200 fő elbocsátásától tartanak az Operában

Belpol

A nyári leépítést öt-hatszor meghaladó mértékű elbocsátás híre kapott lábra az Operaházban, miután a főigazgató Ókovács Szilveszter a kultúráért és innovációért felelős miniszterrel, Hankó Balázzsal egyeztetett. A szakszervezet hetek óta nem kap tájékoztatást, mit tervez az Opera vezetése.

Az Operaházi Dolgozók Független Szakszervezete (OFDSZ) augusztus 20-án kért újabb tájékoztatást a Magyar Állami Operaház főigazgatójától, miután a korábbi, jelentős létszámleépítési tervével kapcsolatos megkeresésükre nem kaptak választ. Az ODFSZ felidézte, hogy Ókovács Szilveszter a Zenekari Művészeti Tanács előtt további elbocsátások szükségességéről beszélt kollegáinak. A kilátásba helyezett leépítéseket felerősítette az a közelmúltbeli látogatás, amit a főigazgató a kultúráért és innovációért felelős miniszternél tett. Az ODFSZ információja szerint a főigazgatót Hankó Balázs rendelte magához augusztus első felében, ezt követően kezdtek keringeni a sok operaházi dolgozó sorsát érintő, aggodalmat kiváltó hírek.  

Az ODFSZ a 200 fő körüli elbocsátásról szóló híresztelést érintően azonnali, egyértelmű cáfolatot vár el, mivel a szakszervezet elutasít minden, a munkáltató érdekkörében felmerülő okra hivatkozó létszámleépítést.

Megjegyzik, amennyiben csak létszámleépítéssel orvosolhatók a gazdasági bajok, miként lehetséges, hogy a hivatalos adatok alapján, alig több mint egy év alatt a vezető állású munkavállalók munkabére átlagosan, látványos mértékben 54,5 százalékkal növekedett, meghaladva a 2,7 millió forintos havi átlagfizetést. Ezzel szemben a nem vezető állású munkavállalók munkabére átlagosan csak 35,1 százalékkal nőtt, ami viszont a munkavállalók részére átutalt munkabérekben mégsem tükröződik.

Megkérdeztük az Operaházat a főigazgató kulturális és innovációs miniszternél tett látogatásáról, a 200 fő lehetséges elbocsátásáról, az ezáltal megtakarítható összegről, de nem kaptunk választ. Hasonlóképpen hiába érdeklődtünk a kulturális tárcánál, nem reagáltak megkeresésünkre.

A nyár folyamán már sorra került a csoportos létszámleépítés alsó határát, 30 főt el nem érő elbocsátásokra. Az első kirúgási hullámot az ODFSZ és a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezetének sikerrel végződött márciusi sztrájkja után májusban jelentették be az intézményben érvényesítendő változások között. „Az Opera a csoportos létszámleépítés határát el nem érő mértékben kénytelen dolgozói létszámát csökkenteni 2024 nyarán, és énekesi-karmesteri-alkotói-tervezői megbízásokat kisebb számban, kisebb volumenben tud kiadni ezután.”

A nyári elbocsátások miatt Rotter Oszkár, a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezetének elnöke és Bárány Balázs, az Operaházi Dolgozók Független Szakszervezetének elnöke kollektív munkaügyi vitát kezdeményezett június végén, ami jelenleg is folyamatban van. Bárány Balázs kérdésünkre azzal indokolta a megegyezés nélkül sztrájkot eredményezhető folyamat újraindítását, hogy a főigazgató nem tartotta meg ígéretét. Nem tájékoztatta őket arról, hogy szakszervezeti tagot akarnak elbocsátani, és az előzetes fogadkozása ellenére olyan dolgozótól is megváltak, aki részt vett a sztrájkban. „A sztrájkot követően tett nyilatkozatodban kijelentetted, hogy egyetlen munkavállalónak sem kell tartania a sztrájkban való részvétel miatti retorzióidtól. Az ígéreted, mint oly gyakorta, most sem tartottad, mivel a sztrájkban résztvevő munkatársad létszámleépítés ürügyén sok más társával egyetemben elbocsátottad. Az elbocsátások indokolása álságos, mivel a valós cél a megfélemlítés, a megtorlás, és az ebben döntők egy részénél az elbocsátótokkal szemben táplált ellenszenv volt” – írta a két szakszervezeti vezető júniusban kollektív munkaügyi vitát indító levelében.

Lapunk elsőként számolt be a két szakszervezet március 19-től meghirdetett sztrájkjáról, amely egy hét után a dolgozói követelések javának elfogadásával zárult. A sztrájk miatt a Hunyady Lászlót kórus nélkül adták elő, a Don Giovanni díszleteit pedig nem bontották el. Ókovács tavaly ősszel támogatta a dolgozók béremelési igényét, Csák János kulturális és innovációs minisztert is tájékoztatta annak jogosságáról, célként az ALDI és a LIDL üzletekben elérhető átlagbérszintet jelölt meg. Závogyán Magdolna kultúráért felelős államtitkár október 1-i válaszában azonban nem nyújtott pénzzel teli jobbot, felhívta a figyelmét, hogy az Opera gazdálkodásért vezetőként egymaga a felelős, a helyzet megoldását Ókovácsra bízta. A sztrájkmegállapodást végül március 24-én írták alá. Ennek köszönhetően az operaházi dolgozók a második félévben két részletben összesen 30 százalék alapbéremelést, áprilisban és szeptemberben nettó 140-140 ezer forint cafeteriaemelést kapnak.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.