A Fertő tavi gigaberuházás alulnézetből

Az utolsó deszkáig

Belpol

Tavaly nyáron bontotta el az állam a Fertő tavi cölöpházakat Fertőrákoson. A területen a hatvanas évek közepétől álltak házak, jellegzetes építészeti összképük miatt turisztikai látványosságnak számítottak. A kormány döntése nyomán életek munkája vált a befektetői mohóság martalékává.

„A mindenünk volt ez a ház. A legrosszabb álmainkban sem gondoltuk volna, hogy ez tényleg megtörténhet, szinte feldolgozhatatlan. A párom előtt már nem is lehet a Fertő tóról beszélni, mert annyira megviseli ez a helyzet lelkileg. Mi mindvégig hittünk az igazunkban és a jóindulatban, de a jóindulat és az empátia helyett győzött a rosszindulat” – mondja Andrea, akinek a családja egyike azoknak a cölöpház-tulajdonosoknak, akiknek ingatlanát tavaly a Mészáros és Mészáros Kft. elbontotta. A világörökségi terület egykori 21 nádfedeles cölöpházából ma már egyetlen sem áll – a tó mellé tervezett szállodakomplexum miatt kellett eltüntetni azokat. (A beruházásról bővebben lásd: Az utolsó cseppig, Magyar Narancs, 2022. március 17.) Nem mellesleg Fertőrákos e része kívül esik az állami gigaberuházás területén – a cölöpházakat mégis elbontották. Andreáék háza az utolsók között került sorra, ráadásul a bontási költségeket, 23,5 millió forintot is nekik kell megfizetniük. Andrea családja perben áll a Fertő tavi gigaberuházást lebonyolító Sopron–Fertő Turisztikai Fejlesztő Zrt.-vel, kártérítést követel az elbontott házuk után. Az ügyben nincs bírósági döntés, a per még csak most kezdődött.

 

Egy tollvonással

Az a terület, ahol a cölöpházak álltak, 2001 óta szerepel az UNESCO világörökségi listáján. Az eredeti cölöpházakat az 1960-as évek közepén telepítették oda, de idővel szükségessé vált a felújításuk, s a tulajdonosok nemcsak renoválták, hanem ki is bővítették az épületeket. Az utolsóként elkészült nádfedeles, faszerkezetű, cölöpökön lévő ingatlant 2006-ban a Soproni Egyetem építtette. A rendszerváltás előtt vállalati üdülőként működtek, addig a területre is csak engedéllyel lehetett belépni. Andreáék 1990-ben fiatal felnőttek voltak, a család hamar beleszeretett a tájba, a tóba és ezekbe a házakba. A kilencvenes évek elején a vállalati üdülőket elkezdték eladni, így került hozzájuk a soproni sütőipari vállalat egykori telke. Ezeknek az ingatlanoknak speciális a jogi helyzetük, mivel a Fertő tó állami tulajdon, és ezek a házak/telkek a cölöpökön állva helyet foglalnak el a tóból; tófelületet nem vehetnek meg, ezért kell az államtól bérelni a helyet. A cölöpökön álló házért, illetve a telekért piaci árat kellett fizetni az új tulajdonosoknak.

Amikor a sütőipari vállalat eladta a területét, a cölöpökön már nem állt semmi, a felépítményt Andreáék maguk húzták fel; az évekig tartó munka után 1997-ben lett kész a nádfedeles, fa cölöpház. Olyan, mint a többi, hiszen a területre vonatkozó építési szabályok szerint figyelembe kellett venni a már meglévő épített környezetet. Amit aztán tavaly nyáron bontott le a Mészáros-cég.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Fűző nélkül

Berlin, Du bist so wunderbar – fogad a híres dal, amelynek a karrierje egy német sörreklámból indult. Nehéz is lenne másképpen összefoglalni a város hangulatát, amelyet az itthon alig ismert grafikus, illusztrátor és divatfotós Santhó Imre munkássága is visszatükröz.

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Londoni randevúk

„Ne ijedjetek meg, de azt hiszem, én vagyok a generációm hangja. Vagyis valamelyik generációé” – fogalmazott Hannah Horvath a Csajok első részében. A 2012–2017 között futó, hat évadot megélő sorozatban Lena Dunham pont így tett: hangot adott azoknak a fiataloknak, akiknek mindennél nagyobb szabadságot és jólétet ígértek, ám a világválság ennek az anyagi, az egzisztenciális szorongás pedig a lelki fedezetét egyszerűen felélte.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.

Tíz vállalás

Bevált recept az ifjúsági regényekben, hogy a szerző a gyerekközösség fejlődésén keresztül fejti ki mondanivalóját. A nyári szünidőre a falusi nagymamához kitelepített nagyvárosi rosszcsontoknak az új környezetben kell rádöbbenniük arra, hogy vannak magasztosabb cselekedetek is a szomszéd bosszantásánál vagy az énekesmadár lecsúzlizásánál. Lehet tűzifát aprítani, visszavinni az üres üvegeket, és megmenteni a kocsiból kidobott kutyakölyköt. Ha mindez közösségben történik, még jobb.