Mint arról korábban már többször beszámoltunk, Budapest komoly pénzzavarban van, leginkább amiatt, mert a kormány 89 milliárd forintnyi „szolidaritási hozzájárulást” vár el a fővárostól. Karácsony Gergely főpolgármester döntése nyomán ezért a városvezetés úgy tervezte meg a jövő évi költségvetést, hogy a kormány által elvárt pénzből 50 milliárdot nem fognak befizetni – erről beszélt korábban lapunknak Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója is.
Előzetesen a fővárosi önkormányzat dolgozóit tömörítő szakszervezetek jelezték, hogy ha nem megy át a velük kötött bérmegállapodást is tartalmazó költségvetési előterjesztést, akkor sztrájkra készülnek, a DK pedig kijelentette, hogy aki nem szavazza meg, az Budapest ellen szavaz és a Fideszt támogatja.
A közgyűlési vitában Karácsony felvázolta, hogy a város gyakorlatilag több szolidaritási hozzájárulást fizet, mint amennyi állami normatívát kap, vagyis nettó befizetővé vált, ezt pedig korábban az Állami Számvevőszék (ÁSZ) is megállapította. A főpolgármester idézte a Fővárosi Ítélőtábla márciusi döntését, amely kimondta, hogy a szolidaritási hozzájárulás „túlságosan elkobzó”, és ezért az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordult, amely szintén kimondta, hogy az már jogsértő tud lenni, ha egy önkormányzat nettó befizető. Karácsony kitért arra is, hogy az sem igaz, hogy a szolidaritási hozzájárulásból a szegényebb önkormányzatokat támogatják, mert ez a pénz csak a központi költségvetésbe folyik be.
A költségvetési vitában a korábbi ülésekhez képest eltérő törésvonalak alakultak ki, ugyanis a Tisza Párt részéről Ordas Eszter frakcióvezető felszólalásában közölte, hogy a főváros kényszerhelyzetben van, az elvonások miatt közszolgáltatások is leállhatnak, „az igazi áruló Szentkirályi Alexandra, Orbán Viktor és a Fidesz”. Ezért
bár a Tisza több pontjában nem ért egyet a beterjesztett költségvetéssel, támogatni fogják,
azzal a fenntartással, hogy később, jövőre újratárgyalhatják, ha lesznek az ügyben jogerős bírósági döntések. A DK-s Déri Tibor úgy értékelte a Tisza állásfoglalását, hogy a párt „megérkezett a Fővárosi Közgyűlésbe, üdvözöljük őket, abszolút pozitív értelemben”.
A Karácsonyék által beterjesztett költségvetéssel egyedül a fideszesek helyezkedtek szembe, akik azzal érveltek, hogy az nem felel meg a törvények betartásának, kifejezetten törvénytelen lenne. Felhozták, hogy bezzeg Tarlós István idejében pozitívban volt a város, azt állították, hogy azért nincs pénze a fővárosnak, mert a városvezetés elköltötte, és azt is kijelentették, hogy mostanra végképp összeállt a Tisza-DK-Karácsony-Vitézy koalíció. Némi vita alakult ki a szolidaritási hozzájárulás számítási módját illetően is, Karácsony azt hozta fel, hogy bár a hozzájárulást 2017 óta kell fizetni, Tarlós István idején elengedték ennek egy részét, míg amióta ő a polgármester, azóta a teljes összeget követeli a kormány a várostól.
Karácsony szerint a Fidesz végülis azt mondja, hogy vegyenek el 51 milliárd forintot a budapestiektől, és adják oda a kormánynak, csak ezt nem merték leírni – a Fidesz ugyanis egy módosítót adott csak be a költségvetéshez, ami csak arról szólt, hogy írjanak másik költségvetést.
„Akkor mondja meg a Fidesz, hogy honnan vegyünk ki 51 milliárdot?”
– mondta Karácsony. Kiss Ambrus egy ponton elmondta, hogy ha a főváros bezárná az összes óvodáját, lemondana a zöldfelületek karbantartásáról, a közétkeztetésről, a szúnyoggyérítésről, a temetkezésről, patkányirtásról, és még néhány egyéb dologról, nagyjából akkor jönne ki a kormány által követelt további pénz, és akkor csak nagyjából a közösségi közlekedés, a közvilágítás és a közútkezelő fenntartására maradna pénz.
