Szegénykémnek semmi esélye sincs rá, hogy a színpadon énekelhesse el, mennyire fontos a barátság meg a szeretet. Az őt egyedül (pontosabban javasasszony nagymamájával együtt) nevelő anyukája egyszerű topmodell… akarom mondani, takarítónő egy szállodában, aki a szociális helyzetük miatt a tanulásban látja a fiú jövőjét. Mert nem mindenki jár ám iskolába! Ott vannak például a kisfiú gyerekmodell… akarom mondani, utcagyerek barátai, akiknek ez nem adatik meg. Ám haknizik a szállodában a kiégett párizsi sztár, aki előbb lepasszolja a sziget kiskorú pacsirtáját, de azután rájön, hogy ez csúnya dolog, és újra élet költözik szőrös szívébe. Felkarolás, végeduett – kihagytam valamit?
Nyár van. Ilyenkor kerülnek közönség elé azok a filmek, amelyekben valamilyen mondvacsinált sztori ürügyén egy mozijegy áráért gyönyörködhet a nagyérdemű abban, hogy milyen jó helyeken nyaralnak a filmesek, miközben még jól is keresnek. Ez a mostani tehetségfelfedezős produkció látnivalók tekintetében túltesz a minap bemutatott, szintén francia filmen (Két jegy Görögországba), lévén helyszíne a tényleg paradicsomi szépségű Réunion szigete (Madagaszkár és Mauritius között, ha ez mond valamit), ám míg az előzőben van némi humor, szarkazmus, sőt gondolat, addig ennek a kelet-afrikai tündérmesének láttán fuldoklunk a szirupban.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!