Visszhang: könyv

Emma Straub: Nem vagyunk már gyerekek

Visszhang

Astrid Strick a kisvárosban, ahol él, halálos baleset szemtanúja lesz, ismeri is az áldozatot.

A traumatikus élmény komoly változásra sarkallja: őszintébben akarja élni az életét. A 68 éves, háromgyerekes özvegy elsőként bevallja hát a családjának, hogy van egy barátnője, akit nem barátsággal, hanem szerelemmel szeret, majd sorra veszi, milyen hibákat követett el a gyerekei nevelése során. Közben a család mindennapjaiban is újabb és újabb fordulatok esnek. Iskolai problémák, előmenetel az üzleti világban, gyermekáldás külső segítséggel s a többi, s a többi. Van itt tényleg minden: a leszbikus szerelem mellett transz identitását felfedező osztálytárs, gyereknevelési káosz, lokálpatriotizmus, megcsalás, ármány! A kisvárosi családi történet túlságosan széttartó, holott az olvasmányos regény indirekt módon fontos témákról beszél. A ki nem mondott szavaknak, el nem követett tetteknek súlyuk van a történetben, esendő szereplői szerethetők, több fejlődéstörténet is kibontakozik, csak valahogy mégsem kerekedik az egészből valódi, egységes történet. Mintha a könyvben lévő szövegek csak részletei, kidolgozásra váró vázlatai lennének egy nagyobb egésznek. A kedélyes hangulatú, fanyar humorú, sokszor ironikus történet mintha túl sokat akarna, így nem is szól igazán semmiről. Marad nekünk tehát a meglehetősen klisés üzenet: az élet rövid, vállald fel önmagad. Rendben, így lesz. Holnaptól.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A Fidesz házhoz megy

Megfelelő helyre kilopott adatbázis, telefonálgató propagandisták, aktivisták otthonát látogató Németh Balázs. Amit a Fidesz most csinál, régen a Kurucinfó munkája volt.

Mint az itatós

Szinte hihetetlen, de akad még olyan nagy múltú, híres szimfonikus zenekar, amely korábban soha nem járt Budapesten: közéjük tartozott a Tokiói Filharmonikus Zenekar is, holott erős magyar kötődésük van, hiszen Kovács János 1992 óta szerepel náluk vendégkarmesterként.

Minden meg akar ölni

  • SzSz

Andriivka aprócska falu Kelet-Ukrajnában, Donyeck megyében; 2014 óta a vitatott – értsd: az ENSZ tagországai közül egyedül Oroszország, Szíria és Észak-Korea által elismert – Donyecki Népköztársaság része.

S most reménykedünk

„Az élet távolról nézve komédia, közelről nézve tragédia” – az Arisztotelész szellemét megidéző mondást egyként tulajdonítják Charlie Chaplinnek, illetve Buster Keatonnek.

A szürkeség ragyogása

Különös élmény néhány napon belül látni két Molière-darabot a Pesti Színházban. A huszonöt éve bemutatott Képzelt beteg egy rosszul öregedő „klasszikus”, a Madame Tartuffe pedig egy kortárs átirat, amelynek első ránézésre a névegyezésen túl nem sok köze van a francia szerzőhöz. Ez utóbbi egyáltalán nem baj, még akár erény is lehet.