Visszhang: film

Az elveszett város

Visszhang

Ne szidd a műveidet, mert azzal a rajongóidat bántod meg – üzeni Az elveszett város, majd a sajátjaival megetet egy ugyanolyat, mint amit végig kritizál.

Az olcsó, ám rengeteg olvasót vonzó erotikus ponyvák írónője és a könyvei címlapján szereplő üresfejű Adonisz – holmi emberrablásból kifolyólag – egy letűnt város kincseinek felkutatásába bonyolódik. A kaland során a saját alkotásitól is kategorikusan elhatárolódó tudósnő és a modellfiú nézetei (is) egyre közelebb kerülnek. A gonosz elől menekülve pedig lassan ráébrednek, hogy a kincs, amit kerestek, végig ott volt előttük…

Piktogram-egyszerűségű figurák és cselekmény, amelyekért az alkotó még a klisézsákba sem volt hajlandó túl mélyre nyúlni. Paródia, mondják rá, mentegetve a kidobott két órát. Tény, hogy akad a filmben egy csomó önreflexív próbálkozás, de a paródiához szükség lenne humorra is. Mármint olyanra, amitől a filmmel együtt és nem rajta – vagy még inkább kínjában – kacag a néző. Az elveszett város rejtélyénél is érdekesebb kérdés, hogy vajon mivel vették rá a két színészt minderre, hiszen Channing Tatumban, ahogy a Katonadologban is megvillantotta már, jóval több van egy ilyen szerepnél, Sandra Bullocknak pedig – aki a Megbocsáthatatlan után a csúcsról tudott volna visszavonulni – jókora visszalépés ez a szerep.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.