Amikor egy gyakorló seggfejért kell részről részre szorítani, az finoman szólva is nézőpróbáló feladat, még ha Benedict Cumberbatch adja is az illetőt. Neki persze jutalomjáték a jó házból való fekete bárányként mindenkit azonnal magára haragító bábjátékos szerepe, bele is ad apait-anyait, s ez meg is látszik – néhol talán a kelleténél jobban is. Bár neki a túlhabzás is jól áll, hisz mégiscsak korunk egyik legjobb és legelismertebb színészéről van szó, s még ez a helyenként túl erős jelenlét is a figura számlájára írható: művész, aki mindenben csak a művészetét keresi, vagy még inkább mindennel csak a művészetét prezentálja. A vodkásüvegnek éppúgy, mint hangsúlyosan szerényebb képességű szaktársainak, bábszínháza szponzorainak vagy kedves feleségének, mindenki hódoljon a tehetségének, ahogy tud, akár a kis segédeként, akár a pénzével, akár a teljes életével, de tegye mindezt illő távolságból, véletlenül sem megzavarván az ő művészi köreit. Ezzel még csak ellenne a néző, de ugyanígy viselkedik a gyerekével is, akit pedig szeret, s ezt tényleg nehéz megbocsátani. A gyerek bájos, örökölte apja tündöklő tehetségét, a papa szereti, csak épp magasról tesz rá, amikor legújabb rajzát mutatja, anyával meg mindig veszekszik.
S ebben az alapszituációban egyszer csak eltűnik a gyerek. Alighanem elrabolták. A nyolcvanas évek AIDS-verte New Yorkjában járunk. (A sorozatot Magyarországon forgatták, jelentős és megsüvegelendő hazai részvétellel.) Bár minden jelzésszerű, mégis illúziókeltő. A forgatókönyv viszont illúziók nélkül ábrázolja az AIDS vadászterületét: a homoszexualitás nem szubkultúraként, még kevésbé valamiféle közösség formájában jelenik meg, egyszerűen van csomó szereplő, aki történetesen a saját neméhez vonzódik. Akitől pedig az egzisztenciájának, státuszának vagy egyszerűen a munkájának a megtartása megkívánja, az rejtőzködik. S e rejtőzködése az egyéb cselekedeteit is motiválja. E motivációk pedig – nem is annyira közvetve – a kisfiú keresésére, a keresés előrehaladására hatással vannak. A nyomozást vezető rendőrtisztviselő ráadásul fekete is, s épp a haldokló kedvesével kellene lennie ahelyett, hogy koszos csatornákban kutat az elveszett gyermek után.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!