A Fertő tavi gigaberuházás alulnézetből

Az utolsó deszkáig

Belpol

Tavaly nyáron bontotta el az állam a Fertő tavi cölöpházakat Fertőrákoson. A területen a hatvanas évek közepétől álltak házak, jellegzetes építészeti összképük miatt turisztikai látványosságnak számítottak. A kormány döntése nyomán életek munkája vált a befektetői mohóság martalékává.

„A mindenünk volt ez a ház. A legrosszabb álmainkban sem gondoltuk volna, hogy ez tényleg megtörténhet, szinte feldolgozhatatlan. A párom előtt már nem is lehet a Fertő tóról beszélni, mert annyira megviseli ez a helyzet lelkileg. Mi mindvégig hittünk az igazunkban és a jóindulatban, de a jóindulat és az empátia helyett győzött a rosszindulat” – mondja Andrea, akinek a családja egyike azoknak a cölöpház-tulajdonosoknak, akiknek ingatlanát tavaly a Mészáros és Mészáros Kft. elbontotta. A világörökségi terület egykori 21 nádfedeles cölöpházából ma már egyetlen sem áll – a tó mellé tervezett szállodakomplexum miatt kellett eltüntetni azokat. (A beruházásról bővebben lásd: Az utolsó cseppig, Magyar Narancs, 2022. március 17.) Nem mellesleg Fertőrákos e része kívül esik az állami gigaberuházás területén – a cölöpházakat mégis elbontották. Andreáék háza az utolsók között került sorra, ráadásul a bontási költségeket, 23,5 millió forintot is nekik kell megfizetniük. Andrea családja perben áll a Fertő tavi gigaberuházást lebonyolító Sopron–Fertő Turisztikai Fejlesztő Zrt.-vel, kártérítést követel az elbontott házuk után. Az ügyben nincs bírósági döntés, a per még csak most kezdődött.

 

Egy tollvonással

Az a terület, ahol a cölöpházak álltak, 2001 óta szerepel az UNESCO világörökségi listáján. Az eredeti cölöpházakat az 1960-as évek közepén telepítették oda, de idővel szükségessé vált a felújításuk, s a tulajdonosok nemcsak renoválták, hanem ki is bővítették az épületeket. Az utolsóként elkészült nádfedeles, faszerkezetű, cölöpökön lévő ingatlant 2006-ban a Soproni Egyetem építtette. A rendszerváltás előtt vállalati üdülőként működtek, addig a területre is csak engedéllyel lehetett belépni. Andreáék 1990-ben fiatal felnőttek voltak, a család hamar beleszeretett a tájba, a tóba és ezekbe a házakba. A kilencvenes évek elején a vállalati üdülőket elkezdték eladni, így került hozzájuk a soproni sütőipari vállalat egykori telke. Ezeknek az ingatlanoknak speciális a jogi helyzetük, mivel a Fertő tó állami tulajdon, és ezek a házak/telkek a cölöpökön állva helyet foglalnak el a tóból; tófelületet nem vehetnek meg, ezért kell az államtól bérelni a helyet. A cölöpökön álló házért, illetve a telekért piaci árat kellett fizetni az új tulajdonosoknak.

Amikor a sütőipari vállalat eladta a területét, a cölöpökön már nem állt semmi, a felépítményt Andreáék maguk húzták fel; az évekig tartó munka után 1997-ben lett kész a nádfedeles, fa cölöpház. Olyan, mint a többi, hiszen a területre vonatkozó építési szabályok szerint figyelembe kellett venni a már meglévő épített környezetet. Amit aztán tavaly nyáron bontott le a Mészáros-cég.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Leginkább a foci

  • Toroczkay András

Apanovellák, de nem csak azok, felnövéstörténetek, kisvárosi elbeszélések, Budapest- és énelbeszélések is egyben. Az író magáról beszél, nem is kendőzi. Már a címből rögtön beugrik egy másik óriás: Lóci. Itt azonban a fiú emeli fel az apját, s állít emléket neki.

Stockholm-szindróma

Szentgyörgyi Bálint sorozatát nagyjából kétféle diskurzus övezi. Az egyik a sorozat nyilvánvaló történelmi torzításait és pontatlanságait rója fel. Itt elsősorban Hodosán Róza szociológus és Rainer M. János történész kritikái­ra gondolunk, akik az 1980-as évek ellenzéki mozgalmainak tagjaiként jogosan érezhetik, hogy saját és bajtársaik munkálkodását az alkotók nem adták vissza elég hűen. Ugyanakkor szem előtt kell tartanunk, hogy A besúgó vállaltan fikció, nem pedig dokumentumfilm.

