Visszhang: könyv

Benedek Szabolcs: A fehér ruhás lány

Visszhang

A régi bérházban, ahol élnek, Bence és Laura szerint az olyan furcsaságok, mint a recsegő parketta vagy a váratlanul megszólaló rádió, kísértetek jelenlétére utal.

Megszólítják hát a szellemet, Flórát, aki több mint száz évvel korábban nevelőnőként szolgált a ház akkori tulajdonosánál. De vajon miért ragadt két világ között a fehér ruhás lány és kire vár olyan szomorúan az ablak előtt ácsorogva? A testvérpár nyomozásba kezd, és eközben a város és az ország történelmének egy izgalmas időszakával is megismerkednek.

Szimpatikus vállalás, ahogy a szerző a korábbi regényeiből jól ismert történelmi fókuszáltságú elbeszélésmódot ezúttal az ifjúsági irodalomba ülteti át, ám éppen ezért annyira fájó – egyes pontokon kifejezetten felháborító –, ahogy a megvalósítás minőségével a saját küldetése ellen dolgozik. Az egyébként sem túl bonyolult cselekmény gyakran esetleges és következetlen, a végkifejlet összecsapott, ráadásul a rengeteg hiba és elírás folyamatosan megakasztja az olvasást. Ilyen keretek között ironikussá válik az a részlet, amikor a történész fiú a készülő könyvével kapcsolatban így beszél: „Most következik az a fázis, amikor alaposan átolvasom a kéziratot, és amit lehet és kell, javítom.”

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.

Trump, a nagy béketeremtő?

Bár a gázai háborút sikerült leállítani, a Trump-féle „peace deal” valójában ott sem egy békemegállapodás, legfeljebb egy keretterv. Ukrajna esetében viszont Trump még a béketerv precíz kiszabásáig sem jutott el.

Vadászok, kergetők, árulók

Nyíltan támogatja a Magyar Önvédelmi Mozgalom a Mi Hazánk céljait – kérdés, hogy a Fideszt is kiszolgálják-e. Az utóbbi időben sokan léptek be a szervezetbe. Egyes tagok úgy vélik, hogy a mozgalomra túl nagy hatást gyakorolnak a pártok.