Visszhang: könyv

Ughy Szabina: Az átlátszó nő

Visszhang

„Most nagyon mennek a női témák, ezek elég jól fogynak. Talán esetleg erről lenne érdemes írnia” – tanácsolja A kézirat elbeszélője az idős hölgynek, aki a könyvével a kiadóknál házal.

Ez a kötet utolsó szövegeinek egyikében található ironikus jelenet rámutat arra, hogy a kivétel nélkül női témákat feszegető novellákkal kapcsolatban jogosan merülhet fel a kérdés, vajon mennyiben próbálnak tudatosan illeszkedni abba a jól körülhatárolható irodalmi trendbe, amely a nőalakok hitelesnek tekintett ábrázolását erősen köti a mentális problémákkal folytatott küzdelmek leírásához, vagy éppen a transzgenerációs traumák feldolgozásának tárgyalásához.

Ezek a problémák természetesen Az átlátszó nő novelláiban is központi szerepet kapnak, csakhogy a szerző tisztában van azzal, hogy saját elbeszélőjének javaslatát megfogadva könnyen csapdába sétálhat, hogy a megfelelési kényszer vezérelte írások unásig ismételt zsánerdarabokká silányulhatnak. Az idézett részlet éppen arról a tudatosságról árulkodik, amely segít kikerülni e csapdát. Arról nem is beszélve, hogy ilyen keretek között nyugodtan fókuszálhatnak a szövegek saját törekvéseikre, jelen esetben arra, hogy megpróbálják visszafoglalni és élettel megtölteni a kortárs női történetek beszédmódjait. Ezt olykor sikerre is viszik a rövid elbeszélések, amelyek nyelvi sokszínűségükön, illetve jól kidolgozott szimbólumrendszerükön keresztül egyedi hangok sokaságát megszólaltatva univerzális problémákról gondolkodnak.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.