Visszhang: film

Hogy van Katia?

Visszhang

Egy egye­dül­álló anya élete hitelfelvételére készül, mégis boldog, mert tudja, hogy kislánya végre saját szobát kaphat az új lakásban, az ő öröme megszépíti a törlesztőrészleteket is.

Ám egy hirtelen baleset során megtörténik a legrosszabb, a kislányt elüti egy autó és az intenzív osztályra kerül, kezelésének finanszírozása meghaladja az anya kapacitásait. A vétkes autóvezető azonban befolyásos ember lánya, akinek a családja busás összeget ajánl, hogy eltussolhassák az esetet. Megteheti-e az anya, hogy elfogadja a pénzt, megteheti-e, hogy nem? A „balkáni Sophie választása” szívszaggató alapötlettel áll elő, amelyet váratlan fordulatokkal még tovább fokoz.

A társadalmi dráma minden pontján nagyot akar mondani (az anya mentős, a vétkes egy politikus rokona stb.), amitől az egész kissé egy – fájdalmasan hiteles színészi játékkal előadott – gimnáziumi vizsgaelőadásnak tűnik, ahol az alkotók azt már remekül tudják, hogy hogyan kell realitásba ágyazni a látványt, ám az ambíció naiv mögötte. Így a Hogy van Katia? a maga újhullámos valósághűsége ellenére is elidegenítő. Annyira igyekszik bizonyítani az igazát, hogy közben hátrahagyja a nézőt is. Mindezzel nem lenne gond, hiszen a cél bőven megér annyit, hogy lépést tartsunk az eszközzel, csakhogy abban a kérdésben, amelyben ennyire igazolni akarja az álláspontját, nincs vita. Nem csak tudja, de egyet is ért vele kábé mindenki (akit a film feltehetően célközönségnek tűz ki), hogy a rendszer erkölcstelen, korrupt, és a saját fejétől bűzlik.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.