Visszhang: könyv

Mechiat Zina: Álomból föl, vidékre le

Visszhang

Van az úgy, hogy egy mérgező kapcsolat a szakítással sem ér véget, és a traumákat okozó élmények ellenére is minduntalan felmerül az újrakezdés lehetősége.

A kötet versei egy ilyen toxikus viszony utáni elszakadási kísérlet nehézségeivel szembesítenek. Leghangsúlyosabban az első ciklus szövegeiben kerül fókuszba a másik gyötrő hiányából fakadó, ám a racionalitásnak ellentmondó vágyakozás, a se veled, se nélküled állapotának lefestése. „Tegnap egy pillanatra megfeledkeztem rólad, / nélküled sétáltam hazafelé”, áll a Madarak jönnek című versben, ahol a felszín látszólagos beletörődöttségét néhány sorral később kíméletlenül felülírják a kitörni készülő érzelmek: „Vénásan éreztem a visszatérésed.”

Eleinte úgy tűnhet, hogy a szövegek nem tudnak elszakadni e domináns tematikai kerettől, és minduntalan ugyanoda térünk vissza. Ezt erősítik az ismétlődést és a megszakíthatatlanságot jelképező, évszakokra utaló cikluscímek is. Ám a szövegekben rendkívül izgalmas időkoncepció működik. A versek elutasítják az idő linearitását, így az egyén kihívásai generációkon át­ívelő tapasztalatokká szélesednek, ami által a lírai én – elsősorban női – családtagjainak érzéseibe, életébe is bepillantunk. A beszélő kitartóan keresi és folyamatosan alakítja saját és családja múltjához fűződő viszonyát, emlékezés és felejtés különös szimbiózisát hozva létre: „Hárman állunk az országúton. / A csecsemő, a kisgyerek, / és a túlsminkelt kamaszlány.”

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Amit csak ők tudnak

A nu metalon felnőtt generáció, azaz a mai negyvenesek visszavonhatatlanul az öregedés jelének tekinthetik, hogy kedvenc irányzatuk esetében az újat jelölő „nu” annyira indokolatlan, hogy a legfontosabb zenekarok – már amelyik még aktív – mind elmúltak 30 évesek.

Hová futnál?

  • - ts -

Az Ezüst csillag egy amerikai katonai kitüntetés, afféle vitézségi érem, nagy csaták nagy hőseinek adják, 1932 óta.

Cserbenhagyás

  • - ts -

A moziból nézve az Egyesült Államok tényleg a világ csendőre: minden korban megvannak a háborús veteránjai. De nem bánik szépen velük.

Irányított hálózatok

  • Molnár T. Eszter

A csoportterápiák általában vallomásos körrel indulnak. Valahogy így: Eszter vagyok, és hiszek a csodákban.

Kozmikus dramaturgia

E csoportos kiállítás nem csupán egy csillagászati vagy mitológiai témát feldolgozó tárlat, sokkal inkább intellektuális és érzéki kaland, amely a tudomány és a művészet határmezsgyéjére vezet.

A klezmer szelleme

Egykor szebb volt a zsinagóga belseje, amely most Művészetek Házaként funkcionál Szekszárdon. Igaz, a kettő között volt csúnyább is. A ház 1897-ben épült a grazi építész, Hans Petschnig tervei alapján, aki a helyi Bodnár-ház és az Újvárosi templom tervezője is.

Aki a hidegből jött

Bizonyára a titkosszolgálatok működése iránti nem szűnő érdeklődés is magyarázza, miért jelenik meg oly sok e tárgyba tartozó elemzés, átfogó történeti munka, esettanulmány, memoár, forrásközlés.

„A hosszútávfutó magányával”

Legújabb, szeptember végén esedékes bemutatója, az Etűdök elképzelt érzésekre című előadás kapcsán beszélgettünk a próbafolyamatok nehézségeiről, a kívülállásról, a megállni tudás fontosságáról és egy „hüllőről”, aki szeret mozdulatlanul feltöltődni a napon.

Szerbia kontra Szerbia

  • Végel László

Tavaly november elsején 11 óra 52 perckor leomlott a felújított újvidéki pályaudvar előtetője, 15 ember halálát okozva. Senki nem látta előre, hogy a szerencsétlenség immár közel tíz hónapja tartó zűrzavart és válságot idéz elő.