Gulyás Gergely: Az Európai Bizottság nyílt támadást indított a rezsicsökkentés ellen

A miniszter a kormányinfón arról is beszélt, nem javasolja, hogy Erdélyből hozzanak résztvevőket a Békemenetre.

Európai uniós „tematikájú” kormányülést tartott a kabinet, mivel ma kezdődik a brüsszeli EU-csúcs. A fő téma az energiaárak, a migráció és a lengyel alkotmánybíróság döntése volt. Erről adott tájékoztatást Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Nem meglepő módon az Európai Bizottság (EB) szapulásával nyitott a politikus . „Nyílt támadás a rezsicsökkentés ellen” – így kommentálta a Bizottság tervét, ami a miniszter magyarázata szerint a fogyasztókra terhelné az energiaárak emelését. Magyarországnak ezzel szemben az az álláspontja, hogy tagállami hatáskör maradjon a gáz- és az áramár megállapítása. Gulyás ezután arra tért rá, Magyarországon kívül minden európai országban emelkedett a rezsiköltség, nálunk a legalacsonyabb a gáz és villany lakossági ára.

Úgy folytatta, az EB nem segítette Európa versenyképességét, mert olyan intézkedéseket hozott, ami hozzájárult e válság kialakításához. Leépítette a hagyományos európai energiatermelést, a gáz és az áram árát liberizálták. Brüsszel fél éven keresztül nem tett semmit, nem volt érdemi egyeztetés a kontinenst gázzal ellátó államokkal.

Nem klímavédelemről, hanem a versenyképeség csökkentéséről és a rezsiárak emelésének szándékáról van szó - mondta Gulyás Gergely. Szerinte az EB megadóztatná az emberek autóit és lakásait ahelyett, hogy a szennyezőkkel fizettetnének.

A V4-ek vétózni fognak ezért; az irányokkal sem értenek egyet, el fogják utasítani a Bizottság tervét,

ami szerint egy átlagos magyar család 386 ezer forinttal fizetne többet egy évben a gáz és az áram áráért.

A megoldás az, ha kordában tudjuk tartani az energiaárakat – fűzte hozzá.

A migrációval kapcsolatban elmondta: Magyarország azt javasolja Brüsszelnek, hogy állítsák vissza a tranzitzónákat, és minden esetben Európa területén kívül döntsenek a menekültstátuszról. Minderre azért van szükség, mert az utóbbi időben "rendkívüli mértékben" nőtt a migrációs nyomás.

Végül a lengyel alkotmánybíróság döntéséről esett szó. Mint korábban beszámoltunk róla, a lengyel alkotmánybíróság közelmúltban hozott határozata a nemzeti jog elsőbbségét állapította meg az EU-s joggal szemben. Erről szólva Gulyás úgy fogalmazott, az alkotmánybíróság döntéseinek tiszteletben tartása a jogállamiság alapelve. Hozzátette, az EB elnöke nincs tisztában azzal, hogy az uniós jog elsőbbségét nem rögzíti a tagállamokkal kötött szerződés, van olyan alkotmányos szabályozás, ami az uniós jog felett áll. 

Gulyás Gergely beszámolója után az újságírói kérdések következtek, melyek jelentős része valamilyen formában érintette az ellenzéki előválasztás győztesét, Márki-Zay Pétert. 

