Visszhang: lemez

Ragana: Desolation’s Flower

Visszhang

Amikor a The Guardiantől a Pitchforkon át a Stereogumig egy metálzenei lemezről lelkendezik a sajtó, akkor ott tényleg valami nagy dolog történik.

Csakhogy a Ragana esetében semmi sem tűnik olyan nagynak: két fiatal nő, Coley és Maria – akik a vezetéknevüket nem árulják el – gitárral, dobbal és mikrofonokkal bevonult egy templomból átalakított stúdióba Washington államban, hogy elkészítse negyedik albumát. Amelyen Coley és Maria a lehető legpuritánabb hangzással úgy idézte meg az olyan ős-blackmetal nagyságokat, mint a Burzum, hogy közben valahonnan előkerültek a stonerre, a doomra, sőt néha a garázsrockra és a Pixiesre emlékeztető megoldások is. A transzokról, a rendőrségről és a halálra ítélt Amerikáról szóló dalok mérhetetlen nyugalmat árasztanak, miközben soha nem tudhatjuk, hogy mikor jön a végső dühkitörés, amelyben aztán minden benne van, amit 2023-ban „rendszerkritikának” lehet nevezni.

A Desolation’s Flower egyben végighallgatva és számonként is katartikus élmény, egyszerre monumentális, mégis végtelenül személyes. Akármilyen meglepő, azt kell mondani a szándékosan dobozhangzásra, agyontorzított gitárokra és mélyről jövő sikolyokra építő zenekarra, hogy miután aprólékosan kidolgozta stílusát, új albumával végleg be is bizonyította, hogy itt nemcsak érdekes kísérletezésről van szó, hanem a metal eddig még nem hallott haladási irányáról.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk