Visszhang: könyv

Emma Straub: Nem vagyunk már gyerekek

Visszhang

Astrid Strick a kisvárosban, ahol él, halálos baleset szemtanúja lesz, ismeri is az áldozatot.

A traumatikus élmény komoly változásra sarkallja: őszintébben akarja élni az életét. A 68 éves, háromgyerekes özvegy elsőként bevallja hát a családjának, hogy van egy barátnője, akit nem barátsággal, hanem szerelemmel szeret, majd sorra veszi, milyen hibákat követett el a gyerekei nevelése során. Közben a család mindennapjaiban is újabb és újabb fordulatok esnek. Iskolai problémák, előmenetel az üzleti világban, gyermekáldás külső segítséggel s a többi, s a többi. Van itt tényleg minden: a leszbikus szerelem mellett transz identitását felfedező osztálytárs, gyereknevelési káosz, lokálpatriotizmus, megcsalás, ármány! A kisvárosi családi történet túlságosan széttartó, holott az olvasmányos regény indirekt módon fontos témákról beszél. A ki nem mondott szavaknak, el nem követett tetteknek súlyuk van a történetben, esendő szereplői szerethetők, több fejlődéstörténet is kibontakozik, csak valahogy mégsem kerekedik az egészből valódi, egységes történet. Mintha a könyvben lévő szövegek csak részletei, kidolgozásra váró vázlatai lennének egy nagyobb egésznek. A kedélyes hangulatú, fanyar humorú, sokszor ironikus történet mintha túl sokat akarna, így nem is szól igazán semmiről. Marad nekünk tehát a meglehetősen klisés üzenet: az élet rövid, vállald fel önmagad. Rendben, így lesz. Holnaptól.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk