Elszállt a Pegasus az ellenzék felett

Belpol

Nyomát sem találják a parlamenti pártok az izraeli kémprogramnak. Van, aki még keresi telefonján a Pegasust, más titkolózik az átvilágítás folyamatáról.

A fél ellenzék a Pegasust keresi a telefonján, Karácsony is kivizsgálást kér – írtuk meg júliusban. Ekkor az ország még a megfigyelési ügy lázában égett, miután a Direkt 36 beszámolójából kiderült,  hogy itthon is újságírókat, üzletembereket, önkormányzati vezetőket figyeltek meg az NSO izraeli magáncégtől vásárolt kémszoftverrel, melyet nagy valószínűséggel a kormány vett meg és vetett be pusztán politikai érdekből.

Ám azóta eltelt másfél hónap, véget ért a nyár; a magyar közélet a tőle szokott módon napirendre tért a botrány felett, mely nyugati demokráciákban kormányokat rántott volna magával.

Sehol semmi

Lapunk ismét megkereste az ellenzék meghatározó pártjait és politikusait, hogy kiderüljön, kiket figyelhettek meg a kémprogrammal. Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő kérdésünkre elmondta, háromból két telefonját nézette meg, ám nem találták a szoftver nyomait a készülékeken. Szél Bernadett új telefonján sem találtak Pegasus-betörésre utaló jeleket – a korábban használt típust már nem tudta ellenőrizni, ám egy informatikustól úgy tudja, hogy az új mobilon is lennének digitális nyomok, ha a régire telepítették volna a szoftvert. Márky-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester és ellenzéki miniszterelnök-jelölt korábban tervezte, ám végül mégsem világította át telefonjait. „Egy amerikai újságíró az engedélyemmel megnézte, hogy a botrányban kiszivárgó számok között szerepel-e az én telefonszámom, de nem találta” –tette a hozzá a Narancs.hu-nak.

A Momentum vezetői átvilágíttatták telefonjaikat, de nem találtak kémkedésre utaló nyomokat - mondta kérdésünkre Németh Gyöngyvér sajtófőnök. Ám az is igaz, hogy az ismert Pegasus-megfigyelések zöme 2018-ban és 2019-ben zajlott; azóta a momentumosok is készülékeket cseréltek, a régi mobilokat pedig formatálták. A Jobbik sem fedezett fel Pegasust vagy más kémprogramot a bevizsgált készülékeken. A DK „biztonsági okokból” nem akarta elárulni, hogy kinek a készülékén milyen típusú ellenőrzést végeztek, s az MSZP is csak annyit hangsúlyozott, hogy „mindent megtesznek” az illegális megfigyelés ellen.

Karácsony vizsgálata nem publikus

Érdeklődtünk Karácsony Gergely hivatalánál is, hiszen tudtuk, hogy a főpolgármester és miniszterelnök-jelölt is telefonjának bevizsgáltatására készül. Karácsony a napokban kritizálta a kormányt, mondván, nincs válasz „az egyenes, őszinte és nyílt kérdésekre”, vagyis arra, hogy tényleg az Orbán-kabinet rendelte-e meg a szoftvert, és alkalmazta az ellenzéki politikusokkal, véleményformálókkal szemben.

„Főpolgármester úr telefonjának vizsgálata folyamatban van. Nem publikus, hogy azt ki, és milyen módszerekkel végzi”

– válaszolta kérdésünkre Karácsony Gergely sajtófőnöke, Kovács Anna.

Úgy tűnik tehát, hogy ellenzéket elkerülte a kémszoftver, vagy legalábbis nem tudták bizonyítani megfigyelésük tényét. Ezt erősíti a hvg.hu cikke is. Értesülésük szerint Mesterházy Attila szocialista országgyűlési képviselő személyesen érdeklődött a belső elhárításért felelős Alkotmányvédelmi Hivatal főigazgatójánál, Bárdos Szabolcs vezérőrnagy pedig azt mondta neki, hogy parlamenti képviselőt nem figyeltek meg, nem hallgattak le az elmúlt időszakban semmilyen formában.

Bejuthatnak "hátsó kapun" is

Ez még azonban nem jelenti, hogy más  hazai titkosszolgálat nem rendelt meg megfigyelést, vagy hogy a parlamenten kívüli ellenzék nem lehet a célkeresztjükben. Ráadásul az információgyűjtésnek akadnak más, hagyományosabb módszerei is, amelyek nem feltétlenül hagynak nyomot – hívta fel figyelmünket Kis-Benedek József nemzetbiztonsági szakértő. „Ha az igazságügyi miniszter jóváhagyja, a szolgálatok a nagy hírközlési cégek hívás- és adatforgalmát is törvényesen megfigyelhetik; ehhez egy úgynevezett hátsó kaput biztosítanak számukra, amin keresztül beszélgetéseket, üzeneteket is rögzíthetnek”. Ennek annyi digitális nyoma sem marad, mint egy telefonra telepített kémszoftvernek – véli a szakértő, aki amúgy azt is nehezen tudja elképzelni, hogy a Pegasus-megfigyelést véletlen vagy szándékos szivárogtatás nélkül le lehetett volna leplezni.

Varga Judit igazságügyi miniszter – illetve helyettese, Völner Pál – mindenesetre nagyvonalúan kezeli a lehallgatásokra vonatkozó engedélykéréseket: a hvg.hu szerint idén július 19-ig, azaz a Pegasus-botrány kirobbanásának napjáig 918 nemzetbiztonsági célú adatgyűjtést hagyott jóvá. Idén naponta csaknem 5 engedélyre került pecsét, ami több, mint 2014 óta bármikor.

A kormány a mai napig nem cáfolta, hogy ők vásárolták volna meg a Pegasust; Pintér Sándor belügyminiszter ugyanakkor többször is hangoztatta, hogy 2010 májusa óta magyar a nemzetbiztonsági szolgálatok illegális megfigyelést nem folytattak és nem folytatnak. Ez két dolgot jelenthet:

1. A Pegasust itthon legális, miniszteri szinten jóváhagyott operatív műveletek során vetették be üzletemberek, újságírók ellen, pusztán azért, mert politikai kockázatot jelentenek a Fidesz számára. Ez a diktatúrákra jellemző módszer, ráadásul szembe megy az izraeli elvárásokkal, mivel a Pegasust hivatalosan csak terrorszervezetek tagjaival és bűnözőkkel szemben szabad használni.

2. A magyar szakszolgálatok is vásároltak Pegasust kormányzati engedéllyel, ám nem ők használták a szoftvert a kormánnyal szemben álló civilek megfigyelésére; erre viszonylag kevés az esély.

Mint lapunk megírta, a Parlament nemzetbiztonsági bizottságának jobbikos vezetője, Stummer Zoltán szeptember 20-án újra összehívja a bizottságot, hogy tájékozódjon a megfigyelési botrányról. Stummer négy kompetens minisztert, azaz Pintér Sándort, Szijjártó Pétert, Benkő Tibort és Varga Juditot is meghívja az eseményre. Ám az, hogy a bizottság határozatképes is legyen, az a kormánypárti képviselők jelenlétén múlik – a testület Fideszes tagjai pedig júliusban éppen távolmaradásukkal akadályozták meg, hogy a bizottság megtartsa a Pegasus-szoftverrel is foglalkozó ülést.

 

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

 

 

 

 

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.