A Fertő tavi gigaberuházás alulnézetből

Az utolsó deszkáig

Belpol

Tavaly nyáron bontotta el az állam a Fertő tavi cölöpházakat Fertőrákoson. A területen a hatvanas évek közepétől álltak házak, jellegzetes építészeti összképük miatt turisztikai látványosságnak számítottak. A kormány döntése nyomán életek munkája vált a befektetői mohóság martalékává.

„A mindenünk volt ez a ház. A legrosszabb álmainkban sem gondoltuk volna, hogy ez tényleg megtörténhet, szinte feldolgozhatatlan. A párom előtt már nem is lehet a Fertő tóról beszélni, mert annyira megviseli ez a helyzet lelkileg. Mi mindvégig hittünk az igazunkban és a jóindulatban, de a jóindulat és az empátia helyett győzött a rosszindulat” – mondja Andrea, akinek a családja egyike azoknak a cölöpház-tulajdonosoknak, akiknek ingatlanát tavaly a Mészáros és Mészáros Kft. elbontotta. A világörökségi terület egykori 21 nádfedeles cölöpházából ma már egyetlen sem áll – a tó mellé tervezett szállodakomplexum miatt kellett eltüntetni azokat. (A beruházásról bővebben lásd: Az utolsó cseppig, Magyar Narancs, 2022. március 17.) Nem mellesleg Fertőrákos e része kívül esik az állami gigaberuházás területén – a cölöpházakat mégis elbontották. Andreáék háza az utolsók között került sorra, ráadásul a bontási költségeket, 23,5 millió forintot is nekik kell megfizetniük. Andrea családja perben áll a Fertő tavi gigaberuházást lebonyolító Sopron–Fertő Turisztikai Fejlesztő Zrt.-vel, kártérítést követel az elbontott házuk után. Az ügyben nincs bírósági döntés, a per még csak most kezdődött.

 

Egy tollvonással

Az a terület, ahol a cölöpházak álltak, 2001 óta szerepel az UNESCO világörökségi listáján. Az eredeti cölöpházakat az 1960-as évek közepén telepítették oda, de idővel szükségessé vált a felújításuk, s a tulajdonosok nemcsak renoválták, hanem ki is bővítették az épületeket. Az utolsóként elkészült nádfedeles, faszerkezetű, cölöpökön lévő ingatlant 2006-ban a Soproni Egyetem építtette. A rendszerváltás előtt vállalati üdülőként működtek, addig a területre is csak engedéllyel lehetett belépni. Andreáék 1990-ben fiatal felnőttek voltak, a család hamar beleszeretett a tájba, a tóba és ezekbe a házakba. A kilencvenes évek elején a vállalati üdülőket elkezdték eladni, így került hozzájuk a soproni sütőipari vállalat egykori telke. Ezeknek az ingatlanoknak speciális a jogi helyzetük, mivel a Fertő tó állami tulajdon, és ezek a házak/telkek a cölöpökön állva helyet foglalnak el a tóból; tófelületet nem vehetnek meg, ezért kell az államtól bérelni a helyet. A cölöpökön álló házért, illetve a telekért piaci árat kellett fizetni az új tulajdonosoknak.

Amikor a sütőipari vállalat eladta a területét, a cölöpökön már nem állt semmi, a felépítményt Andreáék maguk húzták fel; az évekig tartó munka után 1997-ben lett kész a nádfedeles, fa cölöpház. Olyan, mint a többi, hiszen a területre vonatkozó építési szabályok szerint figyelembe kellett venni a már meglévő épített környezetet. Amit aztán tavaly nyáron bontott le a Mészáros-cég.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."