• Márki-Zay a CNN-nek azt nyilatkozta, hogy a kormány gyűlöletbeszédet folytat a migráció kapcsán. Gulyás szerint a miniszterelnök-jelölt a magyar baloldal véleményének megfelelően nyilatkozott, továbbá befogadná a migránsokat és lebontaná a határkerítést.  
• Márki-Zay Péter az egyik kormánypárti újságíró szerint támadta a rezsicsökkentést és az adórendszert; a miniszter szerint ha a baloldal van kormányon, akkor áremelkedéssel kell számolni. 
• Gulyás úgy véli, az előválasztás első fordulójának volt komoly tétje, ugyanis ekkor derült ki, hogy ki lesz a 106 választókerület egyéni képviselőjelöltje. Márki-Zay Péter már egy éve is azon dolgozott, hogy a Demokratikus Koalíció (DK) legyen a legerősebb baloldali párt a parlamentben, cserébe a DK megválasztja őt miniszterelnöknek, ha megnyeri az ellenzék a választást. 
• Bajnai Gordon szerdán mozgalmat hirdetett, hogy meglegyen a 20 ezer ellenzéki szavazatszámláló a jövő évi választás során. Erre Gulyás azt mondta, hogy a bukott baloldal politikusai, mint Bajnai és Gyurcsány Ferenc vissza akarnak térni a hatalomba. 
• Túlbecsülte a Fidesz az előválasztástól visszalépő Karácsony Gergelyt, de az alapvető feltételezésük, miszerint a DK indít egy jelöltet, érvényesült. A cél, hogy Gyurcsány Ferenc maga előtt toljon valakit, aki nem viseli a Gyurcsány nevet. 
• Az előválasztás során azért költött többet a kormányoldal Facebook-hirdetésekre, mert fel kellett hívni az emberek figyelmét arra, hogy milyen veszélyt jelentenek azok, akik most összeálltak. 
• Márki-Zay Péter lejáratására naponta 5 millió forintot költ a Fidesz, ami Gulyás szerint jóval kevesebb összeg, mint az a kár, amit akkor kell megfizetni, ha a baloldal kerül kormányra. 
• A kormány nem támogatja Székely Sándor független országgyűlési képviselő javaslatát, hogy a választáson közösen listán induló pártoknak közös frakciót kelljen alakítaniuk.
• Még messze van a kampány, nem tudja, hogy Orbán Viktor vitázik-e majd Márki-Zay Péterrel. 
• Október 23-án minden pártnak van lehetősége rendezvényt tartani, viszont "szemkilövetés, ártatlan emberek megverése és csönttörés nem várható". 
• Azt nem tudja mire vélni, hogy az ellenzéki pártok az Astoriánál akartak megemlékezést tartani. Politikai butaságnak, érzéketlenségnek gondolja a 2006-os események tükrében. 
• Az Elkxrtuk című filmet ma mutatják be, Gulyás nézni fogja, és mindenkinek ajánlja. A film nem részesült állami támogatásban, mert az a választás előtt nem lett volna helyes. A miniszter szerint rendben van, ha egyes településeken ingyenessé teszik a film vetítését, de az nem, ha embereket köteleznek a film megnézésére. 
• A Stop Gyurcsány! Stop Márki-Zay! kampány október 21-ig tart, eredetileg is eddig volt meghirdetve függetlenül attól, hogy Karácsony Gergely nevét időközben megváltoztatták Márki-Zay Péterére. 

A miniszter az ellenzéket, előválasztást és Márki-Zay Pétert firtató kérdéseken túl más témákról is faggatták. 

• Gulyás szerint ha valaki akar, akkor hordjon maszkot, egyelőre ezt a kormány nem teszi kötelezővé.
• Az október 23-i megemlékezések szabályait azért nem szigorították, mert nem akarták korlátozni a részvételt. 
• Nem megoldható, hogy ezekre a rendezvényekre csak azok menjenek, akiknek van védettségi igazolványuk. 
• Egymillió fölött vannak azok, akik megkapták a harmadik oltást, ezen személyek nagyrésze az idősebb korosztályból jön ki. Gulyás Gergely már beadatta, Szentkirályi Alexandra kormányszóvívő még nem tudja, hogy be fogja-e adatni a harmadik oltást. 
• A kórházban jelenleg ápoltak többsége nem kínai oltást kapott. Azok a kórházigazatók, orvosok, akikkel Gulyás beszélt, azt állítják, hogy a legtöbb beteg Pfizert kapott, de ez azért is van, mert az idősebb korosztályt oltották ezzel az oltóanyaggal. 
• Nem javasolja, hogy Erdélyből buszokkal szállítsanak a Békemenetre érdeklődöket, mert az országban alacsony az átoltottság. 
• Közel vagyunk ahhoz, hogy megvásároljuk a ferihegyi repteret. Az adásvétel leghamarabb év végén, jövő év elején zárulhat le. Már kész tervek vannak az üzletre nézve, ami biztosíték arra, hogy nyélbe is ütik. Jó lenne, ha lenne állami légitársaságunk is, de erre kicsi az esély. Arra már nagyobb, hogy a jövőben legyen egy olyan légitársaság, amiben van állami tulajdon is. 
• Karas Monika, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnökének lemondása nem a joggal való visszaélés; ez akkor lenne így, ha nem egy, hanem több esetről lenne szó, tehát ha más hasonlóan komoly pozíciót betöltő tisztségviselők is lemondanának a választások előtt, hogy még a mostani kormány tudjon a helyükre kinevezni új vezetőket. 
• A Polt Péter legfőbb ügyészre vonatkozó, nemrég benyújtott módosító azt teszi egyértelművé, hogy egyes olyan vezetőknek, akiket kétharmados többséggel választanak meg, azoknak a mandátumát is kétharmados többséggel szüntessék meg a képviselők. 
• Eddig 700 milliárd forintot költött a kormány 2015 óta határvédelemre, amibe Brüsszel csak 7 milliárd forinttal szállt be.