Vitézy Dávid korábbi főpolgármester-jelölt, most a Podmaniczky Mozgalom frakciójának vezetője szintén támogatta a benyújtott költségvetést, de javasolta például, hogy készítsék elő a Bajcsy-Zsilinszky úti villamos és a Rákóczi út-Kossuth Lajos utca felújítását, hogy ha ezekre esetleg a következő években lesz uniós program, már elő legyenek készítve. Azt is forszírozta, hogy a közösségi költségvetést vizsgálják felül, mert szerinte csak a sokat internetező, amúgy is erős érdekérvényesítő képességű belvárosiak szavazgatnak rajta, illetve civil szervezetek próbálnak így megvalósíttatni projekteket, ezért nem jutnak fejlesztések a külkerületekbe. Ez utóbbi témában a Kutyapárt fejezte ki, hogy nem ért egyet a közösségi költségvetés felfüggesztésével, Karácsony azt mondta, mindenképp írják ki a jövő évi keretet is, de vizsgálják is felül a dolgot.
A költségvetési vita végül a Fidesz és a Tisza összecsapásainak adott terepet: a tiszások többször is szóba hozták, hogy Szentkirályi Alexandra „kamukampányára” elköltöttek 500 milliárd forintot, amelyet azóta sem fizették vissza, a közszolgáltatások leromlottak, a kormány úgy veszi el a főváros pénzét, hogy aztán azt oligarcháknak adja, a Fidesz pedig ahelyett, hogy a budapestiek érdekei szerint döntene az előterjesztésekről, csak tartózkodik minden előterjesztésnél; a fideszesek pedig arról beszéltek, hogy bár a fogyasztás szintje nem túl magas, de a szegénység kockázata csökkent, illetve az is elhangzott, hogy a Tisza most a főváros kasszájának kirámolásához fog asszisztálni.
Az ülés végi szavazáson a benyújtott költségvetést végül a Tisza Párt beígért támogatásával (a Kutyapárt távollétében) elfogadta a közgyűlés.
Mini-Dubaj és pályaudvarok
A költségvetés kérdésének tárgyalása után után hosszas vita alakult ki hasonló erővonalakkal (Fidesz kontra mindenki más) a Rákosrendezőre tervezett mini-Dubaj-beruházás és a fővárosi pályaudvarok 99 évre történő magánkézbe adásáról is, minthogy Karácsony és Vitézy közösen adtak be egy előterjesztést a Rákosrendező fejlesztésével kapcsolatos kritériumokról, és mind Vitézy, mind a DK-s Szaniszló Sándor javasolta azt, hogy a pályaudvarok ügyével kapcsolatban foglaljon állást a közgyűlés.
A mini-Dubajjal kapcsolatban a fideszesek azzal érveltek, hogy a területen évtizedekig senki nem csinált semmit, de amint valaki hozzá akar nyúlni, akkor rögtön bajuk van vele, illetve arra biztatták Karácsonyt, hogy nyugodtan keresse meg Lázár Jánost tárgyalásra. Részükről az is elhangzott, hogy a kormányzati hatóságok megfelelő garanciát jelentenek arra, hogy csak olyan dolgot engednek meg, ami a város érdekeit szolgálja, bár konkrét terv még nincs a területre, ezért majd utána lehet beszélni róla.
Vitézy azzal érvelt, hogy a terület tulajdonosa az állam, tehát ők nem csináltak ott semmit, egyébként pedig nem az a kérdés, hogy ki viszi el a szemetet, hanem hogy a kormány egy államközi szerződésben felhatalmazta az Egyesült Arab Emirátusokat, hogy kijelölhessen egy beruházót, ráadásul úgy nyilvánították nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásnak a mini-Dubajt, hogy semmit nem tudni róla, és ha nincs is terv, akkor úgy adták oda az emirátusoknak, hogy nem is tudták, hogy mire használnák.
