Az utóbbi három évszázad legdrágábban eladott műtárgyait összegyűjtő kötetből (alcíme: Árverési csúcsok 1701-től napjainkig) megtudhatjuk, hogyan éltek a művészek az 1700-as években vagy épp a 20. században, kik voltak a megrendelőik, hogyan tűnnek el és bukkannak fel alkotások. Mellékesen pedig szó esik a nagy rézválságról, az angol kastélyok berendezéséről, a nemesek törvényes és törvénytelen gyermekeiről és azok nagymamáiról (!). Kapunk információkat az angol és holland pénzrendszer váltási arányairól, figyelembe véve az inflációt, de a divatos spanyol állatfestőket is megismerhetjük. Kiderül, hogy a Christie’s eleinte csak könyvekkel kereskedett, és Nagy Katalin cárnőnek Hollandiában állandó ügynöke volt festményvásárlásra.
A kötet 36 műtárgyat vonultat fel külön szekciót szentelve a magyar csúcsleütéseknek és a privát üzleteknek. Időrendben sorjáznak a rekorder műtárgyak, a hozzájuk tartozó leírásokkal a festő személyéről, az adott korról, vagy akár a vevőről is részletekbe menő információt kaphatunk. Martos nem törekszik arra, hogy befektetési tippekkel lásson el minket: őt bevallottan a sztorik érdeklik. De arra azért figyelmeztet, hogy a műtárgyak mindössze 5 százaléka termel nyereséget. Aki pedig mégis pénzügyi tanácsokra lenne kíváncsi, vegye alapul a könyvben többször is felbukkanó Joseph Duveen tevékenységét.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
