Visszhang: tévésorozat

Szigorúan barátság

Visszhang

A romkomokat mozgató örök kérdés, hogy van-e barátság férfi és nő közt? A válasz pedig az, hogy kép­ernyőn nincs.

Mert az egyik nem csak egyedül vagy hasonszőrű társai közt ábrázolva lehet önálló személyiség, a másik nem jelenlétében csehovi puskává válik, amelynek mindenképp el kell sülnie. Persze azok, akik a képernyőn túli világban megtapasztalták már a nemek közti igaz barátságot, nyilván mulatnak a kötelező fetisizáláson, s épp az efféle mulattatás az Apple TV sorozatának célja.

A magas derekú farmernadrágokba és túl kényelmes kardigánokba szorult háztartásbeli Sylvia meg a kézműves sörözőt működtető, hipster Will valaha a legjobb barátok voltak, ám egy vita nagyon messze sodorta őket egymástól. A férfi válása azonban kigörgeti a köztük lévő akadályt, és újra egymásra találnak – szigorúan barátként. Bár kettejük élete nem is lehetne különbözőbb, mégis épp azt kapják a másiktól, amire szükségük van, egyszusszanásnyi felelőtlen kitekintést az életközepi válságból.

Itt mindenki rutinból dolgozik, Seth Rogen és Rose Byrne nem csak korábbi szerepeikből merítenek csupán, de még a kapcsolatuk dinamikája is ismerős lehet a Rossz szomszédság című vígjátékból, amelyet – hogy, hogy nem – ugyanaz a rendező jegyez, aki a jelen szériát is. A bejáratott módszerek miközben hozzák  elvártat, nyikorognak is a túl sok használattól, így a sorozat élvezhetően felejthető marad, ugyanakkor vitathatatlan erénye, hogy bizonyítani igyekszik a nem létezőt.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.