Szaniszló Sándor felvetette, hogy a vasúti területekkel valami nagyszabásút tervezhet a kormány, de minimum úgy kéne, hogy a városnak legyen hozzá valami köze, mert sem a mini-Dubaj, sem a pályaudvarok magánkézbe adása nem szolgálja a közjót Budapesten, Rákosrendezőn ugyanis dubaji milliárdosoknak építenének luxuslakásokat. Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester felidézte, hogy a Fudan ügyében ugyanez volt a helyzet, hiába állapodtak meg a kormánnyal a Diákvárosról, a kínaiak kinézték a területet. Baranyi szerint amint megjelenik egy külföldi befektető, a Fidesznek már nem fontos a budapestiek érdeke
Szóba került a belgrádi Waterfront beruházás is, amely ugyanilyen konstruktcióban készült, és ahol a DK-s Keszthelyi Dorottya elmondása szerint csak Airbnb-lakások vannak, vagyis szerinte a mini-Dubaj valójában egy szállodai célú ingatlanfejlesztés lenne.
Karácsony a mini-Dubaj ügyében arról beszélt, hogy a fideszeseknek egy teljesen védhetetlen dolgot kell védenie, és felidézte az egykori Sukoró-pert is, mint hasonló, de kisebb volumenű ügyet. Karácsony szerint értékbecslés sem volt a rákosrendezői területtel kapcsolatban, és ha a kormány kiírt volna egy nemzetközi pályázatot, az egész világ sorba állt volna a pályázaton.
„Ez nettó hazaárulás, hogy a magyar állam egy államközi szerződésnek álcázott módon átadja a területét egy másik államnak, hogy ő jelölje ki a beruházót”
– fogalmazott, és mindenkit meghívott Belgrádba megtekinteni az ottani beruházást, amely szerinte nemcsak igénytelen, ronda és túlépített, de a helyi légcsatornákat is beépítették, amitől 2 fokot nőtt a hőmérséklet Belgrád belvárosában. Miután a Fidesz szóba hozta a Liget Budapest beruházást is, mint amit korábban elleneztek, de milyen jó lett, Karácsony hosszan beszélt arról, hogy ezzel mi a probléma: például hogy bár szép a Magyar Zene Háza, de üvegfalai vannak és így egy parkban dübörög a zene, a Néprajzi Múzeum jórésze pedig a föld alatt van, ennyi erővel bárhol lehetne.
A pályaudvarok magánkézbe adásával kapcsolatban a Fidesz azt mondta, még nincs pályázat és a MÁV sem ismeri, Vitézy viszont arról beszélt, hogy „egy salgótarjáni pályaudvari WC-re részletesebb pályázatot írnak ki”, mint erre, a magáncégek ellenérték nélkül juthatnának hozzá Budapest értékes területeihez 99 évre, a projektcégekben pedig mindössze 10 százalék lenne csak az állami részarány. Utalva Orbán Viktor korábbi érvelésére, miszerint a vasúti pályaudvarok csak viszik a pénzt, Vitézy azt mondta,
„nemcsak a vasút, hanem az egészségügy és az oktatás is viszi a pénzt, azt is adjuk oda másnak?”
Karácsony azt mondta, az nem baj, ha a magántőke megjelenik és bevonják, hanem az, hogy van-e garancia arra, hogy a közérdek is meg tudjon jelenni. Mint mondta, 30 éve azt látni, hogy ahol a magán- és a közérdek találkozik, ott mindig a magánérdek jár jobban, a korábbi PPP-konstrukciók is erről szóltak, és a magántőke bevonása gyakorlatilag a mutyi szinonimája lett.
A rákosrendezői kritériumok meghatározását is megszavazta a közgyűlés, ahogy a pályaudvarokkal kapcsolatos mindkét állásfoglalást is.
Szmsz
A közgyűlés karácsony előtti utolsó ülésén a Tisza Párt szavazatival végre sikerült elfogadni a szervezeti és működési szabályzatot (szmsz) is – azok után, hogy az alakuló ülésen még a Fidesz, a Tisza és Vitézy közösen szavazták le a Karácsony által beterjesztett verziót. A mostani közgyűlésre be sem volt terjesztve az szmsz, Karácsony egy kissé különös megoldással most azzal vette napirendre, hogy korábban megtárgyalták és el is készült a javaslat, de akkor nem fogadták el, most viszont van rá lehetőség.
