Visszhang: könyv

Ughy Szabina: Az átlátszó nő

Visszhang

„Most nagyon mennek a női témák, ezek elég jól fogynak. Talán esetleg erről lenne érdemes írnia” – tanácsolja A kézirat elbeszélője az idős hölgynek, aki a könyvével a kiadóknál házal.

Ez a kötet utolsó szövegeinek egyikében található ironikus jelenet rámutat arra, hogy a kivétel nélkül női témákat feszegető novellákkal kapcsolatban jogosan merülhet fel a kérdés, vajon mennyiben próbálnak tudatosan illeszkedni abba a jól körülhatárolható irodalmi trendbe, amely a nőalakok hitelesnek tekintett ábrázolását erősen köti a mentális problémákkal folytatott küzdelmek leírásához, vagy éppen a transzgenerációs traumák feldolgozásának tárgyalásához.

Ezek a problémák természetesen Az átlátszó nő novelláiban is központi szerepet kapnak, csakhogy a szerző tisztában van azzal, hogy saját elbeszélőjének javaslatát megfogadva könnyen csapdába sétálhat, hogy a megfelelési kényszer vezérelte írások unásig ismételt zsánerdarabokká silányulhatnak. Az idézett részlet éppen arról a tudatosságról árulkodik, amely segít kikerülni e csapdát. Arról nem is beszélve, hogy ilyen keretek között nyugodtan fókuszálhatnak a szövegek saját törekvéseikre, jelen esetben arra, hogy megpróbálják visszafoglalni és élettel megtölteni a kortárs női történetek beszédmódjait. Ezt olykor sikerre is viszik a rövid elbeszélések, amelyek nyelvi sokszínűségükön, illetve jól kidolgozott szimbólumrendszerükön keresztül egyedi hangok sokaságát megszólaltatva univerzális problémákról gondolkodnak.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk