Elszállt a Pegasus az ellenzék felett

Nyomát sem találják a parlamenti pártok az izraeli kémprogramnak. Van, aki még keresi telefonján a Pegasust, más titkolózik az átvilágítás folyamatáról.

A fél ellenzék a Pegasust keresi a telefonján, Karácsony is kivizsgálást kér – írtuk meg júliusban. Ekkor az ország még a megfigyelési ügy lázában égett, miután a Direkt 36 beszámolójából kiderült,  hogy itthon is újságírókat, üzletembereket, önkormányzati vezetőket figyeltek meg az NSO izraeli magáncégtől vásárolt kémszoftverrel, melyet nagy valószínűséggel a kormány vett meg és vetett be pusztán politikai érdekből.

Ám azóta eltelt másfél hónap, véget ért a nyár; a magyar közélet a tőle szokott módon napirendre tért a botrány felett, mely nyugati demokráciákban kormányokat rántott volna magával.

Sehol semmi

Lapunk ismét megkereste az ellenzék meghatározó pártjait és politikusait, hogy kiderüljön, kiket figyelhettek meg a kémprogrammal. Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő kérdésünkre elmondta, háromból két telefonját nézette meg, ám nem találták a szoftver nyomait a készülékeken. Szél Bernadett új telefonján sem találtak Pegasus-betörésre utaló jeleket – a korábban használt típust már nem tudta ellenőrizni, ám egy informatikustól úgy tudja, hogy az új mobilon is lennének digitális nyomok, ha a régire telepítették volna a szoftvert. Márky-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester és ellenzéki miniszterelnök-jelölt korábban tervezte, ám végül mégsem világította át telefonjait. „Egy amerikai újságíró az engedélyemmel megnézte, hogy a botrányban kiszivárgó számok között szerepel-e az én telefonszámom, de nem találta” –tette a hozzá a Narancs.hu-nak.

A Momentum vezetői átvilágíttatták telefonjaikat, de nem találtak kémkedésre utaló nyomokat - mondta kérdésünkre Németh Gyöngyvér sajtófőnök. Ám az is igaz, hogy az ismert Pegasus-megfigyelések zöme 2018-ban és 2019-ben zajlott; azóta a momentumosok is készülékeket cseréltek, a régi mobilokat pedig formatálták. A Jobbik sem fedezett fel Pegasust vagy más kémprogramot a bevizsgált készülékeken. A DK „biztonsági okokból” nem akarta elárulni, hogy kinek a készülékén milyen típusú ellenőrzést végeztek, s az MSZP is csak annyit hangsúlyozott, hogy „mindent megtesznek” az illegális megfigyelés ellen.

Karácsony vizsgálata nem publikus

Érdeklődtünk Karácsony Gergely hivatalánál is, hiszen tudtuk, hogy a főpolgármester és miniszterelnök-jelölt is telefonjának bevizsgáltatására készül. Karácsony a napokban kritizálta a kormányt, mondván, nincs válasz „az egyenes, őszinte és nyílt kérdésekre”, vagyis arra, hogy tényleg az Orbán-kabinet rendelte-e meg a szoftvert, és alkalmazta az ellenzéki politikusokkal, véleményformálókkal szemben.

„Főpolgármester úr telefonjának vizsgálata folyamatban van. Nem publikus, hogy azt ki, és milyen módszerekkel végzi”

– válaszolta kérdésünkre Karácsony Gergely sajtófőnöke, Kovács Anna.

Úgy tűnik tehát, hogy ellenzéket elkerülte a kémszoftver, vagy legalábbis nem tudták bizonyítani megfigyelésük tényét. Ezt erősíti a hvg.hu cikke is. Értesülésük szerint Mesterházy Attila szocialista országgyűlési képviselő személyesen érdeklődött a belső elhárításért felelős Alkotmányvédelmi Hivatal főigazgatójánál, Bárdos Szabolcs vezérőrnagy pedig azt mondta neki, hogy parlamenti képviselőt nem figyeltek meg, nem hallgattak le az elmúlt időszakban semmilyen formában.

Bejuthatnak "hátsó kapun" is

Ez még azonban nem jelenti, hogy más  hazai titkosszolgálat nem rendelt meg megfigyelést, vagy hogy a parlamenten kívüli ellenzék nem lehet a célkeresztjükben. Ráadásul az információgyűjtésnek akadnak más, hagyományosabb módszerei is, amelyek nem feltétlenül hagynak nyomot – hívta fel figyelmünket Kis-Benedek József nemzetbiztonsági szakértő. „Ha az igazságügyi miniszter jóváhagyja, a szolgálatok a nagy hírközlési cégek hívás- és adatforgalmát is törvényesen megfigyelhetik; ehhez egy úgynevezett hátsó kaput biztosítanak számukra, amin keresztül beszélgetéseket, üzeneteket is rögzíthetnek”. Ennek annyi digitális nyoma sem marad, mint egy telefonra telepített kémszoftvernek – véli a szakértő, aki amúgy azt is nehezen tudja elképzelni, hogy a Pegasus-megfigyelést véletlen vagy szándékos szivárogtatás nélkül le lehetett volna leplezni.

Varga Judit igazságügyi miniszter – illetve helyettese, Völner Pál – mindenesetre nagyvonalúan kezeli a lehallgatásokra vonatkozó engedélykéréseket: a hvg.hu szerint idén július 19-ig, azaz a Pegasus-botrány kirobbanásának napjáig 918 nemzetbiztonsági célú adatgyűjtést hagyott jóvá. Idén naponta csaknem 5 engedélyre került pecsét, ami több, mint 2014 óta bármikor.

A kormány a mai napig nem cáfolta, hogy ők vásárolták volna meg a Pegasust; Pintér Sándor belügyminiszter ugyanakkor többször is hangoztatta, hogy 2010 májusa óta magyar a nemzetbiztonsági szolgálatok illegális megfigyelést nem folytattak és nem folytatnak. Ez két dolgot jelenthet:

1. A Pegasust itthon legális, miniszteri szinten jóváhagyott operatív műveletek során vetették be üzletemberek, újságírók ellen, pusztán azért, mert politikai kockázatot jelentenek a Fidesz számára. Ez a diktatúrákra jellemző módszer, ráadásul szembe megy az izraeli elvárásokkal, mivel a Pegasust hivatalosan csak terrorszervezetek tagjaival és bűnözőkkel szemben szabad használni.

2. A magyar szakszolgálatok is vásároltak Pegasust kormányzati engedéllyel, ám nem ők használták a szoftvert a kormánnyal szemben álló civilek megfigyelésére; erre viszonylag kevés az esély.

Mint lapunk megírta, a Parlament nemzetbiztonsági bizottságának jobbikos vezetője, Stummer Zoltán szeptember 20-án újra összehívja a bizottságot, hogy tájékozódjon a megfigyelési botrányról. Stummer négy kompetens minisztert, azaz Pintér Sándort, Szijjártó Pétert, Benkő Tibort és Varga Juditot is meghívja az eseményre. Ám az, hogy a bizottság határozatképes is legyen, az a kormánypárti képviselők jelenlétén múlik – a testület Fideszes tagjai pedig júliusban éppen távolmaradásukkal akadályozták meg, hogy a bizottság megtartsa a Pegasus-szoftverrel is foglalkozó ülést.