Az eljárást a Fidesz erősen kifogásolta, Gulyás Gergely (nem azonos a Miniszterelnökséget vezető miniszterrel) azt tette szóvá, hogy most úgy terjesztik szavazásra a javaslatot, hogy ott helyszínen, az ülés közben adták ki a javaslatot a képviselőknek, nem lehetett hozzá módosító indítványokat beadni, és egy olyan napirendhez kapcsolták, amelyhez nem is kötődik. Mint Gulyás fogalmazott, ezek csupán az a választási lehetőségük maradt, hogy vagy elfogadják, vagy mehetnek haza. Baranyi Krisztina szintén szóvá tette, hogy nem helyes ez a módszer, szerinte ez olyan, mint a Fidesz éjjel megjelenő rendeletei.
Gulyás azt is sejtette, hogy egy, a Tisza Párttal kötött politikai alku állhat a háttérben, amelyre Karácsony azt mondta, nem áll messze az igazságtól, bár ezt ki hogy interpretálja, viszont az igazgatóságok legutóbbi megszüntetésével viszont okafogyottá váltak a korábbi kifogásai, a Tisza módosítóját az igazgatói pályázatok későbbi kiírásáról pedig elfogadta.
További fontosabb témák röviden:
- Az ülés elején a képviselők megajánédkozták egymást, minthogy a legutóbbi ülésen a Kutyapárt javaslatáról döntöttek arról, hogy "húzós játékot" tartanak. Karácsony a fideszes Szécsényi Dániel húzta, aki Kukorelly Endre egy mesekönyvét kapta ajándékba (minthogy a Fidesz előre jelezte, hogy adományba viszi az ajándékokat), Karácsonyt pedig Vitézy húzta, akitől egy Villamos Dilemma című társasjátékot kapott és egy pólót a rákosrendezői pályaudvar képével és egy Mini Dubaj felirattal.
- Volt némi vita Karácsony azon előterjesztéséről, hogy javasolja a kormánynak, hogy ha valaki lakott területen 50, azon kívül 75 km/h-val átlépi a megengedett sebességhatárt, akkor az autót első körben fél évre vonják ki a forgalomból, másodjára viszont már kobozzák is el az autóját. Elhangzott, hogy egy hónap alatt 53 ezer gyorshajtást mértek a főváros frissen felszerelt kamerái, és volt, aki 140-nel száguldozott az Üllői úton. A Fidesz szerint a javaslat életszerűtlen és sérti a magántulajdont, szerintük inkább börtönbe kellene ültetni a gyorshajtókat. Ez a javaslat végül nem ment át a közgyűlésen.
- A Fidesz javasolta, hogy kerítsék körbe a fővárosi önkormányzat kezelésében lévő közparkokat (köztük a Városligetet és a Népligetet is), valamint telepítsenek térfigyelőkamera-rendszert, és terjesszék ki a közvilágítást is ezeken a területeken. Kiss Ambrus szerint a kerítésnek semmi értelme, pláne, hogy a Népligeten egy út is áthalad, a kameráknak viszont már megvan a helye, és a közgyűlés most szavazott egy népligeti intézkedési tervről is. Ezt a közgyűlés nem támogatta.
- Janó-Veilandics Franciska fideszes képviselő beleszállt a Hintalovon Alapítványba, mondván szerinte „genderpropagandával átitatott szövegek” vannak a honlapjukon, mert azt írják, hogy a nemi indentitás nem a biológiai nemtől függ.
- Vitézy ismét több javaslattal s készült, például a trolik közlekedésének gyorsításáról (forgalomtechnikai eszközökkel csökkentsék a szabálytalanul parkolók számát), a Dunán folyami uszodák kialakításáról (Baranyi szerint ezek nem lennének anyagilag fenntarthatóak), és arról, hogy a 100E reptéri busz esetében a budapesti bérleteseknek legyen kedvezmény. Ezek mindegyike átment a közgyűlésen.