Delfin

Van a filmben két csónakázás. Az egyik a bajai Sugovicán, az egykor kedvelt, de most néptelennek mutatkozó horgászhelyen. A gyermekkora helyszíneire visszalátogatván ismét kisvárosi lánnyá változó világhírű úszófenomén a nagypapával, ladikon haladva újra felfedezi a Duna-mellékág békességét. Máskor meg az óceánon hasít bérelt jetboaton, bálnát akar nézni – hullámokból felszökkenő delfineket lát is.

Szerelem határok nélkül

  • Nagy István

Nem lehet könnyű úgy gitározni egy zenekarban, hogy az elődöd árnyékában játszol, és folyamatosan ott van benned a félsz, hogy ha a régi srác majd egyszer vissza akar jönni, téged azonnal lapátra tesznek. Ez történt Josh Klinghofferrel, aki 2009-ben csatlakozott a Red Hot Chili Peppershez, és kereken tíz évig volt az együttes gitárosa. 

Biztonsági játék

Az utóbbi két évtizedben kevés olyan emlékezetes betoppanás volt a könnyűzene világába, mint a kanadai Arcade Fire 2004-es debütáló nagylemeze. A tragédiák árnyékában fogant Funeral katartikus sodrása és hiperérzékenysége pillanatok alatt hírnevet és rajongókat szerzett a zenekarnak, még olyan hírességeket is, mint David Bowie vagy David Byrne. A debütáló album pillanatok alatt vált hivatkozási ponttá, ami alighanem a szedett-vedett megjelenésű zenekart lepte meg a leginkább.

Miért hiányzik?

  • Csabai Máté

Nem lehet erről a kiadványról szokványos kritikát írni. Nem csupán Kocsis Zoltán ikonikus, de azért a színpad széléről olykor kibeszélt személye miatt, hanem azért, mert a huszonhat lemezen csupa olyan mű és életmű szerepel, amelyek játékmódjáról, megítéléséről interjúkban, szemináriumokon sokat megosztott a zongoraművész.

Minden színész csiga

„Tragédiának nézed? Nézd legott / Komé­diá­nak, s múlattatni fog” – idézi Katona László Az ember tragédiáját az előadás végén, amelynek alcíme is van: Etűdök színházi világunk állapotjáról. A Nézőművészeti Kft. egy rendkívül szórakoztató, elsőrangú kabarét csinált a színészek mindennemű kiszolgáltatottságáról és az abuzív rendezőkről.

Rejtvényfejtés

Legendás hely volt a Bartók 32 Galéria a kilencvenes években, magyar és külföldi kortárs kiállításokkal. Csak egy „probléma” volt vele (akárcsak a Liget Galériával), hogy a fenntartója és tulajdonosa az önkormányzat volt. A majdnem 100 négyzetméter alapterületű helyszín, s a modern művek ottani bemutatásának ellehetetlenítését az első Orbán-kormány művészetpolitikájának „köszönhetjük”, bár kétségtelen, hogy a múltba révedő magyarosch műalkotás fogalmát addigra jól beleültették az embe­rek fejébe.

Minden változatlan

  • Balogh Magdolna

A fejlődés- vagy karrierregényként induló mű egy drezdai antikvárius, Norbert Paulini alakját állítja a középpontba: a szerző „a szellem emberének” akar emléket állítani. Paulini a hetvenes–nyolcvanas években különleges hírnévnek örvendő boltot működtetett, amelyben egy kis szellemi kör is otthonra talált, s az elbeszélő is a törzsközönségéhez tartozott.

A zöld-fehér polip

Megalakul az ötödik Orbán-kormány, és itt most azt kéne találgatnunk, hogy Kásler távozása, Csák bevonása, Lázár és Navracsics visszatérése, meg néhány minisztérium szétszedése, átalakítása mi mindenre utalhat, s mindebből milyen új politikai irányra számíthatunk – de tizenkét év orbánizmus után nem hinnénk, hogy mindennek nagy jelentősége volna. Voltaképpen még a totális eszementséget tükröző húzás, az egészségügy és – főleg – a közoktatás betolása a karhatalmi minisztérium alá sem meglepő a NER államigazgatási track recordjának ismeretében.

Orbán Viktor két beiktatása

„Az Isten kegyelméből nekünk adott megbízatás mindig túlmutat rajtunk. Azokra, akiknek a javát kell szolgálnunk, de még ennél is tovább mutat arra, akitől a feladatot végső soron kaptuk és akinek a dicsőségét szolgálhatjuk. Ez a mai nap üzenete mindannyiunknak” – mondta Balog Zoltán, a rendszer egyik sokat próbált főpapja a Kálvin téri református templomban, a Novák Katalin államfői beiktatása alkalmából rendezett ökumenikus szertartáson. Szavai üresen pattogtak a templom kövén, s talán a térre is kigurultak, hogy ott pukkanjanak szét, mint sok színes szappanbuborék.