen szerepnél, Sandra Bullocknak pedig – aki a Megbocsáthatatlan után a csúcsról tudott volna visszavonulni – jókora visszalépés ez a szerep.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.

A botrány határán

A Nádas-életműsorozat leg­újabb kötetét a színházi világnap alkalmából mutatták be az Örkény Színházban. Hogy hazai színházi életünk hogyan viszonyul ezekhez a magyar drámahagyományból kilógó művekhez, arra éppen egy Örkény-dráma, a Kulcskeresők címével válaszolhatunk.